Három szuperföldet és két szuper-Merkúrt fedeztek fel az Instituto de Astrofisica e Ciencias do Espaco portugáliai kutatóintézet munkatársai a HD 23472 jelű csillagrendszerben. Susana Barros és kollégái a HD 23472 csillag apró elmozdulásait figyelték, amit a körülötte keringő bolygók gravitációs vonzása okoz. Ebből meg tudták becsülni a csillag öt ismert bolygójának tömegét, a legbelső kettőt is ideértve, amiknek a mérete és a tömege is kisebbnek tűnik a Földénél.

A képen látható Merkúr a szerkezete miatt különleges bolygó a Naprendszerünkben. Úgy tűnik, hogy a HD 23472 csillagrendszerben két hasonló felépítésű exobolygó kering. (Forrás: NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington)

Az új mérési adatokat korábbi megfigyelésekkel összekombinálva az öt bolygó összetételét is megbecsülték. Az eredmények szerint a két belső bolygó valószínűleg a Merkúrhoz hasonló, de nagyobb tömegű, sűrűbb bolygók lehetnek, nagy méretű vasmaggal. A külső, a Föld átmérőjénél nagyobb bolygók több vizet és gázt tartalmaznak.

A Merkúr egy különleges bolygó a Naprendszerben nagy méretű vasmagja és vékony kérge miatt. Ha a további kutatások során bebizonyosodik, hogy a HD 23472 rendszerben valóban két hasonló bolygó kering, akkor kevésbé lesz valószínű az az elmélet, hogy a Merkúrhoz hasonló bolygók véletlenszerűen, például ütközések következtében alakulnak ki. Ha egyetlen nagy ütközésnek kicsi az esélye, akkor annak még kisebb, hogy ugyanabban a rendszerben két szomszédos bolygóval is megtörténik. Egyelőre még nem tudni, hogyan alakult ki a két szuper-Merkúr, de a kutatócsoport tagjai szerint összefüggésben lehet a központi csillag összetételével.

A bolygók a fiatal csillagok körül gáz és porkorongban alakulnak ki. A bolygókeletkezés egy bonyolult folyamat és minden csillagrendszernek megvannak a maga sajátosságai. Némely rendszer esetében ez a központi csillag összetétele, másoknál a protoplanetáris korong kémiai összetétele és szerkezete. Ahhoz, hogy megérthessük, hogyan alakulnak ki ezek a bolygók, a mai összetételüket is alaposabban meg kellene ismerni. Viszont mivel az átmérőjük kisebb a Földénél is, a mai eszközeink még nem elég érzékenyek ahhoz, hogy megismerjük a felszínük összetételét vagy egy esetleges légkör összetételét.

A tanulmány adatainak felvételéhez az ESO VLT (Very Large Telescope) ESPRESSO (Echelle Spectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) műszerét használták. A további terveik között szerepel a rendszer vizsgálata az ELT (Extremely Large Telescope) új generációs, nagy felbontású spektrográfjával, aminek érzékenysége és precizitása nagy segítség lenne a HD 23472 rendszer bolygóinak összetételének megismeréséhez.

Forrás: Nature, Universe Today
Borítókép: egy ötbolygós exobolygó-rendszer illusztrációja. Forrás: NASA Ames/Kepler/K2 Mission