„Főzést tervezgetni szinte jobb, mint főzni, evésre emlékezni szinte jobb, mint enni.” Dragomán György ezzel a mottóval írta meg második főzőskönyvét, benne a helyes krumplihámozás teljesen agyament titkával. Segal Viktor és Szemere Katalin hiánypótló kekszkönyvvel rukkolt elő, Váncsa István újabb irodalmi szakácskönyvvel, Havas Dóra pedig tudatos hedonistáknak ajánl egészséges recepteket. Négy könyv gasztro és/vagy irodalommániásoknak.

Írta: G. Tóth Ilda és Somogyi Szonja.

Dragomán György: Adjuk meg a módját!

(Magvető Könyvkiadó, 6999 forint)

Dragomán György az első Főzőskönyvben a hagymavágás fortélyairól írt kacagtató sztorit. Álarcban, neoprén kesztyűben vágja apróra a vöröshagymát, azt a száras részével az Egyenlítő felé fordítva az akció közben, a kést pedig szigorúan harminchárom nap után a mélyhűtőből előkapva, tizenhét fokos szögben tartva, mert ez a szög pontosan ideális a hagymaepidermisz folyadékmentes átvágásához.

Most a krumplihámozásról való gondolkodásnál gurult el a gyógyszere a második főzőskönyvében olvasható hatoldalas novella tanúsága szerint.

„Segítőnk egy létra tetejéről frissített forrásvizet önt cédrussajtárból legalább háromszázhatvanöt centi magasról egy másik cédrussajtárba, közben csicsereg vagy vízeséshangokat hallat, miközben mi obszidiánnal bevont tenyerű, de nem ujjbegyű angolnabőr kesztyűnkkel, a burgonyát a víz középsugarába tartva, finom ellentétes irányú spirális mozdulatokkal ledörzsöljük a krumpliról a héj rétegeit.”

Fotó: Magvető Könyvkiadó

A szépíró szenvedélyesen gyűjti a különleges konyhai eszközöket, tavaly karácsonyi interjúnkban például jót beszélgettünk egy speciális vajkésről.

Most is hozott pár kütyüt az Adjuk meg a módját! Átriumban december közepén tartott könyvbemutatójára, például egy tortillasütőt, amit a feleségétől, a szintén író Szabó T. Annától kapott. A mangóvágó viszont eltűnt, talán otthon maradt, de az is lehet, hogy a villamoson hagyta el, a színpadi beszélgetés elején mindenesetre Mautner Zsófia feltette a közönségnek a kérdést: „Nem talált valaki egy mangóvágót az előtérben?”

Aztán a mangóvágóról megtudtuk, hogy mandula alakú pengéje van, és ha a mangón áthúzzuk, kivágja abból a magot – persze csak akkor, ha a termesztő is tudta, hogy pontosan milyen alakú és méretű gyümölcsöt kell nevelgetnie, hogy passzoljon a mangóvágóba. Ezért mangót venni olyan, mint lánykérőbe menni, mondja az író. Bár Dragomán puristának vallja magát, rengeteg eszközt kap ajándékba, a legjobb lelőhelyeknek pedig a múzeumshopokat tartja.

Egyszer egy ilyen üzletben látott egy – saját szavaival – tojássárga-okádó műanyagbékát, ami nem volt más, mint egy tojást szétválasztó eszköz. Na, azt azért már nem vette meg.

A jó élet G. Tóth Ilda 25 perc olvasás

Van, amikor az ember úgy főz, hogy elgurul a gyógyszer – Dragomán György két további Főzőskönyvet tervez

A jó élet Forbes 7 perc olvasás

8 karácsonyi ajándékötlet kultúrafalóknak

Dragomán mesélt a főzésmániája kezdeteiről, például arról is, hogy legelső receptjét még az Eötvös Collegiumban írta, és ki is tette a faliújságra, mire ezt a reakciót kapta:

„Baromság, az egyetemista nem főz.”

Fontos mérföldkő volt a receptírói múltjában, amikor egy interjúban mesélte el a dobozban panírozott rántott hús receptjét, ami után aztán elkezdett leveleket kapni, hogy a trükk másnak is működik. Nagyot ment az a kovászoskenyér-készítős kisfilm is, amit még a Nol Presszóban, 2015-ben készített az íróval Szemere Katalin (a 100 keksz, amit szeretsz című könyv egyik szerzője) – és persze a karanténban ismét előkerült, eddig 345 ezren látták.

Dragomán elmesélte, hogy nála egyszerre fejben mindig három szoftver fut, az élet örömei mellett az írás, harmadiknak meg a főzés. Vannak főzési fortélyok, amik folyamatosan foglalkoztatják, és képes évekig gondolkodni egy recepten, mire valóban megcsinálja, tökéletesíti. Most például azon agyal sokat, vajon lehet-e kuktában tejszínt karamellizálni.

Azt mondja, azért szeret igazán főzni, mert az fizikai tevékenység, és abban is segít neki, hogy ne hülyüljön bele az írásba. A Máglya című regényét valószínűleg nem tudta volna megírni, ha közben nem főz – mondta.

Mert írni depresszív dolog, a főzésnek viszont azonnal eredménye van.

Amit főz, azt sokszor ő eszi meg, akár több napon át, mert a családja időnként fellázad az ellen, hogy képes ugyanazt a dolgot egymás után sokszor elkészíteni. Egyszer például hosszan kísérletezett a kimchivel, aminek az a lényege, hogy a kínai kel – ahogy fogalmazott – brutál trutyiban erjed. Így az egyik fia egyszer konkrétan nem volt hajlandó abból a hűtőből enni, amiben a kimchi volt. Mautner Zsófitól a beszélgetés végén egy könyékig érő rózsaszín kesztyűt kapott kimchikészítéshez. (G. Tóth Ilda)

Segal Viktor – Szemere Katalin: 100 keksz, amit szeretsz

(HVG Könyvek, 8990 forint)

„Mielőtt nagyon nekikeseredsz, kezdj el kekszet sütni, de sokat!” – tanácsolta Szemere Katának (aki a Forbes.hu-n is publikált korábban néhány cikket) egy barátja, amikor egykori munkahelye, a Népszabadság megszűnt.

Kata ekkor, lényegében terápiából fogott hozzá a nagyüzemi kekszsütéshez. Igaz, sokkal korábban, még érettségi után ismerte meg ezt a műfajt: Angliában töltött egy évet mint aupair, és rácsodálkozott, hogy a családnál állandó kellék a hatalmas, mutatós fémdoboz tele különféle kekszekkel.

Fotó: HVG Könyvek

Segal Viktor azonnal igent mondott, amikor Kata felvetette neki kekszkönyves ötletét, pedig a sztárséf előzőleg vagy hét éve nem írt már receptkönyvet, mostanában inkább külföldi fine dining éttermekben ténykedik.

Igazából az volt a nehéz, hogyan válogassanak ki mintegy a 250 receptből „csak” százat, ami belefér egy kötetbe. (Így is elég vaskos lett.) Törekedtek arra, hogy olyan fűszereket és hozzávalókat használjanak, amelyek viszonylag könnyen beszerezhetők. Azért egzotikumok bőséggel akadnak a könyvben, például rózsavíz, za’atar vagy szumák fűszer.

Mivel a receptek zöme apró személyes sztorikkal vagy kultúrtörténeti kuriózummal kezdődik, a szumákról (ami magyarul egyébként a cserszömörce) például kiderül, hogy Viktor a tel-avivi utcai ételekben kóstolta először, amikor évekig Izraelben főzött. Ott főként a hagymát pácolták vele, amitől kicsit citromos-savanykás íze és lila színe lett. Amikor libanoni séfekkel dolgozott, az az érzése támadt, hogy

úgy használják a szumákot, mint mi a pirospaprikát.

Egy másik történetből megtudjuk, hogy Viktor úgy szeretett bele a kínai ötfűszerbe, hogy egy fogás elkészítéséhez fahéjra volt szüksége, de csak ez a keverék volt kéznél, amelyben szintén van fahéj. Zöld koriander pedig azért nincs egyik receptben sem, mert Kata nem szereti.

+ 5 kép a galériában + 5 kép a galériában Néhány keksz a százból. Fotók: Sebestyén László. (8 kép)

Szokatlan párosítások is felbukkannak: körte és koriandermag együtt, ráadásul cicaformájú kekszben, aztán van citromos – kakukkfüves, törökmogyorós – whiskys és csípős ajváros – lenmagos verzió is.

A fotókon nem látunk a süteményeskönyvekben gyakori porcukorhullást vagy masnikkal átfogott kekszhalmokat, a háttérben homályos karácsonyfával: Góg Angéla food designer minimalista, ízléses kompozícióin egy-egy alapanyag a háttér, és jellemzően egy-egy darab keksz szerepel csak a képeken. (G. Tóth Ilda)

A kekszkönyv és a főzőskönyv aláírt példányait a Buono! olívaszaküzlet árulja, sőt a szerzők időnként személyesen is dedikálnak Giuseppe Scaricamazza boltjában.

Váncsa István: Évszakok ízei – receptek és történetek

(Open Books, 5999 forint)

Ahogy a könyv előszavában is szerepel, Váncsa István újságíró, számos nem klasszikus szakácskönyv szerzője új kötetében is úgy próbál tenni, mintha továbbra is normális életet élnénk egy normális világban. És ez olyan jólesik. Jólesik a receptcsokrokat bevezető esszéiben hosszú értekezéseket olvasni a paraj vs. spenót dilemmáról, az egyes alapanyagokhoz fűződő imádatáról vagy ellenérzéséről, a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténeti tudásanyagról, mitológiai alakokról.

Fotó: Open Books

Váncsa István ezúttal sem csak szikár, unalmas recepteket mutat, hozza velük a maga ironikus, fanyar stílusát, világlátottságát, miközben ahogy írja, a mindennapi élet valóságos problémáira keresi a választ.

Az Évszakok ízei közben azt is hozza, amit ígér: az évszakok köré csoportosítva, de az alapanyagokra felfűzve tanít meg 240 fogás elkészítésére. Persze, nem azokat, akik most először mennek el egyedül egy henteshez, vagy ismerkednek az alapokkal. Kell némi tapasztalat és némi világlátás az elkészítésükhöz, de a gyakorlottabbak számára, akiknek szinte meditációs tevékenység a sütés-főzés, már az instrukciók olvasása is megnyugtatóan hat. (Somogyi Szonja)

Havas Dóra: Főzd meg

(Zöld Füge Kft., 9500 forint)

Mióta visszatértünk a „szokásos” menetrendünkhöz, és már nem tudjuk otthon két online meeting között felügyelni a lassan gyöngyöző leveseket, a hosszan sülő húsokat, újra felértékelődtek a jót, gyorsan ígérő receptek.

A tudatos hedonizmus élharcosa, Havas Dóra új, saját kiadású receptgyűjteményének célja egyszerű: úgy is jól, egészségesen, mindeközben fenntarthatóan étkezzünk, hogy közben jut időnk másra is.

Persze, a hedonizmus lényege az élvezetek megragadása.

Havas Dóra könyve boltokban nem kapható, csak a szerző webshopjában. Fotó: havasdora.hu

Színek, textúrák, formák násza a Főzd meg című könyv, a Dórától még Lila fügeként megszokott színorgiával, vidám, barátian közvetlen fotóival. Mindenféle fakszni és fennhéjázás nélkül segít elindulni az úton azoknak, akik a megfelelő konyhai eszközök, gépek megvásárlásánál tartanak, de azoknak is, akik a húsmentessé válás útjára lépnének. Nekik fokozatosan ajánl megoldásokat mind a négy évszakban, évszakonként húsz recepttel.

Vigyázat, Dóra könyvébe nem botlunk a könyvesboltokban, tudatosnak nem csak a hedonizmusban kell lennünk: csak online vásárolható meg. (Somogyi Szonja)

A borítóképen Segal Viktor és Szemere Katalin, a 100 keksz, amit szeretsz szerzői. Fotó: Sebestyén László

The post Négy utánozhatatlan gasztro könyv az ünnepekre: „Mielőtt nagyon nekikeseredsz, süss kekszet, jó sokat!” appeared first on Forbes.hu.