A helyi gazdasági fejlettségben is van hova fejlődnie a magyar nagyvárosoknak, azonban ez sem jelentené automatikusan azt, hogy a fiatalok szeretnének Magyarországon élni. Borús képet fest a 2022-es Társadalmi Riport tanulmánya, ami szerint nálunk kifejezetten nem szerencsés fiatalnak lenni.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet kétévente kiadott Társadalmi Riportja 26 tanulmányon keresztül mutatja be többek között a magyar gazdaság, mobilitás, szociális egyenlőtlenségek, válságok és társadalmi értékek aktuális kérdéseit. Ebben a cikkben a magyar városi fiatalokra érvényes meglátásokat gyűjtöttük össze.

A Csathó Ábel és Medgyesi Márton jegyezte tanulmány a 16-35 év közötti fiatalok jólétével foglalkozik Európa városaiban. A nemzetközi összehasonlításban a helyi gazdasági fejlettség és a fiatalok egyéni megélése alapján vetették össze budapesti és miskolci fiatalok életszínvonalát európai városokban élőkével.

A jó élet Takács Dalma 16 perc olvasás

Nem biztos, hogy jót tesz a Z generációnak, ha partnerként kezeli a főnöke − interjú Tari Annamária klinikai pszichológussal

Legyél jobb! Madzin Emília 8 perc olvasás

A számok is azt mutatják: itthon városi fiatalnak lenni nem akkora buli

Miért nem vidék?

A nagyvárosok általában jobb munkahelyekkel, színvonalasabb képzési és elhelyezkedési lehetőségekkel kecsegtetnek, összességében több lehetőséghez jut egy pályakezdő fiatal.

A szerzők azokat a felméréseket említik, amik bizonyították, hogy ha valaki fiatalon tartósan munkanélküli, az a pályafutás későbbi szakaszaiban is növeli a munkanélküliség valószínűségét. Egyúttal később alacsonyabb jövedelemre is számíthat. Tehát anyagi szempontból akár jobban is megéri először városba költözni, majd később, az anyagi jólét megteremtésekor elköltözni, ezzel a lehetőséggel sokan élnek is.

A városokban ugyanakkor a megélhetési költségek is jóval magasabbak, ami igencsak megnehezíti a lakhatást. Akik nem engedhetik meg maguknak a magas lakbért, azok a külvárosba költöznek, így rövidebb-hosszabb ingázásra kényszerülnek, ami szintén csökkenti a jólétet.

Hol laksz? Megmondom, hogy vagy

A kutatásban arra jutottak, hogy egy adott város jellemzői befolyásolják a benne élő fiatalok élettel való elégedettségét.

A felmérésben két magyar nagyváros lakóinak adatait vették alapul.

Budapest a magyar népesség csaknem egyötödét magáénak tudhatja, a teljes hazai GDP-nek mintegy 40 százalékát itt állítják elő. Emellett közigazgatási, egyben kulturális, oktatási és sportközpontnak is tekinthető.Miskolc lakossága mintegy 150 ezer fő, ezzel az ország negyedik legnépesebb városa és az Európai Unió egyik legszegényebb régiójának központja.

Fontos kiemelni, hogy a kutatók csak a 2012 és 2019 közötti időszakot vizsgálták, azaz a járvány utáni adatok kimaradtak az elemzésből. Azóta tudjuk, hogy jelentősen felfordult az élet, ami a fiatalokat is hátrányosan érinti. Legfőképp azért, mert ők dolgoztak a válság által leginkább érintett ágazatokban.

Csak a járvány első hulláma alatt az Európai Unióban élő 16-24 évesek (akik jellemzően vagy diákmunkát vállaltak, vagy pedig friss pályakezdőnek számítanak)

több mint kétszer akkora jövedelemtől estek el, mint a 25-64 éves munkavállalók.

A kutatók több tényezőt vettek figyelembe az összehasonlítás elkészítésekor: 2012-es, 2015-ös és 2019-es adatokat vettek alapul, gazdasági mutatók közül az egy főre jutó GDP-t és a munkanélküliségi rátát a fiatalok egyéni megélésével vetették össze.

A fiataloknak feltett kérdésekben arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a lakóhely jellemzőivel, így

a városi közszolgáltatásokkal (oktatás, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés),a sport- és kulturális intézményekkelés a városi környezet állapotával (zajszint, zöldfelületek, közterek minősége és a levegő, utcák tisztasága). Több ebből A számok is azt mutatják: itthon városi fiatalnak lenni nem akkora buli Kiállta a forint a kormányinfó próbáját

Mitől lesz elégedett egy fiatal?

Nem meglepő: a magasabb egy főre jutó GDP jellemzően magasabb élettel való elégedettséget is eredményez. A GDP önmagában nem elég, de a közvetett hatása nagymértékben emeli az életszínvonalat. Ezekben a városokban alacsonyabb a munkanélküliség, egyben az érintett helyeken magasabb minőségű közszolgáltatásokkal, létesítményekkel és élhetőbb környezettel találkozhatunk.

Habár fontos mutató a GDP, az élettel való elégedettség a következtetések alapján egyértelműen sem a GDP-vel, sem a munkanélküliségi rátával nincs összefüggésben.

Azonban egy tényező nagyban befolyásolja, ami nem más, mint a munkakeresés egyszerűsége.

Miért? Minél nagyobb a munkahelyi bizonytalanság, annál kevésbé lesz elégedett a fiatal pályakezdő, hiszen később sikerül önálló életet kialakítania.

A kutatás rámutat azonban, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP, annál jelentősebb arányban gondolják a fiatalok úgy, hogy jó a közszolgáltatások minősége és könnyű munkát találni. Ugyanakkor a magas GDP a megfizethető árú lakhatást szorítja vissza, ami a városi fejlettség egyértelmű árnyoldalának tekinthető.

Az egyéni változókat vizsgálva egyre elégedettebb lesz egy fiatal az életével, ha

ritkán küzd anyagi problémával,ha van stabil munkája, ha együtt él valakivel vagy házas.

Az iskolázottság és az élettel való elégedettség között nem találtak jelentős összefüggést.

Nem állunk jól

Az összes vizsgált ország esetében a megkérdezettek 2015-ben enyhén pozitívabban tekintettek az életükre, mint 2012-ben, 2019-ben viszont már elégedetlenebbek voltak. Azonban a kutatás szerint már 2019-ben sem éltek úgy a magyar fiatalok, ahogy szerettek volna. Azóta – többek között a világjárvány, háború és infláció nyomán – feltehetően még rosszabb lett a helyzet.

Mindkét város – különösen Miskolc – rossz mutatókkal rendelkezik a városi jellemzőket vizsgálva.

Az egy főre jutó GDP alapján Budapest a 65-ből a 34. helyet szerezte meg. A dobogó tetején Luxembourg, München, majd Genf áll. De a magyar fővárost megelőzte a régióból Pozsony (6. helyezett), Prága (15.), Varsó (19.) és Ljubljana (26.) is. Miskolc a 67. helyre fért fel.A felmérés alapján Budapest a munkanélküliségi rátában sem áll rossz helyen, az összes vizsgált város közül a 12. helyre fért fel (egyébként Varsóban a legalacsonyabb, utána Pozsony következik). Miskolc 48. helyezése a második legrosszabb a volt posztszocialista városok között (Budapesté az említett városok között ugyanakkor a negyedik legjobb helyezés).

A gazdasági mutatók sem rózsásak, azonban a kutatók arra jutottak: a városok viszonylag negatív megítélése még így is felülmúlja azt, ahogy a fiatalok személyes életüket értékelik.

Elégedettségből egyes

Az élettel való elégedettségben a lista aljára kerültünk:

az összes város közül Budapest és Miskolc, valamint Athén végzett a lista végén.

A legelégedettebbek egyébként a Reykjavíkban, Koppenhágában, Aalborgban és Grazban élő fiatalok.

A városi közszolgáltatások, a sport- és kulturális létesítmények, valamint a környezet állapotát illetően Budapest és Miskolc is a mezőny hátsó felében található. A közszolgáltatásokkal egyértelműen fenntartásaik vannak (Budapest: 61. hely, Miskolc: 63. hely). Sőt, az egy főre jutó GDP értékhez képest alacsony volt a közszolgáltatásokkal nagyon elégedettek száma. A sport- és kulturális intézmények minőségét, egyben a városi környezetet is nem megfelelőnek találták a fiatalok.

A 16-35 év közöttiek körében különösen elszomorító, hogy

az élettel való elégedettség még annál is jóval alacsonyabb, mint amire számítani lehetne a jellemzők alapján.

A közép-európai térség fővárosaiban, így Pozsonyban, Prágában és Varsóban is magasabbak mind a városi jellemzők, mind az élettel való elégedettség.

The post A számok is azt mutatják: itthon városi fiatalnak lenni nem akkora buli appeared first on Forbes.hu.