Az EIT Urban Mobility Innovációs Központjai három különböző, mégis összekapcsolódó módon keresnek választ a közlekedés karbonmentesítésének kérdéseire, hiszen egyszerre kínálnak új megoldásokat energiagazdálkodásra, árukézbesítésre és tömegközlekedésre – ezáltal a károsanyag-kibocsátás hosszútávú felszámolására és a helyi lakosság életminőségének javítására. Hazánk egyike annak a 12 európai országnak, ahol regionális projekthelyszíneket létesítettek és fenntartható mobilitást célzó alkalmazásokat teszteltek – nálunk a magyarországi rendszerben egyedi szerepet játszó partnerük, a Green Brother segítségével.  A szakmai közösség egyébként Helmondban, Münchenben, Koppenhágában, Barcelonában és Prágában működtet központot, hogy még gyorsabban tudja piacra juttatni a fenntartható mobilitás leginnovatívabb eszközeit.

A kontinens legnagyobb innovációs közösségét összetartó Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) azzal a feladattal bízta meg az EIT Urban Mobility hálózat központjait, hogy „a legégetőbb közlekedési kihívások leküzdése érdekében összekapcsolják a városokat az iparági szereplőkkel, egyetemekkel és kutatóközpontokkal” – magyarázta Traian Urban, az Innovation Hub East, EIT Urban Mobility igazgatója. „Ez nagyszerű lehetőség a magyar városok számára, hogy más európai városoktól inspirációt merítve új mobilitási megoldásokat valósítsanak meg” – fűzte hozzá.

Az EIT Urban Mobility stratégiái egymásra épülnek: először a jelenleg felkészületlen városi infrastruktúrák energiagazdálkodását fejlesztenék, hogy hatékony gyorstöltőhálózat épülhessen ki, teljesen elektromos járművek (EV-k) számára. Ez az EU hosszútávú karbonsemleges stratégiája miatt fontos: az unió a 2050-es céldátumig alapjaiban szeretné megváltoztatni a járműipart; márpedig az EV-k terjedésének egyik legnagyobb akadálya a jelenleg hiányos gyorstöltő hálózat. Ha mind az otthonokban, mind pedig a munkahelyeken és a nyilvános parkolókban elérhetővé akarják tenni a járműtöltést, akkor a villamosenergia-hálózatot is újra kell gondolni. Ezt szolgálja a központok PowerManagement stratégiája, ami egyablakos megoldással, egy robusztus SW platform segítségével, csökkentett telepítési költségek mellett támogatná az infrastruktúrák áramelosztását és -ellátását.

Ezzel párhuzamosan dolgozzák ki az utolsó mérföldes áruszállítás elektrifikálását és automatizálását, hiszen a városi környezetek járműforgalma – vagyis a torlódás, a balesetek száma, a parkolóhelyek hiánya, illetve a levegő- és zajszennyezés – jelentősen csökkenne, ha a kézbesítést olyan önvezető eszközök végeznék, mint a LogiSmile projekt keretében, Debrecenben tesztelt Ona robot.

Három-négy nap finomhangolás kellett, mire a robotot el tudtuk engedni. Első pár alkalommal volt, hogy közbe kellett nyúlni, de aztán olyan tempóban haladt, hogy szaladtunk mi is utána.”

Mátyus László, a DKV Zrt. innovációs és szolgáltatásfejlesztési igazgatója

A CARNET vezetésével és az EIT Urban Mobility támogatásával megvalósult, teljesen autonóm áruszállító rendszert csak két további városban, a spanyolországi Esplugues de Llobregatban és Hamburgban, Németországban próbálták ki. Mindegyik helyszínen azt kutatták, hogy a robotok hogyan lépnek interakcióba más járművekkel vagy emberekkel. A 2022-es tesztidőszak adatai a rendszer tökéletesítését és a járművek engedélyezését támogatják.

A fenntarthatósági kör a tömegközlekedés karbonmentesítésével válik teljessé: az eUltimate program elektromos buszaival többféle töltő technológiát és működési sémát teszteltek – összesen hét magyar településen -, hogy felvázolhassák az adott város útvonalaihoz legoptimálisabb rendszert. Ez minden esetben egyedi tervezést igényelt, hiszen ahány helység, annyiféle út- és villamoshálózat – nem beszélve a dokkolás és járműtöltés lehetőségeiről. Ha már itt tartunk: az EIT Urban Mobility 2023-as tervei között az is szerepel, hogy kidolgoznak egy projektet a közvilágítás és az EV-töltés kombinálására. A központ álláspontja egyébként az, hogy a városok viszonylag gyorsan képesek lennének olyan infrastruktúrát kialakítani, ami lehetővé teszi az EV-k szélesebb körű adaptálását.

The post A fenntartható városi mobilitás három útja appeared first on Forbes.hu.