Robin Dunbar: Barátok – Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét?
(Typotex Kiadó, 2022, 5500 forint)
Miről szól? Neked hány barátod van? Hányan vannak, akiktől gond nélkül kérnél segítséget, és akiknek bármikor tennél szívességet? Robin Dunbar antropológiával és evolúciós pszichológiával foglalkozó brit kutató az 1990-es években százötvenben határozta meg ezeknek az embereknek a számát (ez lett a Dunbar-szám). Elméletének bizonyítására azóta számtalan vizsgálatot végzett a rokoni és baráti kapcsolati hálók rétegeiről, kapcsolataink jelentőségéről és hatásairól.
A statisztikákat, vizsgálati eredményeket fun factekkel ötvöző kötetből megtudjuk, hogyan befolyásolja egészségünket barátaink száma és az ő boldogságuk, miként különböznek a nők és férfiak barátságai, és hány órát kell eltöltenünk valakivel, hogy barátnak érezzük. (Somogyi Szonja)
Kinek ajánljuk? Azoknak, akik úgy érzik, túl sok barátjuk van, és azoknak is, akik szerint túl kevés. Na, meg akiket érdekelnek a hétköznapok mögött rejlő tudományos magyarázatok.

Rieder Gábor – F. Kovács Attila (szerk.): Attila FK – Art. Architecture. Design.
(Kieselbach Galéria – Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, 2022, 50 000 forint)
Miről szól? F. Kovács Attila különös, misztikumra fogékony alkotó. Építészként Makovecz Imre tanítványai közé tartozott, de később – mesterét tiszteletben tartva – szakított az organikus építészettel, és teljesen más utakra lépett. Posztmodern képzőművész, aki flexszel csiszol; tetovált dizájner, aki bútorokat tervez. Munkáit nem ritkán a legnagyobb dizájnmagazinok közlik. Díszlettervezőként hollywoodi (Bel Ami) és európai (A napfény íze) filmes produkciókba hívják, de tervezett már operadíszletet is Torinóba, Lipcsébe vagy épp Bécsbe.
A legtöbben itthon mégis mint kreatív múzeumtervezőt ismerik, az ő vízióit követve valósult meg a budapesti Terror Háza Múzeum és a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum is. A kötetből megismerhetjük legfontosabb munkáit a belső terektől a különleges bútorokig, de előkerülnek kedvenc tárgyai, tetoválásai és az összes lakás, ahol élt – mondani sem kell, egyik sem szokványos kégli. Ez az ezüsttáblák közé zárt, fekete tónusú „életműkönyv” is olyan, mint az alkotó maga: tömény extravagancia 450 oldalon. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? Bibliofil dizájnrajongóknak, akik értékelik a műtárgynak is beillő könyveket.

Tim Marshall: A földrajz hatalma
(Park Könyvkiadó, 2022, 4999 forint)
Miről szól? Már a 2015-ben megjelent első kötet, A földrajz fogságában témája is az volt, hogyan befolyásolja a földrajz a világpolitikát. A mostani könyv további tíz térséget, illetve olyan 21. századi eseményeket és konfliktusokat mutat be, amelyeknek messzire nyúló hatásuk lehet a többpólusú világban. Például ami Száhelben történik, nem marad Száhelben. Egyre többen kelnek ugyanis útra erről a partról, hogy átszeljék a Szahara homoktengerét, és egy másik parton kössenek ki: Európában.
Irán geopolitikai helyzetét boncolgatva a szerző arra figyelmeztet, hogy a vallásos forradalmárok nem fognak lemondani forradalmukról, Szaúd-Arábia problémáját pedig két szó határozza meg: Szaúd és Arábia. És olvashatunk arról is, hogy Európában a Földközi-tenger keleti medencéje tűnik a leglobbanékonyabb térségnek. Mindezzel együtt a legizgalmasabb aktuális kérdésnek az tűnik, hogy geopolitikai küzdelmeink kivetődnek a világűrbe. De kié is a világűr? (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti az összefüggéseket. (A szerző a covidgeneráció fiataljainak címezte.)

Bono: Surrender
(On the Spot Books, 2022, 8999 forint)
Miről szól? A postás fiának megrendítően göcsörtös útja Dublin külvárosából a mainstream világhír csúcsáig, ahol kiderül, hogy a siker sohasem lesz elég. A U2 frontembere a Joshua Tree című, máig legsikeresebb albumuk után, a berlini fal leomlása előtt kétségbeesetten keresi, hogyan újulhatna meg, hogyan nem merevedik bele az aktuális trendekbe, és hogyan rángathatja ki a banda többi tagját a siker mámorából, hogy új utakat keressenek a zenében.
Bono egészen közelről nézi végig más rocksztárok végzetes önpusztítását, de ő  negyven éven át kitart felesége mellett, akivel négy gyermeket nevelnek fel, miközben a U2 huszonkét Grammy-díjat nyer, és 170 millió albumot ad el. Bono idejét és hírnevét politikai lobbizással köti le: az AIDS elleni harc és az afrikai országok adósságrendezése újra a TIME címlapjára röpíti. A könyvben öniróniával és önkritikával veszi végig a U2 legnagyobb belső konfliktusait és buktatóit, azért pedig egyenesen bocsánatot kér, hogy egy nap minden iPhone-felhasználó arra ébredt, hogy az új U2-album szólt a telefonjáról. (S. Takács András)
Kinek ajánljuk? Aki kíváncsi rá, vajon miért van szüksége valakinek arra, hogy esténként nyolcvanezer ember üvöltse neki egy stadionban, hogy szereti. Vagy aki ott akar ülni II. János Pál, Clinton, Bush, Obama, Zelenszkij, Putyin, Steve Jobs, Bill Gates és Soros György mellett – Bonóval.

Philipp Dettmer: Immun – A rendszer, amely megóv minket
(Open Books, 2022, 7999 forint)
Miről szól? Egy erődről és benne a világmindenség leghatékonyabb és legfélelmetesebb katonáiról. A szervezetünket a kórokozóktól védő immunrendszerünkről. Citokinek, komplementfehérjék, T-sejtek – csupa olyan kifejezés, ami az iskolában felületesen felbukkant, és amiket például a covidjárvány idején megint hallhattunk a hírekben.
A könyv közérthető, kifejezetten szórakoztató, időnként a görög mitológiából vett hasonlatokkal magyarázza el, amit nem ártana tudnia mindenkinek, aki például egy vírusra is azonnal antibiotikumot követel. Mindehhez még színes, informatív ábrák is társulnak. Philipp Dettmer – a Youtube talán legnépszerűbb tudományos csatornájának alapítója – közelebb hozza az átlagemberhez az amúgy rendkívül bonyolult immunológiát, és kitér az allergiára, a rák veszélyére, valamint olyan hétköznapi dolgokra is, mint hogy mi történik például a sebben, amikor az ember megvágja magát. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Leginkább kötelező olvasmánynak kellene megtenni mindenkinek, még annak ellenére is, hogy a járványban kiderült: tízmillió vírusszakértő országa vagyunk.

Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság
(Open Books, 2022, 4999 forint)
Miről szól? Egy szövevényes gyilkosságról a 60-as évek Budapestjén. Nem is akármilyenen: Kondor Vilmos legújabb krimije a 30-as évek és a jelenkor után ezúttal egy alternatív történelmi múltban játszódik. Egy olyan Magyarországon, ahol a második világháborút a szövetségesek oldalán sikerült befejezni. A regény olvasása közben feltámadhat bennünk a nosztalgia egy nem is létező kor iránt: de jó lenne itt élni…
Ám ennek az ideális világnak is megvannak a húsbavágó problémái, Kondor pedig a szokott rutinjával vezet végig a gyilkossági nyomozás váratlan fordulatain. Maga az író is jól érezhetően lubickol a világ bemutatásában. Emiatt néha letéved ugyan a fókusz a bűnügyről, de nem bánjuk, hiszen a cselekmény aprólékos kibontása ügyesen tartja fenn a rejtélyt: vajon meddig tart az általunk ismert történelmi múlt, és mikor léptünk át az író fikciójába? (Oberfrank Balázs)
Kinek ajánljuk? Akik szeretnek elmerülni a történelemben vagy Budapest ismeretlen utcáin. (De a fekete öves krimirajongók sem fognak csalódni.)

Háy János: Völgyhíd
(Európa Kiadó, 2022, 3999 forint)
Miről szól? Fiatalokról, akik nem akarnak megöregedni, mert nem szeretnének úgy élni, mint a szüleik, vagy az a sok-sok lakótelepi ember, akiknél az a szokásos esti program, hogy a férj kinyit egy sört, aztán leül a tévé elé, miután megkérdezte a feleségét, hogy mit főz. Zsófi, Péter és Deda már olyan világban élnek, ahol „a demokrácia az interneten képződik meg, és ha az információ mindenki számára elérhető, akkor mindenki hatalomra kerülhet”.
Péter apja tehetős, befolyásos ember (talán Háy korábbi regényének cégvezetője), aki szinte várat épített családi háznak, a fürdőszobaablak inkább lőrésre hasonlít. A fiú legjobb barátja és szobatársa, Dede, valamint a húga vele ellentétben szeretetben, szerény anyagi körülmények közt nőttek fel. Péternek nyaranta muszáj az apja balatoni kölcsönzőjében dolgoznia, pedig Zsófival szeretne lenni, akire szinte nyomasztón erőszakolja rá a szerelmét. Olyannyira, hogy inkább meghalna vele együtt, csak legyen valami, ami kizárólag kettőjüké, és megőrzi őket fiatalnak.
(G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti az apostolokról szóló történeteket.

Hartmann Gergely: Salgótarján modern építészete 1945–1990. Gulyás Attila fotóival
(Kedves László Könyvműhelye, 2022, 5480 forint)
Miről szól? Nógrád megye mai székhelyét a szénbányászat és a nyomában megtelepedő gép- és üveggyártás tette naggyá a 19. században. Az elmúlt évtizedek nem a gazdasági dübörgésről szóltak, de fekvése még mindig nagyszerű, és egyetlen magyar városban sem figyelhetjük meg a 20. századi építészet olyan sűrűsödését, mint itt. A könyv hat sétára fűzi föl a látnivalókat, nevezetesen hatvankilenc helyszínt: áruházakat, irodaházakat, lakóépületeket, mozikat, uszodákat, tereket, vagyis mindent, ami egy modern városközponthoz elengedhetetlen.
A városban olyan egyedi és szellemes épületek vannak, mint a Zsolnay-féle mázatlan pirogránittal burkolt Kultik Salgótarján – Apolló Mozi (tervező: Magyar Géza), aztán ott van a lekerekített sarkaival és szintén pirogránittal burkolt Dornyay Béla Múzeum (Magyar Géza), a hatalmas üvegfallal épült Művelődési Ház (Szrogh György) és az akár ikonikusnak is nevezhető, vakolatlanul hagyott, brutalista nyersbeton felületekkel épült Karancs Szálló (Jánossy György). Kiemelkedő építészek, impresszív válogatás, lényegre törő, érthető szövegek, változatos képi világú fotók egy kicsi, de figyelemre méltó könyvműhelytől.
Végül egy gondolat, az ajánló keretein túllépve: Talán ez a kötet is jól mutatja, hogy a recesszióban lévő városokba is új életet lehetne lehelni, ha a múlt emlékeit nem eltüntetnék, hanem megőriznék. A modern építészet ilyen kis területre koncentrált, színvonalas példái egyre kevesebb helyen találhatóak meg Európában. A világ most kezdi felfedezni és újraértékelni a modernista építészetet, így ezeket az épületeket felújítva a város akár még turisztikai célponttá is válhatna. Egy-két évtized, és igazam lesz. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? Azoknak, akik mentális térképükön elraktározták valahová a várost, és szeretnek meglepődni. És azoknak, akik szerint csak az a ház szép, aminek van teteje.

Kordos Szabolcs: Egy város titkai. Budapesti legendák, legendás budapestiek. Huszár Dávid fotóival
(21. Század Kiadó, 2022, 6990 forint)
Miről szól? A Király utca legmenőbb mulatója egykor Európa bujálkodási hotspotja volt: ide járt táncolni és szórakozni az osztrák főherceg, Bismarck kancellár fia, az angol trónörökös és a hazai honatyák színe-java jó 130 évvel ezelőtt. Az utcában egymást érték a macskák, volt Fehér macska, Tarka macska, Vörös macska és Fekete macska nevű mulató, és minden kuplerájok kuplerája a Kék macska nevet viselte.
Hogy kik és miként dorbézoltak e legendás falak között, azt Kordos Szabolcs kifejezetten szórakoztatóan megírt sztorizós kis albumából éppúgy megtudhatjuk, mint azt, hogy a Fővám tér melyik palotájának hányadik emeleti erkélyéről szemlélte reggelente Móricz Zsigmond az ébredő várost, miközben a Légy jó mindhalálig-on dolgozott, és élte unalmasnak kicsit sem mondható életét; hogy milyen mendemondák álltak a Gellért-hegyi boszorkányperek mögött; vagy hogy korának szexszimbóluma, Karády Katalin hol élte híresen titokzatos és rejtőzködő mindennapjait. Negyvenöt budapesti helyszín elevenedik meg történelmi források, leszármazottak és mai lakók elbeszélései alapján, archív fényképekkel és Huszár Dávid friss fotóival. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki nem csak a lába elé szeret nézni.

Benedek Ágota: Állva maszturbálok
(Libri Könyvkiadó, 2022, 4499 forint)
Miről szól? Xanaxos doboznak álcázva jelent meg a Rumbarumbamm című karanténnapló szerzőjének második könyve, ezúttal a szorongásokról. Szorongjunk bár a horkolástól, Taylor Swifttől, a szabadban pisiléstől, Putyintól, a nyíregyházi pornószökőkúttól vagy attól, hogy olyanná válunk, mint az anyánk, Benedek Ágota a tőle megszokott humorral, kendőzetlenül írja meg, mitől veri ki a jeges veríték még harmincöt fölött is.
Szeretek úgy gondolni rá, mint a magyar Phoebe Waller Bridge-re, és ezt ezzel a könyvvel bizonyította be igazán, a humor alatt ugyanis megmutatja azt a sorsközösséget, amit egy ijesztő világban magunk bátor kinevetésével tudunk felfedezni. Épp ezért tömegközlekedési eszközön csak az olvassa, akit nem zavar, ha hangosan elneveti magát. A könyvet egyébként a megjelenése után kétszer kellett utánnyomni, ebből és a Rumbarumbammból is sorozatot fejlesztenek épp. (Gólya Ági)
Kinek ajánljuk? Húsz és kilencven között mindenkinek, aki képes, vagy legalább hajlandó a szorongásain nevetni, és nem jön zavarba az ilyen és ehhez hasonló gondolatmenetektől: „A férfi, aki azt írja, hercegnőm, börtönbe való. Ennyi.”

Michael Bad Hand: A síksági indiánok kultúrája
(Konkrét Könyvek, 2022, 12 990 forint)
Miről szól? Winnetout, Csingacsgukot vagy Unkaszt ne keresse senki az amerikai indiánokról magyarul megjelent legújabb képeskönyv lapjain. A félig indián származású szerző, Michael Bad Hand pontosan a regények idealizált figuráitól szeretné minél távolabb vinni, a valósághoz pedig minél közelebb hozni az észak-amerikai síksági indiánokról alkotott képünket. Annak ellenére, hogy több mint 270 oldalon igyekszik bemutatni a 19. századi nomád indián népek ruháit, fegyvereit, használati tárgyait, szokásait, gondolkodását és hitvilágát, a szerző rögtön a bevezetőben leszögezi, hogy nem törekszik teljességre, hanem csak néhány, a neki legkedvesebb síksági indián népről mesél aprólékosan és tárgyilagosan.
Megtudjuk például, hogy a nő és a férfi mellett megkülönböztettek nőies férfit és férfias nőt, és ezeknek a nemeknek is megvolt a helye a társadalomban. A történetekből felsejlik, mennyire gazdag lehetett egykor ez a majdnem elveszett kultúra, amit a Bad Handhez hasonló utolsó mohikánok próbálnak rögzíteni a jelenkornak. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Azoknak, akik játszottak indiánosdit, olvastak indiános könyveket, és kíváncsiak arra, ami a mozifilmekből kimaradt.

Szabó Cristophe, Szabó „Peet” Péter, Soós Márk: Olvasd a játékot! – Hogyan nézzünk focimeccset?
(G-Adam Studio, 2022, 5990 forint)
Miről szól? Huszonkét tetovált, belőtt hajú, köpködő játékos fejvesztett rohangálása – így néz ki egy focimeccs azoknak, akik nem foglalkoznak a sportággal. Azoknak viszont, akik igyekeznek a meccs mögé látni, feltárul egy adatvezérelt, precízen megtervezett, futball­értelmiségiek által uralt világ. Ebben a világban igyekszik eligazítani az érdeklődőt a három ismert szakíró olvasmányos, sztorizós stílusban megírt könyve, amit megjelenése után pár héttel már újra kellett nyomni.
Miért fontos, hogy milyen szerkezetben lép pályára egy csapat? Hogyan lehet objektívan mérni a helyzetek minőségét? És miért kell egy klubnak kizárólag a bedobásokra szakosodott specialistát alkalmaznia? A könyvtől ugyan senki sem válik azonnal a téma szakértőjévé, de a legfeljebb heti egy-két meccsre odakapcsoló nézők is betekintést nyerhetnek, hogyan lett a futball mezei sportból félig tudomány. (Topolay Gábor)
Kinek ajánljuk? Aki mélyebben szeretné érteni, hogy mi és miért történik a pályán.

The post Barátaink, az indiánok és Salgótarján appeared first on Forbes.hu.