Rizikósan indult a Cognitive Creators története, de az elmúlt években több irodát is nyitottak Erdélyben. A digitális ügynökség eddig tucatnyi különböző iparágban dolgozott már, de kaszinókkal és dohányipari cégekkel elvből nem dolgoznak együtt.

Fura egy olyan vállalkozás társalapítójával találkozni, akinek olyan szinten ismert a vállalkozása az erdélyi magyar közegben, hogy sokaknak ők a belföldi etalon, ha digitális ügynökségről van szó. Viszont ügyfeleiken kívül kevesen tudják pontosan azt, hogy mivel foglalkozik egy digitális ügynökség. Annyit lehet tudni róluk, hogy jól fut a szekér, Erdélyben több irodájuk is van, és rengeteg külföldi projektet vittek már sikerre.

Nem volt nehéz megkapnom Tóth Attila elérhetőségét – ő a négy tulajdonos közül az egyik, a cégnél ő a digitális kreativitás lelke. Rövid egyeztetés után sikerült megfelelő időpontot kijelölni a találkozásra. Egy németországi üzleti út végére ütemeztük be az interjút, pontosan 11 órára.

Több ebből Ha Segesváron hadat tudtam üzenni a kínai szuveníreknek, az Amazonon is sikerülhet El kellett döntenünk, hogy büszkeséget szeretnénk, vagy inkább pénzt. A pénzre szavaztunk

Marosvásárhelyi irodájukban találkoztunk, amit egy kicsit nehéz megközelíteni, autóval könnyű elhibázni a letérést. A magas, fehérre festett épület kívülről egy hotelhez hasonlít: mint később kiderül, a Cognitive Creators csak bérli, és egyelőre tökéletesen meg is felel a vásárhelyi csapatnak. Erdély több városában van irodájuk, ezért itt az alkalmazottaiknak csak egy részével találkozhattam.

A bejárati ajtóban már vár rám Attila, akiről már a telefonban is az volt a benyomásom, hogy nagyon jó kedélyű, mosolygós ember. A gyors körbevezetés után a tárgyalóterembe vezetett az utunk, ahol rögvest meg is kaptam az első kérdésemre a választ. Miért vele beszélgetek a négy tulajdonos közül? „Bár négyen vagyunk, kétségkívül én vagyok az, aki a legkommunikatívabb. Én sem szeretek szerepelni, de ha interjúról van szó, akkor azt általában én vállalom” – mondja.

A cégnek jelenleg négy tulajdonosa van, mindenkinek megvan a saját szakmai területe. Lukács László Alpár több évig dolgozott Londonban, a banki szférában, Bálint Zsoltnak korábban szoftverfejlesztő cége volt, Halmágyi Árpád a vállalkozáson belüli innovációért, saját gyártású szoftverek kialakításáért a felelős, ő korábban is kutatás-fejlesztéssel foglalkozott. Tóth Attila a digitális kreativitásért felel, korábbi vállalkozásával is hasonló projektekben voltak benne.

Fotók: Metz Balázs

10 ezer euróból indultak

Bár a négy tulajdonosnak eléggé pontos képe volt arról, hogy mit szeretnének elérni, hármójuknak volt is már korábban saját vállalkozása, 2016-ban, amikor a történet a kezdetét vette, mindjárt egy hatalmas problémával szembesültek. „Az addigi tapasztalatunkhoz képest túlságosan nagy falat volt számukra az első elvállalt projekt, aminek aztán meglett a böjtje – meséli Attila. – Alábecsültük a projekt nagyságát mind erőforrás szempontjából, mind ennek a pénzügyi vonzatának megállapításakor.

A hab a tortán az volt, hogy még azt az összeget sem fizették ki nekünk, amiben eredetileg megállapodtunk.”

Az első évet egy próbaévnek tekintették, az volt a céljuk, hogy minél több megpróbáltatás, nehézség érje őket belátható időn belül. Eleinte mind a négyen vezetgették még a saját kisvállalkozásaikat is, hiszen eléggé nagy bátorság kellett volna ahhoz, hogy csak és kizárólag erre a szerelemprojektre támaszkodjanak. „Mindannyiunknak megvolt a saját munkája, vállalkozása, ezekből jött később létre a Cognitive Creators. A cél az volt, hogy ezeket feloszlassuk és az ott dolgozókat átigazoljuk az új vállalathoz.”

A 2016-os év után meghúzták a vonalat és úgy döntöttek, hogy tanulva az előző év hibáiból, mindent beleadva, elkezdik saját, közös vállalkozásukat. Ekkora alakult meg a Cognitive Creators Romániában, majd rá egy évre – Laci angliai kapcsolatait kihasználva – Nagy-Britanniában is megjelentek. „Effektíve Románia nincsen rajta a térképen, senki sem hallott rólunk, valahányszor egy tenderen megjelentünk. Nem volt más választásunk, ezért jegyeztük be éppen Nagy-Britanniában a vállalkozást. Akkoriban az volt a terv, hogy ott is nyitunk irodát, és elkezdünk egy csapatot felépíteni, aztán ezt a tervünket a covid áthúzta.”

Nem túl sok pénzzel indították útnak az új vállalkozásukat, Attila szerint nagyjából 10 ezer euróról beszélhetünk, ami akkor 8–9 alkalmazottra volt elég úgy, hogy ők évekig nem kaptak fizetést. „Ha jól belegondolok, akkor talán 2018-ban kaptam az első fizetésemet és az sem olyan volt, mint amilyennek az átlagemberek elképzelik a vezetői fizetést.” 2016 eléggé megtépázta őket, arra a kérdésemre, hogy mi történt volna, ha 2017-ban is sikertelen lett volna a vállalkozás, Attila csak ennyit mondott: „Ha a második évünk is hasonló lett volt, valószínű, hogy elengedjük a történetet.”

De nem így történt, 2017-ben a vállalkozás pozitív irányt vett, az akkor meglevő 13–14 alkalmazottal véghez tudtak vinni 3–4 projektet. A megalakulás utáni első teljes év már profitot termelt. Természetesen a pénz nem árasztotta el őket, de kezdtek szépen lassan megerősödni. „Kezdetekben még a román és magyar piacot próbáltuk meg belőni. Nem sikerült. Többször szembesültünk azzal a mentalitással, ami csak itthon van: nekem te ne mondd meg. Így pedig nem lehetett haladni…” Minden erejükkel arra koncentráltak, hogy külföldi terepen is megállják a helyüket.

200 millió forintos projekteket céloznának

Az elején természetesen voltak azért meghökkentő történetek is: „Egyszer egy orosz cégnek dolgoztunk, akik azt szerették volna, hogy a végén a kifizetés személyesen, egy aktatáskát átadva történjen. 20 ezer dollárról lett volna szó, a fene se akarta bevállalni ennek a kockázatát. Mi tisztán, fehéren dolgoztunk akkor is és azóta is. Nem szeretnénk, hogy attól kelljen rettegjünk, mikor milyen hatóság fogja majd az ajtót ránk törni.” A történetnek az lett a vége, hogy Paypalon keresztül fizették ki őket: náluk teljesen hivatalosan futott be a pénz, az oroszok pedig valahogy megoldották, hogy ne jelenjen meg a könyvelésükben.

Az első nagy, nemzetközi projektjük az osztrák Borealis-szal volt. „Mi voltunk a kivitelezői a Borealis-cégcsoport agrár üzletágának digitális átalakulásának, akkoriban még teljesen újszerű megoldásokkal. A mezőgazdaságban sokszor nehéz megállapítani, hogy a termény mennyire fejlődik megfelelően, lehet, hogy bizonyos zónákban jól fejlődik, míg máshol kevésbé. Mi erre egy olyan megoldást tettünk elérhetővé a gazdák számára, ami segít nekik műholdfelvételekről megállapítani, hogy hol szükséges még a tápanyagpótlás a termőföldeken. Mindezt úgy, hogy a gazda a telefonjáról is eléri, és alkalmazni is tudja, akár méterre pontosan a traktorjából. Mindmáig igyekszünk olyan ötleteket és a szakmában forradalminak számító megoldásokat kitalálni, amelyek megkülönböztetőek lehetnek.”

Jelenleg nagyjából 100 és 250 ezer euró közötti projekteken dolgoznak. A céljuk, hogy feltornázzák ezt 500 ezer euróra (kb. 200 millió forintra). Mostanig 14 különböző iparágnak szolgáltattak és közel 40 alkalmazottjuk van belföldön. „Az angliai, helyi csapat felépítését 2020-ban elvetettük, hiszen már a covid előtt is látszott, és azóta be is bizonyosodott, hogy enélkül is megfelelő ütemben tudunk fejlődni.”

A jövőre nézve is rengeteg tervük van. Szeretnék tartani az eddig már elért 25 százalékos éves növekedést, illetve olyan szolgáltatásokat kitalálni és forradalmasítani, amelyekre tényleg szükség van. „Ott van például a Google és a Facebook. A vállalkozások rengeteget fizetnek nekik azért, hogy az általuk kívánt tartalmakat hirdessék a megfelelő célcsoportnak. Fontos azt is látni, hogy hatalmas a marketingzaj, a hirdetések nem működnek hatékonyan. Vegyük például a következőt: megvásárolsz egy téli autógumit, a felületek pedig utána még hetekig üldöznek ezzel. Mennyivel jobb lenne, ha mondjuk két-három év múlva jönnének elő újra a reklámok, amikor már ideje lenne cserélnem gumit az autón! Ezt pedig megfelelő adatfeldolgozással már ma is meg tudjuk válósítani. Gyakorlatilag csak elhatározás kérdése, illetve a tech-óriások fele irányuló költségek csitítására egy megoldás.”

Természetesen vannak számukra prioritásként kezelt ágazatok, ilyen például az adatok centralizációja. De vannak olyan ágazatok, ahol nem szeretnének a jövőben sem tevékenykedni, ilyen a kaszinóipar, a dohányipar vagy a szélsőséges politikai platformok. „Ezektől mi tudatosan távol tartjuk magunkat. Pedig rengeteg pénz van bennük, mindössze az etikai részével nem vagyunk kibékülve.” Attiláék hosszú távon terveznek. Tervezik bővíteni a vállalkozást, a portfóliót, de az etikusság határain belül.

The post Többször szembesültünk azzal a mentalitással, ami csak itthon van: nekem te ne mondd meg! appeared first on Forbes.hu.