A világ legnagyobb darus hajóin dolgozik Siegler Balázs, ahol a mozgásban lévő elemeket az Eiffel-torony méreteihez hasonlítják. Munkája során külső szemmel nem is látható tengeri szerkezeteket tervez, az elkészült építmények jó részét elnyeli a tenger beláthatatlan mélysége. Ennek ellenére szenvedélyesen szereti a munkáját. Ez itt a Forbes új sorozata, a Szeretem a munkám.

Siegler Balázs építőmérnök. Nem hidakat vagy toronyházakat, hanem gigantikus tengeri szerkezeteket tervez. Régebben tengeri kőolaj- és földgáz-kitermelő tornyok bontásával foglalkozott, ma pedig tengeri szélerőműparkokat épít. Mindezt a világ legnagyobb darushajóiról teszi.

A Budapesti Műszaki Egyetemre (BME) járt, majd mesterdiplomáját a kiváló mérnökképzéséről Európa-szerte híres hollandiai Delftben szerezte. Amikor az abszolváláshoz szükséges szakmai gyakorlatához keresett munkahelyet, véletlenül jött szembe vele egy tengeri építkezéssel foglalkozó cég hirdetése. Mivel speciális területről van szó és az egyetemen elsősorban szárazföldi szerkezetek építésével foglalkoztak, így minden tengerrel kapcsolatos tudását a munkahelyeinek köszönheti.

Siegler Balázs a BME-n végzett, majd Delftben tanult tovább. Tizennégy éve él Hollandiában.

Most Hágában él, az Offshore Independents nevű konzultációs cégnél helyezkedett el, ahol mérnöki tanácsadással foglalkozik. Mostanra már csak a megújuló energiaiparral kapcsolatos projekteket vállal, bár nem titkolja, korábban az olajiparban is dolgozott, például olajkitermelő tornyok bontását tervezte meg.

Jelenleg egy Skócia partjaihoz közel található szélerőműpark munkálataiban vesz részt. Itt nem csak a turbinák egyenként kétezer tonnát nyomó alapozását – ami hatvan méteres vízmélységben, a tenger fenekén kell hogy megtartsa a szerkezetet – tervezik és építik meg, hanem a vízalatti elektromos hálózat kiépítése is az ő feladatuk. Minden projektjük hosszú hónapokra, akár évekre szól. A munkái jellemzően az Északi-tengerhez kötik, de pár éve hónapokat töltött a Tajvani-szorosnál.

Családi viszály a konkurens cégek között

Kevés tengeri építkezéssel foglalkozó cég van a világon, leginkább a holland, belga és brit cégek alkotják a piacot. A holland tulajdonban lévő vállalatok is lényegében egy család kezében összpontosulnak. Az egykori SS-tisztet, Pieter Schelte Heeremat a második világháború végén három év börtönbüntetésre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt, de az előzetes letartóztatása után szabadon engedték. Családjával 1947-ben Venezuelába költözött, ahol betonipari vállalkozást alapított. Heerema 1961-ben visszatért Hollandiába, és egy évvel később megalapította a ma Heerema Marine Contractors (HMC) néven ismert cég elődjét, az első igazán nagy tengeri építkezéssel foglalkozó vállalatot. Négy fia és egy lánya született.

1981-es halálakor fia, Edward vette át a cég vezetését, aki négy év után kiszállt és megalapította az Allseas nevű, szintén tengeri építkezéssel foglalkozó vállalatot. A két cég azóta is a legjelentősebb szereplők közé tartozik a piacon, egyben egymás konkurensei is. Balázs a HMC-nél majdnem négy évig dolgozott.

Óriási szerkezeteket mozgatnak nap mint nap, ezzel egyidőben óriási összegek fordulnak meg az iparág szerepelői között. 

A mozgatható elemek méretét abban mérik, hogy az Eiffel-torony – magasságának és súlyának – hányszorosának felelnek meg, míg a darus hajók méretét focipályákban adják meg.

A HMC egyik legnagyobb hajója, az SSCV Sleipnir dupla darus, két és fél focipálya hosszú, másfél focipálya széles és magasságra is megközelítően egy fél focipálya hosszához közelít.

Forbes.hu: Hogy néz ki egy átlagos munkanapod?

Siegler Balázs: Az év két részre osztható: áprilistól októberig zajlanak az építkezések, ekkor viszonylag kedvezőek az időjárási viszonyok a tengeren. Én is ilyenkor szoktam kimenni a nyílt vízre, jellemzően évi 1-2 alkalommal. Ilyenkor többszáz fő él hetekig a hajón, a személyzet egy részét hetente helikopterrel cserélik. Felügyeljük az építkezést, reagálunk a nem várt helyzetekre, amik rendszeresen előfordulnak.

+ 6 kép a galériában + 6 kép a galériában Balázs saját képei az elmúlt évek különböző projektjeiről. (9 kép)

De van, hogy kikötőben dolgozom, nemrég voltam épp Skóciában. Kínából megérkeztek a szélturbina alapozások, amiket tengerjáró uszályokra kellett átemelnünk, hogy azok ki tudják vinni ezeket a darus hajóhoz. Ezt koordináltam, a kisebb hajókat körbejártam, lefotóztam minden részletet, ellenőriztem, hogy műszakilag minden részlet megfelel-e a követelményeknek.

Októbertől áprilisig megfeszítve azon dolgozunk, hogy teljesen fel tudjunk készülni a következő szezonra. Elvégezzük az összes szükséges számítást, rajzolunk, beszámolókat készítünk, tesztelünk, hogyha valami nem az elképzeléseknek megfelelően működik, akkor legyen idő javítani.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást?

A munkánk legfőbb korlátját nem a költségek, hanem az idő jelenti. Mindent napokban, hetekben mérnek.

Egy darus hajó napi bérleti díja félmillió és egymillió dollár között mozog.

A tengeren nincs semmi. Oda kell vinni az embereket, az ételt, a mindennapi élethez szükséges dolgokat.

A szárazföldi építkezéseknél általában úgy optimalizálják a projektet, hogy az adott számú embernek mindig legyen megfelelő mennyiségű munkája. Kint a tengeren nem ez van. A cél az, hogy a legrövidebb idő alatt befejezzünk valamit.

Ha hiányzik egy pótolhatatlan anyacsavar, 250-300 ember fog a hajón állni és várni, hogy megérkezzen a helikopter és haladhasson tovább a munka. Ha egy napot csúszunk, az 500 ezer dollár pluszköltséget jelent.

Emiatt nagy stresszel jár a munkakör is. Gyakran érzem azt, hogy azért fizetnek, hogy megold a lehetetlent. Többszáztonnás szerkezeteket tervezünk, amiket van, hogy a két teljesen eltérő adottságokkal rendelkező Északi-tengeren és a Dél-kínai-tengeren is használni fognak. Más talaj, más áramlatok, minden más. Óriási kihívás volt.

Hogyan kezeled a stresszt?

Voltam már kiégés közeli állapotban. Ha kint vagyok a tengeren, gyorsan összejön napi 16 óra munka is, de igyekszem kontrollálni. A legfontosabb szerintem az, hogy merjünk nemet mondani.

Mivel kapcsolsz ki?

Van több hobbim is. Fotózom, sziklát mászok, nemrég másztam Dél-Franciaországban és Ománban is, sokat olvasok, utazok, tavaly óta kertészkedem egy közösségi kertben.

Mennyit lehet keresni ezen a területen?

Egy havi kezdőfizetés Hollandiában körülbelül bruttó 2500-3000 euró között mozog. Tapasztalattal és felelősség mértékével arányosan megy felfelé a fizetés. 3-5 év tapasztalat után 4000 euró körül, 5-7 év után 5000 euró körül lehet keresni. A mi iparágunkban mérnökhiány van, így megjelent a végtelen mennyiségű fejvadász is, így akár ennél többet is haza lehet vinni.

Kikkel dolgozol együtt?

Nagyon vegyes a társaság. A holland cégeknél közel sincs annyi holland szakember, hogy feltöltsék a szabad helyeket. 90 százalékban európaiak, lengyelek, románok, spanyolok, görögök, portugálok vannak, de mivel dolgozunk a világ minden táján, így rengeteg ázsiai kollégával is kapcsolatban vagyunk.

Jelenleg napi kapcsolatom egy 10-15 fős mérnökcsapattal van. És nem is mindenki szerkezetépítéssel foglalkozik. A közvetlen környezetemben nemcsak szerkezetépítő mérnökök, hanem geotechnikai mérnökök, projektmenedzserek, beszerzők is dolgoznak. Érdekesség, hogy a tizennégy évem alatt a munkáim során összesen három magyarral találkoztam.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

Nagyon szeretek kijárni a telepítésekre. Fontos, hogy lássam mivel töltöttem hónapokig az irodában az időmet, látni akarom, ahogy fizikailag megtestesül.

Mitől lesz valaki sikeres a munkádban?

Szerintem az különbözteti meg a jó mérnököket egymástól – a szakértelmén kívül –, hogy vannak, akik tökéletesen elvégzik a kiosztott részfeladatukat, de nem érdeklődnek a big picture iránt, nincs affinitásuk jobban átlátni a dolgokat. Én viszont nagyon szeretem megérteni azt, hogy mit miért csinálunk, miért tervezünk valamit egy adott megoldással, hogyan fog a dizájn belesimulni az adott projektbe.

Milyen lemondásokkal jár a munkád?

Speciális a helyzetem, de alapvetően nem jár túl sok lemondással a munkám. Van egy kettősség ebben az iparban: egyrészt a világon minden táján dolgoznak a hajók, rengeteg rugalmasság kell ennek a kezeléséhez. Másrészt az irodai munka állandó, be kell járni egyeztetni, a tervezés csapatmunka, es sok száz órát töltünk a számítógép elott. A kivitelezés a hajón rendkívül megterhelő, 12 órás műszakok vannak, heti hét nap.

A tengeren pedig nincs karácsony, nincs szilveszter, nincs hétvége.

Mi az a tulajdonságod, ami a legtöbbet adott hozzá a karrieredhez?  

A soft skilljeim fejlesztésén rengeteget dolgoztam, szerintem ez sokat tett hozzá a karrierem alakulásához. Nehezen ment a pályám elején a kommunikáció, sok konfliktusom is volt, de tudatosan fejlesztettem magamat. Megérte, azóta szoktam is dicséretet kapni a kollégáimtól, hogy milyen hatékonyan magyarázok, hasznos visszajelzéseket adok és jól be tudom vonni őket.

Ki tudsz emelni egy dolgot, amit máshol nem, csak ebben a munkakörben kapsz meg?

Amikor egy öthetes kiutazás során kimész az óriási hajóra, amin áll egy ötezer tonnás daru és látod, ahogy épp egy elképesztően nehéz szerkezetet emel, az igazán speciális érzés. Persze kicsit félelmetes is. Az is meg tudja dobogtatni a szívemet, amikor egy projekt végén több hét után visszatérek először a szárazföldre.

+1: Van honvágyad?

Néhány évente rendszeresen felmerül, hogy hazaköltözzek. Tizennégy éve élek Hollandiában, beszélek hollandul, de nem érzem úgy, hogy holland lennék. Van is bennem a beolvadás ellen egyfajta rezisztencia. Egyben rengeteget vesztettem a magyar identitásomból is. De Magyarországon nincs tenger.

Szereted a munkád?

Különleges, extra kihívásokkal teli, kevesen tudnak róla – vagy egyszerűen csak nagyon félreértett a széles nyilvánosságban a munka, amit végzel? Ha szenvedélyesen szereted és szívesen mesélnél a fentekről és lentekről – legyen a munkád Magyarországon vagy akár külföldön –, írj a tema@forbes.hu-ra Szeretem a munkám tárggyal és felvesszük veled a kapcsolatot. Röviden indokold meg, hogy miért szeretnél beszélni a munkádról és vázlatosan írd meg miből áll egy napod/heted.

Borítókép: a Heerema Marine Contractors vállalat SSCV Thialf nevű hajója, a világ akkori legnagyobb kapacitású daruival. 2016, Siegler Balázs

The post Így építjük a tenger alatt a fenntartható jövőt – Szeretem a munkám appeared first on Forbes.hu.