A 4iG nem mindig volt része a NER-nek, de kezdetektől fogva fontos szerepet játszottak az állami megrendelések a felemelkedésében. Az elmúlt három évben ugyanakkor példátlanul őrült ütemben vásárol fel vállalatokat, lassan már azt sem tudjuk, melyik iparágban tevékenykedik.

A vállalat legkorábbi jogelődje, a Freesoft 1990-ben alakult. A cég a vállalati informatikai szolgáltatásokra specializálódott, az Ingres adatbáziskezelő-rendszerekre alapuló szoftvereket forgalmazott.

Olyan nagy (többségében állami tulajdonú) ügyfeleket tudhatott magáének, mint a Szerzői Jogvédő Hivatal, az akkor induló Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vagy a Postabank.

Ők fejlesztették ki az Egységes Kormányzati Iratkezelő Rendszer (KIR) elnevezésű elektronikus nyilvántartó alkalmazást is, amit számos kormányzati intézménynek tudtak eladni.

A magazin Bánáti Anna 3 perc olvasás

Itt a Forbes legújabb milliárdoslistája – már nem Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

Pénz Oberfrank Balázs 4 perc olvasás

Mindannyiunk közös üzlete: ennyivel tolhatja meg az állam a Vodafone-felvásárlást

A kilencvenes években kis mértékben ugyan, de folyamatosan növekedett a cég. Eközben rengeteg csapás is érte őket.

Az Ingres elavulttá vált, így átálltak a versenytárs Oracle rendszereire.Az ezredforduló után az iparág „dotkomlufiként” elhíresült globális válsága sodorta bajba a vállalatot.Mindeközben a bevételük túlnyomó részét adó állami megrendelések is megcsappantak, amit végül a külpiacokról tudtak pótolni. Fafeldolgozás helyett informatikai szolgáltatás

2003-ban a Freesoft egyesült a Fríz 68 Rt.-vel – utóbbi kacifántos úton jutott el az informatikához. Eredetileg ugyanis egy törökszentmiklósi faipari üzem újraélesztésére hozták létre a céget Nobilis Kristóf és üzlettársai még 1995-ben.

A fabiznisz végül nem jött be, így néhány év múltán kiszálltak az eredeti befektetők. A cégvezetés pedig teljesen új irány határozott meg, számítástechnikai szolgáltatásokra álltak át.

A Freesoft volt az egyik legnagyobb megrendelőjük, végül olyan jó viszony alakult ki a két cég között, hogy inkább egyesültek.

Feltűnik az a bizonyos név

A Freesoftnak 2004-ben a tőzsdére is bevezették a részvényeit – ezt kevés informatikai vállalat merte meglépni addig. A cég ekkoriban még nem igazán emlékeztetett a ma ismert, Jászai Gellért-féle távközlési vállalatra – a nagy átalakulások pedig a 2010-es kormányváltás után kezdődtek el. A Freesoft 2014-ben vette fel a 4iG nevet.

Az új elnevezés első két karaktere a holding tevékenységét hivatott fémjelezni: international, innovative, IT, investment. A G betű pedig a group rövidítése, amely a leányvállalatok csoportjára utal.

Ezt követően a tulajdonosi körben fokozatosan jelentek meg kormányközeli körökkel gyakran üzletelő nevek, például a Mészáros Lőrinc cégeivel szerződő Tief Terra Kft., amit később az építőipari tenderkirály Szíjj László vásárolt meg.

És akkor Mészáros bevonul fehér lovon

A nagy hatalomátvételre azonban 2018-ig kellett várni: az év végéig Mészáros Lőrinc összesen 63 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4iG-ben

Ekkor bukkant fel Jászai Gellért is.

A Mészáros-féle Opus akkori vezérigazgatója 2018 nyarán előbb a 4iG igazgatóságának elnöke lett.Majd 2019 márciusában a vezérigazgatói székbe is beült. Hamarosan pedig az összes 4iG-n kívüli pozíciójából felállt, hogy teljesen az informatikai vállalatra tudjon koncentrálni.

Mindeközben tulajdonosként is fokozatosan átvette a Mészáros-birodalom 4iG-részvényeit. 2019 végén Jászai részesedése 40 százalékra ugrott, míg Mészárosé 22 százalékra csökkent.

2020 végére Mészáros teljesen kikerült a tulajdonosi körből, míg Jászai Gellért 62 százalékos többségi tulajdonossá vált.

Jászai Gellért. Fotó: 4iG

Közbeszerzések maximumra csavarva

Jászai totális hatalomátvétele mellett azért is jelentős a 2019-es év a 4iG életében, mert ekkortól kezdve kaszáltak igazán az állami közbeszerzéseken. Az informatikai szolgáltatások piacán eleve jelentős szereplő az állam, így a NER-előtti 4iG-hoz is beestek tíz- és százmilliárdos nagyságrendű állami megrendelések.

A nyertes kormányzati pályázatok ugyanakkor valósággal kilőttek 2019-től kezdve. Ebben az évben összesen 15,1 milliárd forintnyi szerződést kötöttek velük, többek között a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Kft.-nek fejlesztettek dohánytermék-azonosító informatikai rendszert.

Több ebből Itt a decemberi infláció: közel 27 éves rekord dőlt meg Így indul neki a forint péntek 13-nak

És a sor egyre csak bővült IT-eszközbeszerzések garmadájától kezdve informatikai fejlesztési tanácsadáson át egészen a digitális tananyagok fejlesztéséig. 2022-ben már 46,2 milliárd forintnyi nyertes közbeszerzést könyvelhettek el Jászaiék.

Elindul a kisgömböc

A 4iG étvágya nemcsak a közbeszerzésekre terjedt ki, őrült tempóban kezdtek el felvásárolni más vállalatokat is. Igaz, a nagy nekibuzdulás éppen egy kínos kudarccal kezdődött.

A 4iG már majdnem megállapodott a Magyar Telekommal, hogy megveszi a német cég informatikai leányvállalatát, a T-Systemst, ám Jászai az utolsó pillanatban kiszállt az üzletből. Pedig már azt is tudni lehetett, hogy a 40-50 milliárd forintra taksált vételárhoz 30 milliárdnyi kötvényt fog kibocsátani a cég a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában.

A T-Systems-fiaskó után a 4iG az informatikai piac más szereplőivel vigasztalódott.

2020 októberében megvette a szoftverfejlesztő Innobyte 70 százalékát, két évvel később pedig már 100 százalékos tulajdonos lett.2020 novemberében az esztergomi adatközpont-üzemeltető, 200 vállalati ügyféllel rendelkező DTSM következett.2021 júniusában egy másik informatikai szolgáltatót, a Poli Computer PC-t vásárolta fel, ami akkor 25 nagyvállalati ügyfelet tudhatott magáénak

IT helyett távközlés

Az összegründolt IT-kapacitással immár piacvezető pozícióba küzdötte magát a vállalati informatikai szolgáltatások terén a 4iG. Ha pedig itt már nem volt hová növekedni, akkor egy másik iparágat is kinézett magának a kisgömböc: a távközlést.

2021 májusában a műholdas távközlési szolgáltató Hungaro Digitel 75 százalékát szerezték meg a portugál Bartolomeu Investmentstől, valamint az akkor még állami kézben lévő Antenna Hungáriától. (Neki még a későbbiekben is jutott szerep a nagy 4iG-menetben.) A vételár nem ismert, a Bartolomeut ugyanakkor 4iG-részvényekkel fizették ki, így a portugál befektető kisebbségi tulajdonos lett a Jászai-vállalatban.Fél évre rá tovább nyomultak a távközlési infrastruktúrában, az Invitech megvásárlásával 11 ezer kilométer optikai gerinchálózat került Jászai Gellérthez. A társaság ötezres ügyfélkörébe az összes hazai mobilszolgáltató beletartozott és összesen 23 ezer végfelhasználó IT-eszközét üzemeltette akkoriban.2021 novemberben jött az addigi legnagyobb fogás: a román Digi csoport magyarországi érdekeltségének felvásárlása 232 milliárd forintért. Az akvizícióval 1,1 millió előfizetőre tettek szert a hazai telekommunikációs piacon. A Digivel együtt jöttek a hazai leányvállalatok is, az Invitel és az I TV Zrt.2022 februárban az addigi üzlettárs, az állami Antenna Hungária megszerzése következett. A vételárat itt sem pénzeszközökkel fizették ki, helyette a 4iG az akkori távközlési portfólióját apportálta az Antenna Hungária Zrt.-be, így annak többségi tulajdonosa is lett. (Ma 77 százalék a tulajdoni aránya, a maradék 23 százalék az államnál maradt.) A 4iG az üzlet érdekében 400 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre.Az Antenna Hungária bekebelezése azt is jelentette, hogy a 4iG a Yettelben 25 százalékos kisebbségi tulajdont szerzett.A nagy tűzijátékban pedig szinte el is sikkadt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter médiacégét is felfalja a 4iG-kisgömböc. Koronaékszer: a Vodafone-üzlet

Ilyen előzményeket követően robbant tavaly augusztusban a legnagyobb bomba: a 4iG busás kormányzati segítséggel tervezi felvásárolni a magyar Vodafone-t. Januárban az adásvételi szerződést is aláírták, a hónap végéig zárulhat a tranzakció. A 660 milliárd forintra értékelt céget (a végleges vételárat még a Vodafone Magyarország pénzeszközei és adósságállománya befolyásolhatja) 51-49 arányban veszi meg a 4iG és a magyar állam.

A magyar Vodafone vezetékes szolgáltatásait 800 ezren, mobilszolgáltatásait 3 millió ügyfél veszi igénybe, így a Digivel együtt akár 5 milliós előfizetői bázisra tehet szert a lakossági távközlési szegmensben a Jászai-féle csoport.

Régiós terjeszkedés

Nem csak a hazai távközlési piacot nézte ki magának a csoport. A balkáni kalandozások egyre több céget érintenek.

2021 végén vásárolták meg a Telenor montenegrói leányvállalatát. A nyugat-balkáni szolgáltató 413 ezer előfizetővel rendelkezett, ugyanakkor csekély jelentőségű volt a cseh anyavállalat számára.Montenegró után Albánia következett. Tavaly márciusban az Albtelecom 80 százalékos tulajdonosa lett a 4iG. A vételár nem volt nyilvános, a tranzakció részeként ugyanakkor az Albtelecom egyik tulajdonosa, a török Çalik Holding 4iG-részvényeket is szerzett.A társaság összesen 337 ezer vezetékeshang-, internet- és tévéelőfizetővel rendelkezett. Ezzel a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési vállalat, 405 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobilszolgáltató.Az albán portfólió még ugyanebben a hónapban az 1,36 millió előfizetőjével a második legnagyobb mobilszolgáltatónak minősülő One Telecommunications-szel bővült.A montenegrói és albán cégeket végül a One márkanév alatt egyesítette a 4iG. A végtelenbe és tovább

Az IT-cégből távközlési vállalattá átalakuló 4iG azért a fő csapásirányon kívül egzotikusan hangzó projektek felé is kacsingat.

A drónfejlesztéssel foglalkozó Rotors & Cams Zrt.-ben 24 százalékos részesedést vásároltak 2021 januárjában. A hadiiparban is védelmi állásokat létesítenek. 2022 elején a német hadiipari multi, a Rheinmetall AG 25 százalékkal vásárolta be magát a 4iG-be. Tavaly nyáron már közös védelmi ipari vállalatot is alapítottak a felek. A cél az, hogy bekapcsolódjanak a régiós NATO-tagállamok fegyveres erőinek digitalizációs fejlesztésébe Ha pedig az ország és a régió túl szűknek bizonyulna, akkor irány az űripar. A 2020 nyarán alapított Carpathiasat célja nem kevesebb, mint hogy 2024-ben pályára állítsa Magyarország első hírközlési és telekommunikációs műholdját. A magyar műholdprojektet annyira komolyan gondolják Jászaiék, hogy 2021-ben az izraeli Spacecom műholdüzemeltető vállalatban is 51 százalékos tulajdonrészt szerettek volna vásárolni. A 18,8 milliárd forintra becsült üzletet azonban az izraeli kormány nem engedélyezte, így egyelőre csak 10 százalékos részesedést szereztek, ami a következő hónapokban 20 százalékra emelkedhet.

 

Egy kérdés maradt: miből?

A milliárdos közbeszerzéseknek és a folyamatos felvásárlásoknak köszönhetően ugrásszerűen növekszik a vállalatcsoport. 2017-ről 2021-re 17 milliárdról 94 milliárd forintra nőtt a 4iG konszolidált árbevétele. A hat éve még veszteségesen működő csoport pedig legutóbb már 7,2 milliárd forintos adózott eredményt könyvelhetett el.

Viszont még ez a teljesítmény sem nyújtott elegendő fedezetet az őrült tempójú felvásárlásokra.

Az akvizíciókat egyrészt folyamatos részvénykibocsátásokból fedezték (így lett török, portugál és német kisebbségi tulajdonosa is a 4iG-nek), másrészt pedig kölcsönökből. Itt a Magyar Nemzeti Bank lett a megmentő, a jegybank több mint 200 milliárd forint értékben jegyezte le a 4iG által kibocsátott kötvényeket.

Ami a Vodafone-üzletet illeti, itt ismét az állam fog besegíteni. A kormány ugyanis nemcsak a vételár felét állja a Vodafone-üzletben (hála az adófizetőknek), hanem a 4iG-re eső összeget is állami bankok előlegezik meg. Sőt, a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített felvásárlást még a versenyhivatal sem vizsgálhatja.

Nincs ingyen ebéd

Az ilyen-olyan pénzpiaci manőverekkel azonban csak elodázni lehet a vételár megfizetését, kikerülni nem. A 4iG nettó adósságállománya már 479 milliárd forintra rúgott a legfrissebb adatok szerint – ezt valamikor törlesztenie kell majd a cégnek.

A részvénytranzakciók pedig a főtulajdonos Jászai Gellértnek okoztak fejfájást. A kezdetben 62 százalékos tulajdonrésze ugyanis a folyamatos kibocsátások következtében 50 százalék alá csúszott volna. Ennek elkerülésére 2022-ben 80 milliárd forint értékben vásárolt vissza 4iG-részvényeket Jászai. A többségi tulajdonrésze így éppen megmaradt (jelenleg 51 százalék).

A 4iG már régóta kommunikálja magáról, hogy IT-szolgáltatóból távközlési vállalatcsoporttá kíván átalakulni. A tavalyi harmadik negyedévben például már utóbbi iparág adta a bevétel 75 és az üzemi eredmény 93 százalékát. A terjeszkedési stratégiájához minden lehetséges eszközt megkapott az államtól, amivel úgy tűnik, élni is tudott a vállalat.

A lényeges kérdés ugyanakkor az, hogy mennyire lesznek jó befektetések ezek a vállalatfelvásárlások,

különösen a magyar Vodafone és a balkáni piacszerzés kérdéses. Érdemes lesz figyelni a következő hónapokban, hogy a bevétel növekedése mellett vajon a 4iG profitja is fenn tud-e maradni.

The post Fafeldolgozástól az űriparig: hogy jutott a 4iG a NER, majd a Vodafone közelébe? appeared first on Forbes.hu.