Több mint négy év után véget ért a NASA InSight marsi leszállóegységének küldetése, miután a napelemekkel működő egység már nem tudott elegendő energiát előállítani. A dél-kaliforniai irányítóközpont munkatársai két egymást követő alkalommal sem tudták felvenni a kapcsolatot az egységgel, így megállapították, hogy az elemek végleg lemerülhettek. Egy korábbi NASA döntés értelmében két sikertelen kommunikációs kísérlet után az adott küldetést lezártnak nyilvánítják. Ettől függetlenül a űrügynökség továbbra is figyeli az egységet, hátha mégis érkezik tőle jel; de ez ezen a ponton már nem túl valószínű. Utoljára 2022. december 15-én létesítettek kapcsolatot az InSight egységgel.

A NASA InSight leszállóegység egyik utolsó felvétele, 2022. december 11-én, az 1431. marsi napon (sol) készült a szeizmométerről. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos igazgatóságának egyik adminisztrátora is azok közé tartozik, akik az InSight indítását és leszállását is végigkövették. Elmondása szerint elbúcsúzni egy tudományos eszköztől a küldetésének végén mindig szomorú, de a lenyűgöző tudományos eredmények, amiket az InSight-nak köszönhetünk, inkább ünneplésre adnak okot. Már csak a szeizmikus adatok is rengeteg új információval szolgáltak a Mars belső szerkezetéről, és ezzel együtt más kőzetbolygókról is, mint például a Földünk is.

Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) egység a Mars belső szerkezetének vizsgálatára érkezett a vörös bolygóra. A méréseinek köszönhetően megismertük a Mars belső szerkezetét, a már nem aktív mágneses dinamójának meglepően erős, felszín alatti maradványait, továbbá a leszállóhely időjárását és megfigyeltünk számos marsrengést is.

Roppant érzékeny szeizmométere a francia űrügynökség (CNES – Centre National d’Études Spatiales) és az ETH Zurich kezelte Marsquake Service összesen 1319 marsrengést detektált, beleértve a meteoroid becsapódások okozta jeleket is. A legnagyobb ilyen becspódás 2021 végén szikla méretű jégdarabokat is kiszakított a felszínből. Az ilyen és hasonló becsapódások segítségével meghatározható az égitest felszínének kora, a szeizmométer marsrengés adataiból pedig a bolygó kérgét, köpenyét és magját lehet vizsgálni.

Naplemente 2019. április 25-én a NASA InSight leszállóegységének robotkarjára erősített IDC (Instrument Deployment Camera) felvételén. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Philippe Lognonné (Institut de Physique du Globe de Paris), az InSight szeizmométerének vezető kutatója nyilatkozta, hogy az InSight volt az Apollo küldetések szeizmométeres mérései óta az első, aminek egy Földön kívüli égitest szeizmológiája volt a fő kutatási célja. Egészen új tudományterületet nyitottak meg és büszkék arra, amiket a küldetés során megtudhattunk a Marsról. Ahogyan a leszállóegység napelemein fokozatosan felgyűlő finom marsi por miatt egyre kevesebb energiát tudott előállítani, a szeizmométer maradt legtovább aktív.

Mind minden küldetésnek, az InSight-nak is meg kellett küzdenie számos kihívással. A leszállóegység Vakond névre keresztelt önbeverő szondája terv szerint 5 méteres mélységig ásott volna le a felszín alá, maga után vonva egy sor szenzort amivel a bolygó belsejéből feláramló hőt mérte volna meg. Az eredményekből ki lehetett volna számolni, hogy mennyi energia maradt meg a Mars kialakulásának idejéből a bolygó belsejében.

A Vakondot a más küldetések során már megfigyelt laza, homokos regolitra tervezték – a szonda viszont a váratlanul darabos, összetapadó marstalajban nem tudott lejutni. A DLR német lég- és űrügyi központ fejlesztette eszköz végül éppen a felszín alá egy kicsivel tudta betemetni a kb. 40 cm hosszú szondát, így végzett méréseket a marsi regolit fizikai és hővezetési tulajdonságairól. Ez bármilyen jövőbeli küldetés során hasznos lesz, amikor a felszín alá terveznek leásni.

A Vakondot a leszállóegység robotkarjának kreatív felhasználásával sikerült beásni. Eredetileg a robotkar fő feladata a különböző tudományos eszközök lehelyezése volt, de a kar és kis lapáthoz hasonló feje később még a napelemek tisztításában is hatékony volt. Elsőre furcsán hangzó módszerrel úgy tisztította a napelemeket, hogy szelesebb napokon a közelből összegyűjtött regolitot szórt a panelekre. Az így leguruló kőzetszemcsék finoman leseperték a napelemeket.

Az InSight utolsó szelfije 2022. április 24-éről, küldetésének 1211-ik marsi napján (sol). Egy ilyen önarckép elkészítéséhez elég sokat kell mozgatni a robotkart, az egyre kevesebb elérhető energia miatt viszont ezután már nem készített magáról felvételt a leszállóegység; helyette az elérhető energiát a szeizmométer működtetésére fordította. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Bruce Banerdt, a küldetés vezetőjének elmondása szerint az InSight-ra barátjukként és kollégájukként gondoltak az elmúlt négy évben, ezért nem könnyű most elbúcsúzni. Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy kitartó munkájával és fantasztikus eredményeivel igazán kiérdemelte a pihenést.

Forrás: NASA JPL