Egyre több opciónk van a gáz helyett, mégsem látunk előrelépést a döntéshozók felől. Pedig a pénztárcánkat is kímélnénk vele. Energetikai szakemberek a jelenlegi energiahelyzetet és a lehetséges alternatívákat ismertették kedd este CEU-n megrendezett előadáson.

Az idei tél eddig viszonylag enyhe volt, de az energiaválság miatt megemelkedett árakat már a fogyasztók is megérzik. A CEU és a CEU Demokrácia Intézet Határtalan Tudás sorozatának előadói a magyar energiahelyzet jellemzőiről és a gáz alternatíváinak előnyeiről és hátrányairól vitáztak. A három előadás utáni kerekasztal-beszélgetésen Holoda Attila energiapolitika szakértő, korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkár Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a CEU oktatója és Aszódi Attila, a BME oktatója, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős korábbi államtitkár vett részt. Az előadások és az azt követő kerekasztal legfontosabb állításait gyűjtöttük össze.

Csökkent az orosz függés mértéke

„2022 februárjától nagyon erős pánikhelyzetek mozgatták a gáz piaci árát” – mondta Holoda Attila az orosz-ukrán háború kirobbanásáról. Ekkor ugyanis is a világpiacon arra számítottak, hogy Oroszország, ahol a világ legnagyobb gázkészlete van, elzárja az európai csapokat. Az EU-s gáztárolók feltöltése megkezdődött tavaly májusban, a hirtelen bekövetkező hiány miatt a TTF-en a földgáz ára történelmi csúcsot ért el: 336 eurót kellett fizetni egy megawattóráért.

„Ez az ár 2020 márciusában három euró volt megawattóránként.”

A beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Holoda Attila, Aszódi Attila és Ürge-Vorsatz Diána. Moderátor: Halmos Máté

Az Európai Bizottság nyár végén bejelentett intézkedései sokat segítettek az orosz zsarolási potenciál megszűntetéséhez, tette hozzá. Míg 2021 közepén napi 400 millió köbméter földgáz érkezett Oroszországból, addig ez mostanra közel 80 millió köbméter lett. A korábbi 40 százalékos kitettség így 10 százalék alá csökkent. Egyes államok, például Németország, a korábbi 55 százalékos orosz gázfüggőségüket mostanra 0 százalékra csökkentették, így egyáltalán nem vásárolnak már orosz gázt. A háború által tehát bebizonyosodott, hogy az oroszok nélkül is képes Európa fűtőanyaghoz jutni.

„Nem az a megoldás, hogy elkezdünk spórolni és közben fázunk.

Legalább is nem hosszú távon. Az energiahatékonyság lesz célravezető.” Holoda azt mondta, a magyar kormány retorikája, miszerint minél több gázra van szükség, pont az ellenkezőjéhez vezet majd. A háború hatására itthon a korábbi évekhez képest nagyjából 20 százalékkal kevesebb földgázt használtak el a fogyasztók. A növekvő árak mellett ebben egyelőre az enyhe tél is közrejátszott. A gáztározók magas töltöttsége miatt nincs szükség új beszállítókra, mivel nincs akkora kereslet, ezért csökkent Európában a földgáz ára.

Interjú Zsiborás Gergő 21 perc olvasás

Ez eleve irracionális elvárás volt orosz oldalról – interjú az energiapiac jövőjéről

Pénz Oberfrank Balázs 4 perc olvasás

Újra emelkedhetnek a gázárak – íme az okai

Figyelembe kell venni, meddig ér az a bizonyos takaró

Holoda szerint az energiaválságból az LNG (cseppfolyósított gáz) jöhet ki legnagyobb győztesként. A jelenlegi beruházások azt mutatják, hogy a háború előtt Európa partjainál kiépített 30 LNG-terminál száma egy-másfél éven megduplázódik.

„A háború előtt azt jósolták, hogy 2030-ra kétszer annyi LNG-terminál lehet Európában, mint 2020-ban. Úgy tűnik, ezt most egy év alatt el fogjuk érni.”

Európa legnagyobb LNG beszállítója az Amerika Egyesült Államok, az elmúlt egy év adatai alapján 44 százalékos a kontinens kitettsége, ami kísértetiesen hasonlít az egykori orosz földgázkitettség számaihoz. A nagy különbség Holoda szerint azonban az, hogy míg a földgáz mindig vezetékhez kötött, tehát egy kifejezett helyről érkezik a gáz, addig az LNG árát a piac határozza meg. Oroszország Európa harmadik legnagyobb LNG beszállítója, ami egyelőre nagy orosz nyereséggel jut el a kontinensünkre. Ez az infrastruktúra kiépítésével változhat, a kereslet növekedésével a kínálat is nőni fog.

Holoda szerint szem előtt kell tartani, hogy a lakosságnak milyen anyagi lehetőségei vannak.

„Nagyon örülnék, ha mindenkinek hőszivattyúja lenne vagy passzív házban lakhatna, de figyelembe kell venni, hogy meddig nyújtózkodhatunk, meddig ér az a bizonyos takaró.

Úgy kell átalakítanunk a jelenlegi energetikai rendszerünket, hogy minél nagyobb részesedése legyen benne a karbonsemleges energiának, de sokszor a vágyak és a valóság élesen elválnak egymástól. Ennek nem utolsó sorban anyagi háttere van.”

A villamosenergia lehet a kulcs

„Elkényelmesedtünk a privilegizált helyzetben” – mondja Aszódi Attila, arra utalva, hogy a magyar energiastratégia mindig is előnyben részesítette a földgázt a többi energiaforrással szemben. Gyakorlatilag az ország minden pontján hozzá lehet férni vezetékes földgázhoz, így mind a háztartások, mind az ipari szereplők erre rendezkedtek be. Németország energiaellátása ezzel szemben sokkal sokszínűbb.

Aszódi szerint az, hogy Magyarország egyféle energiaforrásra hagyatkozik, nem csak a károsanyag-kibocsátás csökkentését akadályozza, hanem energiaellátási kockázatokat is felvet. „Nem elég lecsavarni a termosztátot, nagyon komoly hatékonyságnövelési potenciál van mind a háztartásokban (például hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel) és az iparban is.” A szakember úgy fogalmazott,

a legkézenfekvőbb megoldás lakossági szinten a hőszivattyúk használata, Európa-szerte egyre elterjedtebb, itthon is megnőtt a kereslet az eszközök iránt.

Ipari szinten a földgázt elmondása szerint hatalmas technológiai változtatásokkal lehet kiváltani. Az acél-, a cementgyártásban és a műtrágyaiparban az elektrifikáció jelentheti majd a megoldást. Azonban míg a hőszivattyúk háztartási szinten könnyen beszerelhetőek, addig az iparban hiányzik az infrastruktúra, így az átállás a villamosenergiára sokkal lassabban zajlik majd. Aszódi szerint a fosszilis energiahordozók elhagyásához a megújuló energiaforrások mellett elengedhetetlen lesz az atomenergia, amivel folyamatos lehet az ellátás.

Aszódi úgy gondolja, ahhoz, hogy előrelépés történjen az energiahelyzetet illetően, döntéshozóknak kell felelősséget vállalniuk.

„Az energetikai beruházások bőven túlnyúlnak a négyéves kormányzati ciklusokon. A klímaváltozás pedig még hosszabb távú. Aki kormányon akar maradni, annak teljesen mások a prioritásai.”

Egyetért Holodával, szerinte is a gazdaságosság a legfőbb szempont az átállás során. Amit viszont ennél is fontosabbnak tart, az, hogy tudatosítsuk: nem létezik tökéletes, mindenkinél jól működő megoldás.

Drasztikus lépések kellenek

„A Kádár-kockák a világ legpazarlóbb épületei közé tartoznak energia szempontjából. De a Kádár-kockából is lehet passzívházat csinálni, ezeket kellene először felújítani” – mondja Ürge-Vorsatz Diána. A kutató szerint az éghajlatváltozás sürget, így nem a költségoptimalizálásra, hanem igazi tettekre van szükség. „Természetesen nem elvárható, hogy a kisnyugdíjas önerőből újítsa fel a lakását” – teszi hozzá Ürge-Vorsatz. A probléma megoldásaként azt javasolta, hogy a fosszilis energia támogatására költött összeget az épületenergetikai felújításokra kellene fordítani.

Ürge-Vorsatz Diána, fizikus, klímakutató, a CEU oktatója. Forrás: CEU

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb jelentését idézte (a testület alelnöke Ürge-Vorsatz Diána – a szerk.) miszerint hagyományos kibocsátási intenzív energiarendszerek fenntartása ma már sok esetben drágább, mintha áttérnénk az alacsony kibocsátású rendszerekre. A nap- és szélenergia és az akkumulátorok ára az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. A kutató állítja, költség szempontjából is versenyképes alternatíva lett a megújuló energia, mégis a globális össz GDP 6,5 százalékát fordítják a fosszilis energiahordozókra, új gázmezők és szénbányák nyílnak. Ezek viszont mind szembe mennek a párizsi klímamegállapodás céljaival, miszerint a hőmérsékletnövekedés megállításához nem szabadna több fosszilis tüzelőanyagot elégetni.

A tavaly nyári hőség és aszály is ennek az eredménye, ami rengeteg kárt okozott a mezőgazdaságban.

Az említett jelentésben fogalmazták meg azt is, hogy mára gyakorlatilag minden épülettípust át lehet alakítani nulla energiakibocsátásúvá, legtöbbször gazdaságosan is. Egy ausztriai példát hozott, ahol egy műemlékvédelem alatt álló épületegyüttes összes energiafelhasználást le lehet tizedelni, ha ügyesen optimalizálják a kivitelezők.

Ürge-Vorsatz szerint világszinten, de a hazai kormányhoz is közel álló legerősebb ipari szereplők lobbija azonban megnehezíti a megújuló energiaforrásokra történő átállást, mivel ezek a cégek nagyban támaszkodnak a fosszilis energiára.

„Az a legfőbb probléma, hogy bizonyos befolyásos iparágak konzerválni akarják a jelenlegi helyzetet. Világszerte óriási hatásuk van az országok vezetőire.”

Az előadás teljes hosszában a CEU Határtalan Tudás YouTube-csatornáján elérhető.

The post Nem az a megoldás, hogy elkezdünk a fűtésen spórolni és közben fázunk appeared first on Forbes.hu.