Miközben a béremelések versenyt futnak az inflációval, a vállalati profitok köszönik szépen, nagyon jól vannak. Legutóbb 34 százalékkal nőttek a cégek nyereségei, ez azonban a haszon mellett az inflációt is emelte. De a jó éveknek hamarosan vége szakad.

Sok szó esik mostanában a gazdasági sajtóban az ár-bér spirálról. Ez alatt azt a jelenséget értjük, amikor a munkavállalók az emelkedő infláció láttán béremeléseket kérnek a munkáltatójuktól, hogy kompenzálják az áremelkedésből jövő veszteségüket. A vállalkozások azonban csak úgy tudják megadni ezt a béremelést, ha tovább növelik a termékeik árát, hogy a nagyobb bevételből finanszírozzák a plusz kiadásaikat.

Ez csak tovább gerjeszti az inflációt, beindítva egy ördögi kört.

Az utóbbi hónapokban kétszámjegyű mértékben emelkedtek a bérek a magyar gazdaságban, ám még így is az infláció alatt maradt a fizetések emelkedésének üteme. Tehát reál értelemben, az inflációval korrigálva, csökkent is a fizetésünk vásárlóereje.

Interjú Topolay Gábor 17 perc olvasás

Szankciók: nekünk fáj igazán vagy az oroszoknak? – Forbes-vitainterjú a gazdaságunkról

Pénz Oberfrank Balázs 4 perc olvasás

Újra emelkedhetnek a gázárak – íme az okai

Interjú Zsiborás Gergő 21 perc olvasás

Ez eleve irracionális elvárás volt orosz oldalról – interjú az energiapiac jövőjéről

Szárnyaló profitok

Mi a helyzet a jövedelmek másik típusával, a vállalkozói profitokkal? Ők köszönik szépen, nagyon jól vannak.

Tavaly a harmadik negyedévben 33,7 százalékkal nőtt egy év alatt a vállalkozások bruttó működési eredménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Ez bőven túlszárnyalja a 16,5 százalékos átlagos inflációt, amit ugyanebben az időszakban mértek.

Letaglózó a különbség, de nem ma kezdődött: a profitok növekedése lassan már két éve meghaladja az áremelkedés mértékét.

A vállalati profitok éves változása és az infláció alakulása Magyarországon (százalék).
Megjegyzés: a profit a bruttó működési eredmény és a vállalkozások vegyes jövedelme alapján. Adatok forrása: KSH

A nyereségek infláción felüli bővülése nem magyar sajátosság, Európa-szerte találkozhatunk ezzel a jelenséggel. A különbség ugyanakkor Magyarországon a legnagyobb az egész Európai Unión belül.

A vállalati profitok változása és az infláció az EU-ban 2022 harmadik negyedévében.
Megjegyzés: Az infláció a harmonikus fogyasztói árindex alapján. Adatok forrása: Eurostat

A jelenséget látva Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke decemberben már „profit húzta inflációt” emlegetett. Az MNB elemzői pedig a legutóbbi Inflációs Jelentésükben úgy fogalmaztak: az árak növekedése a vállalati profitok jelentős emelkedéséhez is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi.

Válság van, mégis gazdagodnak a cégek

Mégis mi teszi lehetővé, hogy a vállalkozások a költségnövekedésnél nagyobb mértékben emeljék az áraikat? A Forbes.hu által megkérdezett elemzők szerint kétféle magyarázata lehet a jelenségnek:

Azért emelnek ennyit a vállalatok, mert egyszerűen megtehetik.Azért emelnek ennyit most, mert később már nem tudják megtenni.

Tartósan magas inflációs környezetben nagyobb tér van az áremelésre – mondta az első elmélet kapcsán Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. A lakosság inflációs várakozásai egyébként is magas szinten állnak, tehát már számítunk a nagymértékű drágulásokra. Így pedig a vállalkozásoknak is könnyebb dolguk van, ha most jelentősebben akarnak árat emelni, mint mondjuk 5-6 évvel ezelőtt.

Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint ezt a csatornát 2022 elején azért tudták jobban kihasználni a cégek, mert a költségvetési kiköltekezések (szja-visszatérítés, ágazati béremelések) miatt megnőtt a lakosság vásárlóereje. Az utóbbi hónapokban pedig már olyan nagy inflációról beszélhetünk, hogy egyre kevésbé tűnik fel a többlet-drágulás.

„Három-négy százalékos infláció mellett soknak tűnik az embereknek a további 1-2 százalékpontos emelés. De ha ugyanezt 14-15 százalékra teszi rá a vállalkozás, akkor már nem is annyira.”

Jobbágy Sándor a Forbes Money Summit-on 2022 októberében. Fotó: Fekete Csaba

Addig drágítanak, amíg még tudnak

A második magyarázat értelmében ugyanakkor a vállalkozás nem azért emel a költségein felül árakat, hogy kiszúrjon a fogyasztókkal, hanem mert maga is rá van kényszerítve erre. „A vállalatok fel akarnak készülni a folytatódó inflációs spirálra és a nagyobb áremeléssel próbálják megelőzni a későbbi problémáikat. Sajnos ezzel csak tovább erősítik a folyamatot” – magyarázta Varga Zoltán.

A recessziós félelmek közepette ugyanis nagy a bizonytalanság a céges döntéshozatalban.Nem tudni, hogy néhány hónap múlva az eddigiekhez hasonló mennyiségben és hasonló áron tudják-e eladni a termékeiket. A beszerzési költségeik azonban várhatóan tovább nőnek, így még ma emelnek egy nagyobbat az áraikon, amíg még megtehetik.

Jobbágy Sándor példaként az energiaszerződéseket hozta fel. 2022 nyarán már látni lehetett az azonnali piacon, hogy elszálltak az energiaárak, ám a vállalkozások jelentős része csak később, a fix áras szerződésük lejárta után szembesült volna ténylegesen a drágulással. Erre készülve már korábban is megléphette néhány cég az áremelést, ráadásul számos nyersanyag ára már az energiaárak megugrása előtt szárnyalni kezdett.

Több ebből Jól indult a forint napja Újabb balatoni strand válhat fizetőssé

A költséginfláción felüli áremelés tovább gerjeszti ugyan az inflációt, ám nem ez okozza a fő problémát. Varga Zoltán szerint körülbelül 2-3 százalékpont prémiumot jelenthet a fogyasztói árindexben.

Extraprofitadó újratöltve

A megugró nyereségek láttán felmerül a kérdés: mégis csak jó ötlet megadóztatni az extraprofitot? Nem feltétlenül.

A különadók jelenlegi formája leginkább a költségvetésnek kedvező Varga szerint, mindenki másnak kevésbé. A kijelölt ágazatokban ugyanis árbevétel-alapon szedi be az adót a kormány, ami a vállalati nyereségeket csökkenti ugyan, ám a profitrátákat (ami a probléma valódi gyökere) nem befolyásolja. A nyereségalapú adókat ugyanakkor könnyen kijátssza például egy multinacionális vállalat.

Ezért is állt át a gazdaságpolitika az árbevétel-alapú adóztatásra, ami igazságtalan ugyan, de legalább beszedhető.

Ráadásul az extraprofitot definiálni is nehéz Jobbágy Sándor szerint. Ennek megfelelően az erre vonatkozó intézkedések is könnyen vezetnek nem szándékolt vagy nem kívánatos hatásokhoz. A Concorde vezető elemzője úgy vélte, az adóztatásnál jóval hatékonyabb eszköz az indokolatlanul nagy profitok ellen az egészséges piaci verseny, ami normális mederben tartja az árakat.

Meddig emelkednek még az árak?

A vállalati profitok megugrása nem ma kezdődött, ám lassan leáldozóban van a csillaga.

Közel van az inflációs fordulópont, az év elején tetőzhet a drágulás, utána pedig az összes eddigi öngerjesztő folyamat visszájára fordulhat.

„Az infláció megeszi saját magát” – fogalmazott Jobbágy Sándor, mivel az áremelkedés egy pont után már olyan szinteket ér el, ahonnan már nem lehet drágítással árbevételt növelni, mert annyira visszaesik a forgalom.

A kiskereskedelemben már látszik ez a fordulópont, hiszen az üzemanyagot leszámítva már hónapok óta csökken a forgalom, mind az élelmiszerek, mind a tartós fogyasztási cikkek esetében. Varga Zoltán szerint hamarosan a költségemelkedés is megállhat, ami szintén hozzájárulhat az inflációs fordulathoz.

A csúcspont után azonban lassú visszaesés várható csak az áremelkedés ütemében, az Equilor lehamarabb jövő évre várja az infláció jelentősebb csökkenését.

Borítókép forrása: Mufid Majnun

The post A megemelt fizetésünk nem, de a cégek nyeresége veri az inflációt – hogyan lehet ez? appeared first on Forbes.hu.