Szemkápráztató légköri jelenségeket figyeltek meg a közelmúltban az Északi-sarkvidéken – írja a Live Science. A sarki fényekre emlékeztető, felhőkben kialakuló szivárványszerű színekről több felvétel is készült.

A jelenség hátterében a szokásosnál magasabban lévő, apró jégkristályokból álló felhők álltak.

A poláris sztratoszférikus felhők viszonylag ritkák: csak akkor alakulnak ki, amikor az alsó sztratoszféra hőmérséklete mínusz 81 Celsius-fok alá csökken. Normál esetben a sztratoszféra túl száraz, ezért nem zajlik benne felhőképződés, szélsőségesen alacsony hőmérsékleteken azonban az egymástól nagy távolságban elhelyezkedő vízmolekulák elkezdenek összeállni apró jégkristályokká. A poláris sztratoszférikus felhők meglehetősen magasan, a felszíntől 15-25 kilométerre jönnek létre. Ahogy a napfény áthatol a kristályfelhőkön, szétszóródik, és változatos hullámhosszú fényt alakít ki, így születnek meg a szivárványfelhőkként is emlegetett képződmények.

Január 25-én a rendkívüli hideg kedvező környezetet teremtett a felhőknek, amelyeket többek között Izland, Norvégia és Finnország területéről is megfigyeltek. Az izlandi Jökultindur hegy felett látható jelenséget Jónína Guðrún Óskarsdóttir örökítette meg.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Jónína G. Óskarsdóttir (@joninago) által megosztott bejegyzés

A poláris sztratoszférikus felhőknek egyébként két típusa is van. Az első jégkristályok és salétromsav keverékéből áll, kevésbé látványos, és az ózonlyukak formálódásához köthető, míg a máik típust csak jégkristályok alkotják, és jóval színesebb. A közelmúltban utóbbi felhők jelentek meg. Élénkségük miatt a poláris sztratoszférikus felhőket gyakran összetévesztik a sarki fényekkel.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

The post Szivárványfelhőket fotóztak a sarkvidéken first appeared on 24.hu.