Nem tervezett nyugdíjemelés, az MVM lyukainak betömése és a jogállamisági vita is hozzátett ahhoz, hogy a kormány végül gigantikus többlethiánnyal zárta az évet. Pedig az infláció miatt még áfából is több pénz folyt a kasszába.

Sok pénzbe került a kormánynak a jogállamiságról és korrupcióról szóló vita az Európai Bizottsággal, de ha minden forrást megkapott volna, akkor is többlethiánnyal zárja az évet. Ez derült ki a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár adataiból, amelyet a hvg.hu gyűjtött össze.

Több ebből Tom Brady, a legenda, aki a pályán kívül is megdöntött minden rekordot Mi folyik itt? Sorra dönti a több hónapos csúcsokat a forint

Nem jött be a kockás papír

A kormány tavalyelőtt még úgy számolt, 3150 milliárd forintos hiánnyal át tudják vészelni a 2022-es évet, de már év közben egyértelművé vált, hogy ez nem fog sikerülni. Az egyenleg végül mínusz 4750 milliárd forintnál állt meg.

A többlethiány egyik oka az volt, hogy az állami vállalatoknak a tervezett 480 milliárd forint helyett 1400 milliárd támogatást utalt a kormány. Ebből a „rezsivédelmi kiadásokra” 375,4 milliárd forint ment, ennek nagy részét az MVM kaphatta.

Ez nem lehetett váratlan: a Forbes.hu már egy éve is arról írt, hogy a rezsicsökkentés miatt 450 milliárd forintos mínuszban lehet az MVM. A távhőszolgáltatóknak kifizetett támogatás is szintet lépett: 291,2 milliárd forinttal haladta meg a 2021-ben utalt összeget.

Lakástámogatásra, például csokra, otthonfelújítási támogatásra 382 milliárd forintot terveztek költeni, ehelyett végül 635 milliárd forintnál állt meg a számláló. A kedvezményes hiteleket a bank adja, de a piaci és a kedvező kamat közötti különbséget az államnak kell kifizetnie. Az összeget látva a kormány meg is szüntette az otthonfelújítási támogatást.

Hiba az áfadömping

Az államadósság törlesztése is drágább volt, mint azt a kormány várta:

1370 milliárd forint helyett 2 100 milliárd forintot kellett kifizetni csak a kamatokra.

A nyugdíjkasszából is többet kellett kivenni a tervezettnél: az ad hoc nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj miatt 4170 milliárd forint helyett 4800 milliárd forintba került a nyugdíjak kifizetése. A nem állami felsőoktatási intézményeknek 402 milliárd forintot utaltak. Annak ellenére duzzadt ekkorára az összeg, hogy a kormányközeli alapítványokhoz történő kiszervezéstől éppen azt várták, hogy a felsőoktatási intézmények kevésbé terhelik majd az államkasszát.

Az Európai Uniótól tavaly összesen 2 360 milliárd forintot várt a kormány, de az elhúzódó jogállamisági és korrupciós vita miatt végül csak 1400 milliárd forintnak megfelelő eurót kapott.

A többlethiány mellett érdemes megjegyezni, hogy a vártnál jóval magasabb infláció miatt az állam úszott az áfabevételekben: összesen 6 860 milliárd forint folyt be az államkasszába csak áfából, ami 25 százalékkal több, mint amennyit vártak.

The post Így jött össze a kormány 1600 milliárd forintos többlethiánya appeared first on Forbes.hu.