A NASA Lucy űrszondája 6,5 milliárd kilométeres útja során egy újabb, a programban előre nem tervezett látogatást tesz egy kisbolygóhoz. 2023. november 1-jén közelről figyeli meg az apró főövi aszteroidát, hogy a mérnökök elvégezhessék rajta az innovatív kisbolygókövető navigációs rendszer tesztjét.

A Lucy már így is rekordokat döntöget azzal, hogy kilenc aszteroidát készül meglátogatni a Jupiter trójai kisbolygóihoz vezető 12 éves útja során. Az eredeti tervek szerint az űrszonda egy kisbolygót sem közelített volna meg egészen 2025-ig, amikor egy főövi kisbolygóhoz, az (52246) Donaldjohansonhoz nem ér. A Lucy csapata azonban úgy döntött, hogy egy kicsi, egyelőre névtelen aszteroidát is meg fog látogatni a belső főövben, amelynek jelzése (152830) 1999 VD57.

„Több millió kisbolygó van a főövben.” – mondta Raphael Marschall (Nice Observatory), aki kiválasztotta az 1999 VD57-et a Lucy célpontjának. „500 ezer ismert pályájú kisbolygót vizsgáltam meg, hogy lássam, elég közel repül-e el hozzájuk a Lucy, hogy jól megnézhessük a célpontot. Ez az aszteroida kitűnt a többi közül. A Lucy eredetileg megállapított pályája 64 ezer kilométeren belül lesz hozzá, háromszor olyan közel, mint a következő legközelebbi kisbolygóhoz.”

Ahogy a Lucy űrszonda 2023 őszén keresztülvág a fő kisbolygóöv belső szélén, elhalad egy apró, egyelőre névtelen kisbolygó, a (152830) 1999 VD57 mellett. A fenti grafikán „felülnézetből” látszik a Naprendszer és az űrszonda pályája a november 1-jei közelség előtt. (Forrás: NASA Goddard Space Flight Center)

A csapat rájött, hogy egy apró manőverrel az űrszonda még közelebbről figyelheti meg a kisbolygót, ezért január 24-én hivatalosan is hozzáadták a Lucy úticéljaihoz. A találkozó valójában az űrszonda követőrendszerének mérnöki tesztje lesz. Az új, úttörő rendszer a hasonló küldetések régi problémáját oldhatja meg: amikor egy űreszköz megközelít egy kisbolygót, nehéz pontosan meghatározni, milyen messze van tőle, és pontosan milyen irányba kell állítani a kameráit.

„A múltban az égitesteket megközelítő küldetések során a legtöbb esetben úgy próbálták kiküszöbölni ezt a bizonytalanságot, hogy rengeteg képet készítettek arról a régióról, ahol a kisbolygót sejtették. Ez nem volt hatékony, és temérdek olyan kép született, amely üres területet ábrázolt.” – mondta Hal Levinson, a Lucy-küldetés kutatásvezetője. „A Lucy az első űrszonda, amely innovatív és összetett rendszerrel követi nyomon automatikusan a kisbolygót a közelítés ideje alatt. Az új rendszernek köszönhetően a csapat sokkal több képet készíthet magáról a célpontról.”

Kiderült, hogy az 1999 VD57 kiváló lehetőséget teremt ennek az új eljárásnak a tesztelésére. A találkozó pályája nagyon hasonló a trójai kisbolygókhoz tervezett pályához, főként az a szög, amely alatt az űrszonda megközelíti az aszteroidát a Naphoz képest. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy hasonló körülmények között végezzenek teszteket, mint a küldetés fő tudományos célpontja.

Korábban azért nem vették számításba ezt a kisbolygót, mert rendkívül kicsi. Csupán 700 méteres méretével a legkisebb főövi kisbolygó, amit valaha űreszköz meglátogatott. Méretben inkább azokhoz a földközeli kisbolygókhoz hasonló, amelyeket a NASA OSIRIS-REx és DART űrszondája közelített meg korábban.

A Lucy űrszonda csapata 2023 májusában indítja be az a manőversorozatot, amely pályára állítja az űreszközt. A tervek szerint a Lucy 450 kilométerre fog elhaladni az apró kisbolygó mellett.

Forrás: NASA