Már 5-6 ezer forint között a trappista sajt kilója Magyarországon. Mi ennek az oka? Ennyi már túl sok érte? Mit vegyünk helyette? Lehet, pár száz forint ráköltéssel és némi extra időráfordítással még jobban is járunk.

Nem énekelték meg elégszer, hogy mennyire kilőtt a trappista sajt fogyasztói ára az elmúlt egy évben.

Az Agrárközgazdasági Intézet hetente frissülő Piaci Árinformációs Rendszere (AKI PÁIR) a január 30-i héten már 5 392 forintra hozta ki a gyártói márkák fogyasztói árát a kiskereskedelmi láncokban. A saját márkák fogyasztói ára is már 4 200-hoz közeli kilóárnál. Egy évvel ezelőtt ez a két adat 2 812, valamint 2 069,5 forint/kilogramm volt.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022. decemberi adatai szerint is 4 590 forint egy kilós trappista tömb fogyasztói átlagára. Ez 2021. decemberben még mindössze 2 210 forint volt, ami éves szinten majdnem 108 százalékos ugrás.A G7 decemberi fogyasztói kosarában 20 deka trappista ára egyetlen hónap alatt 18,7 százalékot ugrott.

Persze, a jelenség nemcsak a trappistát, de a sajt- és tejtermékeket is általában érinti. A KSH 2022. decemberi inflációs jelentésében a sajt éves inflációja 83,2, a tejtermékeké 79,2 százalék. Vagy ahogy arról Pogátsa Zoltán közgazdász is beszélt a 24.hu podcastjában, 2023-ban sokaknak már tejtermékekre sem futhatja.

Trappista sajt kilogrammonkénti fogyasztói ára az elmúlt egy évben (forintban). Forrás és ábra: AKI PÁIR

A trappista mondjon le?

Koncentráljunk most a trappistára. A boltokban eddig relatíve megfizethetőbbnek számító sajtfajta egyre emelkedő ára ugyanis most már bevásárlásról bevásárlásra megrökönyödésre késztethet. A kérdés a sajtpult előtt álldogálva jogos: így, hogy körülbelül a duplájára emelkedett a trappista ára, nem érdemes ugyanannyiért, vagy legalábbis kisebb ráfizetéssel másik sajtért nyúlni a szupermarketekben, diszkontláncokban? Váltsunk importra? Melyik fajta a nyerő? Vegyünk helyette inkább edámit, goudát? Vagy cheddart? Esetleg lágysajtot?

Lehet, azzal járunk a legjobban, ha hozzá se nyúlunk a trappistához, sőt inkább kifordulunk a szupermarketből, és kisüzemi sajtba fektetjük a pénzünk.

De miért?

A trappista, és úgy általában a sajtok drágulásának okai már ismertek. Röviden:

a tej termelési ára gyakorlatilag a duplájára emelkedett,és a sajttermeléshez köthető munkaerő ára is megugrott. Emellett nyilván egy energiaintenzív iparágról beszélünk, tehát a termelők, tehenészetek megemelkedett rezsiköltségei is közrejátszanak,ahogy a termeléshez beszállított fehérjék árának növekedése is.Csapjuk ehhez még hozzá a tavalyi aszályt,és persze az ellátási láncból és a nagykereskedelmi beszerzésből fakadó árréseket is. És van még egy magyar extra: a trappista ára mindenhol elszállt, de nálunk a leginkább: és ennek közvetve az ársapka az oka.

Így máris könnyen összejön húsz deka trappista sajtért az akár 1400 forintos ár is.

Üzlet Somogyi Szonja 14 perc olvasás

Anita sírt az utolsó ötszázas felett. Ma már díjnyertes, mosolyog a sajtműhelye

Napi címlap Vaszkó Iván 14 perc olvasás

A kibervédelem legnagyobb koponyái Budapesten rendezkedtek be. Jöttek világot menteni – és hódítani

Üzlet Vaszkó Iván 2 perc olvasás

E-kereskedelmi sokk: lemondott a Kifli főnöke

Kezd összeérni az árolló

Hiába érintenek minden más sajtfajtát is a fenti tényezők, a trappista drágulásának üteme szinte mindenkit kenterben ver. Ahogy Kun Anita, a Csíz Sajtműhely alapítója fogalmaz a Forbes.hu-nak (a cégsztorit itt írtuk meg), „kezd összeérni az árolló” a szupermarketekben elérhető trappista és társai, valamint a kistermelőktől, manufaktúrában megvásárolható fajták között. Csak hát, mint megjegyzi, ízben és minőségben is azért tud más szintet képviselni a hozzájuk hasonló helyeken készülő, fél évig érlelt fajták.

Kun példája: nézzünk mondjuk termelői fajtákat átlag 9 ezer forintos kilóáron. Ha jellemzően 20-25 dekát veszük belőlük, akkor is már 1800 forinttól lehet őket elérni érni, Márpedig szerinte a hozzájuk hasonló termelők lassabban drágultak, mint a bolti márkák. A Csíz kézműves sajtjai például 30 százalékot drágultak a tej termelési ára miatt.

„Tavaly januárban 140 forintért tudtuk a tej literjét megvenni, ez ma 240-280 forint” – mondja.

Kun a trappistára a gomolyát említi alternatívaként. Mint magyarázza, a trappistát legalább 21 napig szokás érlelni, a Csíznél kapható gomolyát pedig egyhetes kortól egy hónapos korig árulják. Emiatt, és attól, hogy ők a gomolyát kicsit jobban lecsöpögtetik hűtés előtt, a trappistához nagyon hasonló sajtot tudnak készíteni, ami aztán frissen is ugyanúgy szeletelhető és reszelhető, mint a trappista. Ami a különbség, hogy manufaktúrából kézzel készült, adalékanyagmentes sajtot vehetünk. Mindezt a szupermarketekben látható, kilónkénti 5 ezer forint feletti gyártói márkákhoz képest 6-7 ezer forint per kilóért.

Nagyker nélkül még olcsóbb

Kun szerint másik előnye a kisüzemi sajtoknak, hogy

„nem tudnak, és nem is céljuk bejutni a multikba, hiszen a manufaktúráknál amúgy is a rövid ellátási lánc a lényeg”.

„Most is hatezer forint alatt áruljuk a sajtjaink kilóját” – ezt már Sziebler Péterné, a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. elnök-igazgatója mondja a Forbes.hu-nak. Ahogy a 2020. áprilisi Forbes magazin Gazda mellékletében is megírtuk, a termelők körében Margitkának szokták hívni. „Azzal, hogy kimarad a nagykerlánc, és közvetlenül a vevőnek vagy a mintaboltba szállítunk ki, el lehet érni, hogy kimaradjon az árrés” – fejtegeti tehát Margitka. Szerinte a kiskereskedőknek is ehhez kellene alkalmazkodnia, tehát közvetlenül kellene elérnie a kisüzemeket.

A Pusztaszabolcs Tejnél is van olyan sajtfajta, ami, mint Margitka fogalmaz, érlelt, trappista jellegű félkemény, és már lassan egy áron kapni a bolti gyártói márkákkal. „A rövid ellátási láncban elérhető sajtokról tudni, hol termelik, és azt is, hogy adalékmentesek, a multiknál kapható sajtokat általában növényi zsiradékkal pótolják” – teszi hozzá.

Az idő drága kincs

A kisüzemi viszont egyvalamiben most is biztosan drágább a nagy láncoknál: időt kell rá szánni, hogy beszerezzük, el kell menni érte külön boltba, vagy esetleg webshopból kell megrendelni és várni a kiszállítására, ami szintén extra idő.

„Sajnos be kell fektetni az idejét annak, aki minőségi élelmiszert akar válogatni és vásárolni  – foglalja össze Kun. – Elsősorban régiós szinten kell mindenkinek megkeresnie a saját termelőjét.”

Innentől tehát csak az a kérdés, hogy ilyen trappistaárak mellett megéri-e nekünk pár száz forinttal többet sajtra költeni, valamint abba is extra energiát ölni, hogy újabb boltot, termelőt, webshopot is meglátogassunk ezért. A jobb íznek, minőségnek viszont úgy tűnik, ennyi az ára, nem több.

Borítókép: trappista sajt csomagolása a Kőröstej Kft. hajdúböszörményi üzemében 2018. június 30-án.

The post Trappista = pénzkidobás. Mit vegyünk helyette? appeared first on Forbes.hu.