Egyre nagyobb a feszültség a kormány egészségügyi reformja miatt. Az orvosi kamara rég nem látott nyomás alá helyezi a kabinetet. A lépésre egyelőre csak politikai válasz érkezett.

A kormány a tavaly őszi parlamenti ülésszak utolsó napján, december elején vitte a Parlament elé az egészségügyi reformot tartalmazó törvénycsomagját, amit a kormánypárti többség meg is szavazott. A reform célja a hatékonyságjavítás, de számos területen a már most meglévő és egyre elhatalmasodó szakemberhiány kezelése lehet a valódi cél. A kormány új csomagja az ellátás valamennyi szintjét érintette, így:

az alapellátást, azaz a háziorvosi rendszert, ezzel együtt az ügyeleti rendszert (ez nyártól a Mentőszolgálathoz kerül az önkormányzatoktól, Budapest kivételével);a járóbetegellátást (szakrendelők);és kórházi kapacitás-elosztást (városi és vármegyei kórházak lesznek, a sürgősségi ellátás folyamatos biztosítása az utóbbiak feladata lesz).

A decemberi törvénycsomag meghatározta a fő irányokat, de számos fontos részletet rendeletekkel szabályozna (ezek kiadása Pintér Sándor belügyminiszter hatáskörébe tartozik).

A kormány végül visszakozott attól, hogy a magánellátásban dolgozó orvosokat rendelettel terelje vissza a közellátásba. Komoly feszültség forrása továbbra is, hogy az orvosi és szakellátói bérek a minősítési rendszertől függnek. A minősítést az adott egészségügyi intézmény kapja, ettől függ az, hogy az ott dolgozók bére hogyan alakul, rossz eredmények esetén, akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Mit terveznek most az orvosok?

A hétvégén a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy nyomást gyakorolnak a kormányra. A szerintük átgondolatlan és rövid távú megoldásokkal teletűzdelt csomagon a kormány egyelőre nem sokat változtatott, a MOK hiányolja, hogy javaslatai nem kerülte be. A legnagyobb gondjuk, hogy, hogy az új rendszerben az orvosok nagyon kiszolgáltatottakká válnak.

Erről döntött a MOK:

felszólították az alapellátó orvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződésüket – vagy helyezzék letétbe azok felmondását;a kórházi orvosokat pedig arra, hogy az önként vállalt többletmunka-szerződéseik felmondását helyezzék letétbe.Az akció önkéntes, nem kötelező a kamarai tagoknak. A MOK felmérése szerint 4500 orvos hajlandó letétbe helyezne a szerződése felmondását, a többletmunka-szerződés felbontását pedig 6800-an helyezhetik letétbe. Határidő: a MOK egyelőre várja, hogy hány orvos csatlakozik a felhíváshoz, illetve várják a kormány reakcióját. A 400-ból 230 küldött vett részt a MOK hétvégi rendkívüli ülésén. Fotó: MOK

Mit akarnak az orvosok?

A kamara egy hossz távú stratégiai programot szeretne összeállítani számos érdekelt fél és tudományos szereplő meghívásával, de még az ellenzéki pártok delegáltjait is meghívnák. Kormányokon átívelő program megalkotása a cél.

Ezek a MOK azonnali követelései:

1. 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése (elszálló rezsiárak kifizetését biztosítani kell, finanszírozás: ne erőltessék egy ki nem próbált rendszer bevezetését)
3. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása:

Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony  lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.  

A kamara szerint a bérrendezés ugyan megtörtént az orvosoknál, de az csak egyetlen szelete a fennálló ágazati problémák kezelésének. Komplex megközelítést várnak el a döntéshozóktól és azt, hogy olyan reformot hajtson végre a kabinet, aminek eredményeképp az orvosok több időt tölthetnek a gyógyítással és a betegekkel.

Egy erős mondat az orvosoktól

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére.  De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz.  Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke” 

Svéd Tamás, MOK, titkár

Mit mond erre a kormány?

Poénkodhatnánk azzal, hogy „Gyurcsány”. Csakhogy a kormánypárti Fidesz tényleg erről küldött sajtóközleményt az MTI-n keresztül. Szerintük Gyurcsány Ferenc áll a MOK „támadásai” mögött. A kialakult helyzetre tehát már meg is van a politikai válasz. Azt egyelőre nehéz felmérni, hogy a kormány milyen szakpolitikai változtatásokra hajlandó.

Vasárnap Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár is tartott egy sajtótájékoztatót, hogy reagáljon a MOK közgyűlésére.

Takács arról beszélt, hogy a MOK-kal van problémájuk, hogy az orvoskamara felhívása a betegbiztonságot veszélyezteti, „támadást indítottak az orvosok, a betegek és a kormány ellen.”

A kormány ma kezdett háromnapos stratégiai kormányülést Sopronban, az előzetesen kiszivárgott hírek szerint az egészségügy nem lesz téma.

Borítókép: sajtótájékoztató a MOK rendkívüli küldöttgyűlése után, középen Kincses Gyula, MOK-elnök.

The post Egymásnak feszülnek az orvosok és a kormány appeared first on Forbes.hu.