A szemünk láttára alakul át a hazai ipar szerkezete. Ma még leginkább a hagyományos autóipar viszi előre a termelést, de már felzárkózott mögé az akkumulátorgyártás a második helyre. A lendület az aksik mellett szól: a mostani gyártókapacitás több mint háromszorosára fog bővülni a már bejelentett projektekkel. De ami jól néz ki az iparban és a GDP-ben, az nem feltétlenül hasznos a környezet és a lakosság számára.

Ma reggel publikálta a hazai ipari termelés részletes decemberi számait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ebből kiderült, hogy tavaly decemberben 2 százalékkal, míg 2022 egészében 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. Végre némi jó hírt is kaptunk a magyar gazdaságról: emelkedő infláció ide, visszaeső lakossági fogyasztás oda, az ipari termelés egyelőre rendben van. Sőt: chiphiány, háború és energiaválság ellenére tudott növekedni a hazai gyártás.

Minek köszönhető a kedvező teljesítmény?

Végre magára talált a korábbi húzóágazatunk, miközben magabiztosan tör előre a következő évtizedek leendő sztárja. De az is látszik, hogy az energiaválság bizony jópár ágazatot megütött, csak az eminensek kirobbanó teljesítménye kitakarja őket.

Üzlet Oberfrank Balázs 8 perc olvasás

Magyar cégek nélkül épül hazánk legújabb húzóágazata – a környezeti kockázatokat viszont mi viseljük

Üzlet Faluvégi Balázs 15 perc olvasás

Debreceni gigagyár: a helyiek szenvedése árán gazdagodnak az akkumulátorgyártók, de nekik is megvan a gyenge pontjuk

Kik teljesítettek jól?

A 2022-es 5,8 százalékos növekedés legnagyobb részét, 3,3 százalékpontot a hagyományosan erős járműipar biztosított. Két évnyi visszaesés után tavaly végre 14,6 százalékkal növekedett az autógyárak termelése, amivel a koronavírus-járvány előtti szint fölé tudott visszakapaszkodni Magyarország legjelentősebb húzóágazata.

A legbrutálisabb növekedést azonban az akkumulátorgyártás mutatta fel. A hazai akksigyárak termelése tavaly 75,6 (!) százalékkal bővült. Így összesen 2 százalékponttal járultak hozzá a teljes hazai ipar csaknem 6 százalékos növekedési üteméhez.

Válságálló akkumulátorgyártás

Nem tavaly indult ez a történet: az akkumulátorgyárak már 2017-től kezdve két-, három- vagy akár négyjegyű növekedési ütemekkel bővülnek. Ebben az időszakban indultak be igazán a távol-keleti óriások hazai üzemei: a gödi Samsung-gyár vagy a komáromi SK Innovation.

Az akkumulátorgyártás a teljes iparból is egyre nagyobb szeletet hasít ki. 2019-ben még csak 0,6 százalékos volt a súlya, 2022-re ez már 3,9 százalékra növekedett.

Három év alatt sikerült leelőznie a textilipart, a faipart vagy a gyógyszergyártást.

Persze a királykategória, azaz a járműipar 22,4 százalékos súlya még arrébb van, de a trendek az akkumulátoroknak kedveznek:

Eddig válságállónak bizonyult az akksibiznisz. Sem a koronavírus-járvány első hulláma, sem az orosz-ukrán háború kitörése nem tudta visszavetni a termelést. Eközben az autóipar még mindig a koronavírus előtti termelési szint megtartásával küzdA legnagyobb akkumulátorgyárak még csak most épülnek. A 30-40 GWh kapacitású gödi és a 17 GWh-s komáromi üzem mellett újabb SK-gyár épül a Fejér megyei Iváncsán (30 GWh-ra tervezve). Nem beszélve a tavaly bejelentett debreceni CATL-beruházásról, ami egy gigantikus méretű, 100 GWh kapacitású gyár lesz, ha megépül. Néhány ipari ágazat termelésének alakulása 2022-ben. Zárójelben az ágazatok súlya a teljes ipari termelésen belül. Forrás: KSH

Volt itt azért egy energiaválság is

Az autók és akksik vitték a prímet tavaly a hazai iparban, ám ez korántsem jelenti azt, hogy 2022 ártalmatlan év lett volna. Előbb az orosz-ukrán háború hozott egy kisebb megingást, majd az energiaárak megugrása okozott még nagyobb aggodalmat. Az előzetes félelmek ellenére végül nem állt le az ipari vállalatok nagy része, de bizonyos alágazatokra igen jelentős ütést mért az energiaválság.

A vegyipar 14,4, a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás pedig 12,3 százalékkal esett vissza tavaly. Két közepes, egyaránt 6 százalékos súlyú alágazatról beszélünk, amik összesen 1,5 százalékponttal fékezték az ipari termelést 2022-ben. A vegyiparon belül például a műtrágyagyártásról már régóta tudni lehetett, hogy az elszálló földgázárak miatt extrém bizonytalanság uralkodik a piacon.

A péti Nitrogénművek évközben a szokásos kapacitásuk harmadán-negyedén működtek, augusztusban pedig le is állt a termelés. A KSH adatai szerint augusztusban és októberben több mint 90 százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye.A helyzetet ráadásul olyan egyedi folyamatok is befolyásolták, mint a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójának elhúzódó karbantartása, vagy a Dunaferr csődközeli helyzete év végén.

Mit hoz a jövő?

Nem véletlenül neveztem a cikk elején az akkumulátorgyártást a következő évtizedek sztárjának. Bár egyelőre még kisebb súlyú ipari ágazatnak számít, a brutális növekedésével már most is jelentős részben felelős az ipar bővüléséért. A hazai gyártókapacitás pedig a hivatalosan bejelentett projektek alapján minimum háromszorosára fog nőni a következő években-évtizedekben. Tehát a mostani trendek minden bizonnyal folytatódnak.

Több ebből Jászai a Vodafone-ról: Ugyanolyan feltételekkel indulunk közbeszerzéseken, mint bárki más Az emír rajong a klubért, a Manchester United hamarosan katari kézbe kerülhet

Mindez első ránézésre örömteli hír a magyar gazdaságnak. Az akkugyárak szépen néznek ki az ipari termelésben és a GDP-ben, miközben új munkahelyek születnek az eddigi autóipari gyártóközpontokon (Kecskemét, Győr, Esztergom) túl is.

De a pozitív hatás ennyi és nem több.

Minden másban a régi (nem jól bevált) iparfejlesztési receptet követjük. Külföldi tőkeerős nagyvállalatok jönnek be (ezúttal nem Németországból, hanem Dél-Koreából és Kínából), amit az állam bőkezűen támogat. Miközben semmi garancia nincs arra, hogy a kiépülő ökoszisztémába a hazai vállalatok is be tudnak-e majd kapcsolódni.

Nem beszélve az akkumulátorgyárak káros környezeti hatásairól és az egyre inkább fellángoló lakossági tiltakozásokról, amik Gödtől Debrecenig országszerte kísérik az új gyárak felépülését.

Borítóképünkön a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának főépülete a 2017-es nyitóünnepségen. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

The post Már a tavalyi is az akkumulátorgyárak éve volt itthon, és a java csak most jön appeared first on Forbes.hu.