Nagyot szólt az AI chatbot kudarca, de messze nem egyedi ez az eset a keresőóriás történelmében. Csúsztak el már okos szemüveggel, játékszolgáltatással, közösségi platformmal is. Jöjjön egy csokor a legnagyobb bukásokból!

2023 eddig katasztrofálisan alakult a Google számára. A legnagyobbat szóló pofon minden kétséget kizáróan az volt, amikor a cég vezetése be akarta bizonyítani, hogy a saját, mesterséges intelligenciát használó chatbotja a Bard is versenyképes.

Üzlet Forbes 3 perc olvasás

Több mint 100 milliárd dollárt veszített a Google, miután a mesterséges intelligencia mindenki szeme láttára bakizott egy nagyot

Interjú Vaszkó Iván 6 perc olvasás

Sok a kishitű cég – interjú a magyar Google-főnökkel válságról, problémákról, megoldásról

Üzlet Forbes 1 perc olvasás

A Google-keresésekből is látszik, mi aggasztja nagyon a magyarokat

Üzlet Forbes 1 perc olvasás

Brutális leépítés jön a Google anyavállalatánál

Az viszont rossz választ adott egy totál egyszerű kérdésre, a kis baki pedig bedöntötte a részvényárfolyamot, 100 milliárd dollárral apasztva a keresőóriás anyacégének vagyonát. De ettől még persze a Google-t nem kell félteni, ettől nem fognak a földbe állni.

A vállalat története tele van botrányos kudarcokkal, ezekből szedtünk össze öt szaftos buktát!

Stadia – játékszolgáltatás

Idén nem csak a Bard miatt szégyenkezhetett a Google, hiszen január 18-án lehúzta a rolót a forradalminak kikiáltott felhő alapú játékszolgáltatásuk.

A Stadia nem váltották be a reményeket. Kép: Google

A Stadia projektet úgy vezették fel, mint ami a legnagyobb dolog a rántott hús feltalálása óta, és amely majd a nyugdíjba küldi a PlayStationt, az Xboxot és a gamer PC-ket. De ehelyett jó eséllyel csak néhány Google menedzserrel bánt el.

A Stadianál ugyanis mindent elszúrtak, amit csak lehetett.

A koncepció is rossz volt, hiszen az előfizetés mellett pluszban meg is kellett venni a játékokat. Technológiai problémák is adódtak, hiszen sokszor rettenetesen belassult, megállt a rendszer. Ráadásul az árazást elszúrták, és a felhasználók sem kaptak rá.

Google Stadia

Bő három év szenvedés után pedig le is húzta a rolót a Google Stadia, amelybe csak öntötték a milliárdokat. A Google számára különösen fájó lehet, hogy az Apple hasonló, de sokkal jobban menedzselt szolgáltatása viszont tarol.

Glass – csodaszemüveg

Hogy a Google már tíz évvel ezelőtt is tudott gond nélkül méretes bakokat lőni, arra kiváló példa a Google Glass! 2012-ben úgy vezették fel, hogy ez lesz az a termék, amely egyszerre fogja megváltoztatni a hétköznapi életet, a munkát és a szórakozást, valamint a tartalomgyártást. Nem gyengézték el tehát a mellveregetést, de a cég sosem a szerénységéről volt híres.

A Google Glass nagyot bukott. Kép: Google

A Google Glass egy komplex okosszemüveg volt, amelynek egyik lencséje helyére speciális projektoros kijelzőt építettek. Így elméletileg képes volt arra, hogy ezen különféle információkat, akár komplett weboldalakat vagy médiaállományokat is megjelenítsen. A vállalat szerint pedig ezzel egyben ki is váltotta volna a hagyományos monitorokat, tévéket és vetítőket. Nyilván ebből a valóságban semmi sem valósult meg, hiszen még ma sem tudnak megfelelő képminőségű apró kijelzőket előállítani, nem hogy egy évtizede. A modellt ellátták egy integrált kamerával, amiről azt állította a cég, hogy kiváló minőségű felvételek elkészítését teszi lehetővé. Mindezt 2012-ben egy olyan egységről, ami még annál is jóval kisebb, mint ami a mai telefonokban megtalálható.

Ez a valóságtól annyira állt távol, mint Makó a Marstól, és ezt a sok “apró” csúsztatás végül egy hatalmas katasztrófává állt össze.

A méregdrága Google Glasst a megjelenésétől kezdve komoly kritikával illették a vásárlók, akik nem azt kapták, amit ígértek nekik. A vállalat végül szégyenszemre kivonta a piacról. Idővel módosított verziói befutottak az ipari-üzleti felhasználóknál, akik például összeszerelési munkálatokhoz használták egy darabig. De ez azért messze volt attól a karriertől, amivel a Google kecsegtetett.

Plus – közösségi média

Volt idő, amikor a Google azt gondolta, hogy a Facebookot, a Tumblrt- és az Instagramot inasba téve ül fel a közösségi média birodalom trónjára. Ma már tudjuk, hogy ez nem jött össze. 2011-ben indították útjára a Google Plus szolgáltatást, aminél az volt a terv, hogy majd a Gmail és Gtalk felhasználókat szippantják be villámgyorsan.

Nem tarolta le a Facebookot (sem). Kép: Google

A megvalósításba azonban csúsztak hibák. Például a kataszrófálisan ronda ÉS idegesítő felhasználói felület, illetve az instabil működés, ami miatt a létrehozott tartalmak olykor egyszerűen eltűntek a semmiben. Bónuszként kiderült, hogy az biztonsággal is akadnak problémák, hiszen a személyes adatok úgy szivárogtak, mint pálpusztai sajtból az illat. Mindezt a Google egy rémesen agresszív kampánnyal fejelte meg,

Video – videószolgáltatás

A kétezres évek közepén már a Google vezetése is látta, hogy a korábban lenézett YouTube kezd nagyon beindulni. Úgy voltak vele, hogy ilyet ők is tudnak, csak sokkal jobbat! Így született meg szegény Google Video, ami végül olyan lett, mint a YouTube szegény rokona.

A YouTube-ot nem sikerült lenyomni. Kép: Google

A kezelőfelület sokkal kényelmetlenebb volt, a videós ablak kisebb, a korlátok viszont nagyobbak. Hiába állt a projekt mögött az anyacég teljes mellszélességgel, az sosem tudta még minimális szinten sem felvenni a versenyt sikeres riválisával. A szegény Google Video úgy szűnt meg 2009-ben, hogy a felhasználók nagy részének fogalma sem volt róla, hogy egyáltalán létezik. Ez pedig azért lássuk be, hogy elég nagy bravúr! Miután a Google felvásárolta a YouTube-ot, e szolgáltatás léte értelmezhetetlenné vált, és 2009-ben ki is végezték.

Daydream – virtuális valóság

Ami ma a mesterséges intelligencia chatbot, tavaly pedig a metaverzum volt, az 2015-ben a VR-AR. Azaz rengeteg cég gondolta, hogy ez lesz az a nagy durranás, amire majd rákapnak a tömegek, és amivel valahogy rengeteget lehet majd kaszálni. A Google ezért döntött a Daydream kifejlesztése mellett, amely a cég saját virtuális- és kiterjesztett valóság szemüvege volt.

A Google VR megoldása sem tarolt. Kép: Google

Saját hardvert és kijelzőt nem fejlesztettek, az volt a terv, hogy az emberek az okostelefonjukat fogják majd beletenni, és azt használva fogyasztanak majd ilyen jellegű tartalmakat.

Teljesen érthetetlen mai fejjel, hogy ezt hogyan gondolhatták komolyan, hiszen e koncepció számtalan sebből vérzik.

Egyrészt a mobilok akkoriban nem voltak elég erősek a normális képminőség megteremtéséhez. Emellett borzasztóan melegedtek a zárt szemüvegben, ráadásul az akkumulátorukat igen hamar totálisan lemerítette a nagy igénybevétel. Ezek után nem is lehet meglepő, hogy a Daydream gyakorlatilag semmilyen karriert nem futott be. Egyike lett a számos elbukott olyan virtuális valóság eszköznek, amely végül az ígéretekkel ellentétben nem váltotta meg a világot.

A kudarcok a nagy tech cégeket sem kerülik el. Kép: Google

E kis válogatásból is látszik, hogy még egy olyan hatalmas, és sérthetetlennek tűnő cég, mint a Google is követ el elképesztő baklövéseket. Az ilyen gigantikus monolittá hízott konszernek útjai bődületes buktákkal vannak kikövezve, de a sikeres projektek fénye elvakítja az embereket, és hajlamosak vagyunk a kudarcokról meg is feledkezni.

The post A Google 5 gigantikus bukása appeared first on Forbes.hu.