Parlamenti határozat kell ahhoz, hogy az Európai Bizottság komolyan vegye a magyar kormány terveit. A 22 milliárd eurós kohéziós forráshoz csak akkor férhet hozzá a kormány, ha az igazságszolgáltatási rendszert is átalakítja.

Májusban dönthetnek leghamarabb a Magyarországnak járó 6,3 milliárd eurós támogatás felszabadításáról – mondta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos csütörtökön. A magyar kormánynak egy hónapja maradt: március végéig kell meghoznia a szükséges intézkedéseket a korrupció és az összeférhetetlenség felszámolására. Ha ez sikerül, akkor az Erasmus+ program és a Horizont Európa kutatási program finanszírozásáról is dönthetnek Brüsszelben.

Hahn arra számít, hogy a kormány adott időre valamennyi elvárást teljesíteni fogja. Ebben az esetben az EU együtt szabadíthatja fel a jogállamisági eljárásban zárolt felzárkóztatási forrásokat, valamint az Erasmus+, illetve a Horizont Európa programokra szánt pénzeket.

Ehhez nem lesz elég nyilatkozatokat tenni vagy pusztán kipipálni a feladatsort, a megszabott feltételeket végre kell hajtani.

– mondta.

Az Európai Unió a jogállamisági eljárás részeként tavaly decemberben leállította az Erasmus+ és a Horizont Európa idén megnyíló támogatási programjait. A támogatások kifizetését ahhoz kötötték, hogy a kormánynak meg kell szüntetnie az összeférhetetlenséget az intézményeknek az irányító testületeiben. A kuratóriumokat megalakulásukkor kormánytagokkal és fideszes politikusokkal töltötték fel, akik meghatározó döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek, a miniszterek február elején lemondtak kuratóriumi tagságukról.

További feltételeket szabhat az EU

Navracsics Tibor javaslata szerint államtitkári szinttől felfelé nyilvánítanák összeférhetetlennek a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel. A minisztereknek, államtitkároknak, politikai igazgatóknak menniük kellene a vezető testületekből, de a polgármesterek és a parlamenti képviselők maradhatnának. Életfogytig tartó kuratóriumi tagság helyett egyszer megújítható hatéves mandátumot javasolnak a testületi tagoknak. Egykori osztrák felsőoktatási miniszterként Hahn is fontosnak ítéli meg a kuratóriumi tagok mandátumának korlátozását – mondta a Népszava kérdésére.

Az Európai Bizottság addig nem tekinti a magyar kormány hivatalos álláspontjának a javaslatokat, amíg azokról nem születik parlamenti határozat. Az egyetemek irányításával kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályok és az oktatás autonómiáját ért egyéb támadások miatt azonban nem csak a nevezett intézmények, hanem a teljes magyar felsőoktatás pórul járhat.

Az Európai Bizottság tavaly év végén úgy döntött, nem téríti meg a felsőoktatás számára 2021-2027 között megítélt felzárkóztatási támogatást, amíg a magyarországi döntéshozók nem találnak megoldást a megtépázott akadémiai szabadság helyreállítására. A közel kétmilliárd eurós megvonás a gazdaságfejlesztési és innovációs (1,7 milliárd), valamint a digitális megújulás (200 millió) programot is érinti. Az Európai Bizottság később még a feltételek közé vehetu a szenátus bizonyos jogosítványainak a visszaállítását és a kuratóriumok hatásköreinek a korlátozását, de a Népszavának nyilatkozó forrás szerint erről még nem döntöttek Brüsszelben. Ahhoz, hogy a felsőoktatás számára megnyíljon a brüsszeli pénztárca, Magyarországnak az igazságszolgáltatási rendszerét is át kellene alakítania, mert csak ezen az áron férhet hozzá a 22 milliárd eurónyi teljes kohéziós alaphoz.

The post Kimondták: az uniós pénzekért szavak helyett tettek kellenek appeared first on Forbes.hu.