A Forbes-listán Kanada szerepel a nevük mellett, székhelyük San Francisco, de az MI-alapú helyesírás-ellenőrző app, a Grammarly története mégis egy ukrán sikersztori. Az ország első unikornisának alapítói nem felejtették el, honnan jöttek, miközben a második és harmadik leggazdagabb ukrán származású üzletemberekké váltak. A Forbes.hu kérdésére azt is elmondták, mi történt a kijevi irodájukkal az elmúlt egy évben.

Az amerikai Forbes olvasóinak több helyről is ismerős lehet a San Franciscó-i székhelyű, de ukrajnai gyökerekkel bíró Grammarly története. 2022-ben a tíz legértékesebb amerikai startup közé választották Makszim Litvin, Olekszij Sevcsenko és Dmitro Lider vállalatát, a cég pedig anyalapunk Cloud 100-as listáján is szerepel.

Az MI-alapú helyesírás-ellenőrző app fejlesztőcége 2019. őszi, 90 millió dolláros befektetési körével érte el a egymilliárd dolláros cégértékelést, így lett belőle Ukrajna első unikornisa. Legutóbb 2021 novemberében érkezett hír új befektetésről, akkor már 13 milliárd dolláros cégértékelésről beszélhettünk.

Üzlet Vámosi Ágoston 2 perc olvasás

Egyetlen napra sem hagytam el az országot – ez lett Ukrajna leggazdagabb emberével egy év háború után

Napi címlap Oberfrank Balázs 10 perc olvasás

Nem gondoltam volna, hogy meg lehet szokni a háborút – a kárpátaljai IT-vállalkozó, akinek sokat köszönhet a magyar bankszektor

Igen ám, de azóta Oroszország lerohanta Ukrajnát, az ukrán üzletemberek vagyonának értéke pedig jelentősen visszaesett az elmúlt egy évben. És ez nem csak az oligarchákat érintette: 2021-ben még fejenként négymilliárd dollárra becsülte Litvin és Sevcsenko vagyonát az amerikai Forbes, a valós idejű listán viszont már csak 2,2 milliárd dollár szerepel. Az ukrajnai üzletemberek között így is ők állnak dobogó alsó két fokán, és a kanadai állampolgárok közül is oszlopos tagja az 50 legvagyonosabbnak a két 43 éves üzletember. Az összesített Forbes-listán azonban kiestek az ezer leggazdagabb közül a háború kitörése óta.

A kijevi iroda üres, de ép

A BBC két évvel ezelőtti riportja szerint akkor kétszázan dolgoztak a Grammarly kijevi irodájában. A Forbes.hu kérdésére a cég azt válaszolta, 2022-ben tovább bővítették a kijevi dolgozók számát. Több mint nyolcszázan dolgoznak náluk világszerte, de a pontos számot biztonsági okokból nem árulhatják el. Azt is elmondták, hogy

a Kijev központjában álló, 14. emeleti irodának otthont adó Gulliver Business Center sértetlen maradt.

Az irodát ennek ellenére ideiglenesen bezárták, az alkalmazottak elsősorban otthonról dolgoznak. Ez a modell működik San Franciscóban, valamint New Yorkban, Vancouverben és Berlinben is.

Miért plagizálnak annyian?

Litvin és Sevcsenko is az azóta már megszűnt Kijevi Nemzetközi Keresztény Egyetemre járt, és a szakdolgozatuk megírása közben jutott eszükbe első vállalkozásuk ötlete. Tartottak attól, hogy a szakdolgozatukat plágiumvád miatt visszautasítják, ezért le kellett ellenőrizniük, hogy más szakdolgozatokban, tanulmányokban szerepelnek-e a megállapításaik. Egy olyan funkcióra vágytak, amivel gyorsan és hatékonyan átfuthatnák az összes szakdolgozatot, kizárva annak a lehetőségét, hogy visszadobják a műveiket.

Egy olyan lehetőségre építettek fel alkalmazást, amit kicsit másképp a Grammarlybe is beépítettek: így született meg a MyDropbox. Lider akkoriban a kijevi Nemzeti Repülési Egyetemen tanult szoftvermérnöknek, ő alkotta meg a programot a gyakorlatban Litvin és Sevcsenko ötlete alapján.

A MyDropboxot végül 800 egyetem kétmillió hallgatója használta,

2007-ben pedig eladták a programot a Blackboardnak. (A 2007-ben alapított amerikai Dropbox nevű felhőtárhely-szolgáltató ettől teljesen függetlenül indult.)

A két alapító a saját bőrén tapasztalta meg, mennyire nehéz megszerkeszteni egy szakdolgozatot, és a következő vállalkozáshoz továbbgondolták az ötletüket. Így született meg a ma is működő online helyesírás-ellenőrző alkalmazás, amit harmincmillió felhasználó, és 50 ezer üzleti ügyfél, köztük a NASA, a Microsoft és a Zoom is telepített. Eleinte a SentenceWorks és az EssayRater márkanevekkel próbálkoztak – az egyetemi hallgatókat célozva –, végül 2010 májusában egyeztek meg a Grammarly márkanévben.

A Grammarly megelőzte a korát: az alapítók már 2009-es indításakor számoltak a gépi tanulással és a mesterséges intelligenciával. Az alkalmazás azóta is MI segítségével ellenőrzi a nyelvhelyességet, központozást, írásképet és a szöveg hangnemét. Minél többen használják, annál pontosabbá válik.

Égből pottyant CEO

A vállalkozás Kijevből indult, de az alapítók továbbtanulásával párhuzamosan több országban is megvetették a lábukat. Litvin az amerikai Vanderbilt Egyetemen szerzett mesterdiplomát, Sevcsenko pedig a Torontói Egyetem üzleti mesterképzésére járt, ezért a bővülő startupnak kézenfekvő volt irodát nyitni New Yorkban és Vancouverben. Litvin azóta a bevételért felelős vezető a cégnél, Sevcsenko felel a termékfejlesztésért. Lider pedig Kijevből tökéletesíti a nyelvi algoritmust, az alkalmazás motorját.

Az ügyvezető igazgató 2011 óta Brad Hoover, aki felhasználóból – és kockázatitőke-befektetőből – került a legmagasabb pozícióba. „Azt sem tudom, hogy találta meg a privát telefonszámomat, de egyszer csak váratlanul felhívott” – emlékezett vissza Litvin a Fast Companynek. Az egyetemi tanulmányok mellett kapóra jött, hogy felkérjenek egy megbízható embert a cég vezetésére, ezért Hoovert pár hónap munka után felkérték ügyvezetőnek. Az együttműködés olyannyira jól sikerült, hogy már tizenkét éve ő ül ott a vezetői székben.

Az amerikai Forbes becslése szerint Litvin és Sevcsenko egyaránt 35 százalékos részesedéssel bír a vállalatban.

A Forbes.hu kérdésére a Grammarly ezt a becslést pontatlannak nevezte, és csak annyit árultak el, hogy a harmadik társalapító, Lider részesedése körülbelül 1 százalékos, a másik két alapítóé pedig ennél nagyobb.

Magáncégként a Grammarly nem tette elérhetővé a tulajdonosok részarányát, ezért azt sem árulták el lapunknak, hogy a későbbi befektetők mekkora részesedést kaptak.

Zene, podcast és vlog előtt: letöltötted már?

A termék a startupoknál megszokott utat fordítva járta be. A kezdeti években fizetős szolgáltatást 2015-ben tették részben ingyenessé, a modell pedig azóta is így működik. Az ingyenes változat az elütéseket, nyelvtani hibákat, felesleges szavakat emeli ki, és egy-egy helyettesítési javaslatot ad. A szabálymagyarázatokért, további javaslatokért és a plágiumvizsgálatért havonta 30 dollárt kell fizetni.

Az érdeklődőket azonban ez nem vetette vissza, sőt. Még abban az évben megjelent a Grammarly böngészőbe építhető alkalmazása, ez pedig robbanásszerű növekedést generált: az év végére már egymillió felhasználó telepítette. Az igazi áttörést az Android és az iOS billentyűzeteibe beépíthető helyesírás-ellenőrző hozta meg 2017-ben, mára pedig több mint 30 millió felhasználónál jelez az elütött szóközökért. Az üzleti változatot, a Grammarly Businesst 2019 végén kezdték el fejleszteni.

A Grammarly működés közben. Fotó: Grammarly

A Grammarly növekedési pályáját még egy adatszivárgási botrány sem tudta megtörni. 2018 elején a Google kiberbiztonsági kutatója, Tavis Ormandy észrevette, hogy a program böngészős bővítményénél bárki beléphet mások Grammarly-fiókjába és elolvashatja a korábban begépelt szövegeket. A stáb gyorsan bezárta a kiskaput, de az internet nem felejt: több oldalon is találkozhatunk a kínos eset beszámolójával.

De bizonyára ennél gyakrabban jönnek szembe egy átlagos internezetővel azok a YouTube-reklámok, amiket több száz millió képernyőre sikerült eljuttatnia a Grammarlynek. Elérés, kattintás és engagement alapján az ő videójukat választotta az év reklámjának a legnépszerűbb videómegosztó 2018-ban. Nem nehéz kitalálni, mi volt erre a cég válasza a következő évben: még többet költöttek videós reklámokra. A cég a Facebookot is tudatosan használja marketingeszközként, oldalukat már közel hétmillióan követik.

Saját lábon, amíg lehet

A Grammarly abból a szempontból sem a tipikus startupok útját járta, hogy az első nyolc évben nem kaptak befektetést. Az előző vállalkozásból maradt kezdőtőke és nyereség több mint nyolc évig, 2017 májusáig tartott, ekkor kapták meg végre első, 110 millió dolláros befektetésüket. A kört Hoover korábbi kapcsolatainak köszönhetően a General Catalyst vezette – az ügyvezető korábban évekig ott dolgozott kockázatitőke-befektetőként.

A Grammarly időtállóságát nem is ez mutatja igazán, hanem az, hogy a Microsoft Word és a Google Dokumentumok szövegellenőrzői mellett is működőképes maradt a cég. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a konkurens programok nem figyelnek a hangsúlyra. A Grammarly képes felismerni, hogy egy szöveg hangvétele hivatalos, laza, vagy illeszkedik-e ahhoz a célhoz, amit a felhasználó beállított. Az utóbbi három évben a home office elterjedése miatt fontosabbá vált ez a funkció, tehát amíg a többi tech óriás nem lép ebbe az irányba, addig a Grammarlynek bizonyára piacvezető szerepe marad. Az alkalmazás legnagyobb hátránya a konkurenciához képest, hogy internetalapú, tehát például a Microsoft Word szövegellenőrzőjével ellentétben nem működik hálózati kapcsolat nélkül.

A kiejtést is megtanulná a gép

Az alapítók célja a kétmilliárd angol nyelven beszélő ember elérése. A Forbes.hu kérdésére elmondták, a távoli jövőben esetleg más nyelvre is átszabhatják a programot, de jelenleg csak az angol nyelvre összpontosítanak. Az alkalmazás képes megkülönböztetni a brit, az amerikai, a kanadai és az ausztrál angolt, de más nyelven nem elérhető, még ukránul sem.

Litvin szerint éppen az segített nekik a program kialakításában, hogy nem az ukrán nyelvtan szabályaira kellett szabni. „Ha az anyanyelveden szólalsz meg, könnyen azt hiheted, mindenki tökéletesen érti, amit mondasz. De amikor nem a saját nyelved és kultúrád szabályai szerint kell kifejezned magad, jobban odafigyelsz a nyelvi kihívásokra” – mondta az alapító a Fast Companynek.

Más nyelv helyett az alapítók inkább az angol nyelvű szövegértést vennék napirendre a jövőben. A hanganyagok gépi tanulásával a Grammarly később akár a helyes kiejtésre is javaslatokat tehet egyszer – mondta Lider a Kyiv Postnak.

A szoftverfejlesztő egyúttal „az ukrán társadalom termékének” is nevezte a Grammarlyt, mert a háború előtt Kijev és környéke ontotta magából a programozókat. Hogy a sok IT-szakember közül mennyien estek el a fronton, mennyien kockáztatják az életüket már egy éve folyamatosan, és mennyien kamatoztatják a tudásukat külföldön menekültként, arról nincsenek pontos számok. A vállalat egy éve minden üzleti kapcsolatát megszakította az orosz és a belarusz felhasználókkal. Eddig több mint ötmillió dollárt adományoztak jótékony célra, az angol nyelvű ukrán sajtó pedig ingyenesen használhatja a program prémium változatát.

A borítóképen a Grammarly alapítói. Balról jobbra: Dmitro Lider, Max Litvin és Alex Sevcsenko.

The post Az ukrán sikersztori, amit még az oroszok sem tudtak térdre kényszeríteni appeared first on Forbes.hu.