A háború kitörésének egyéves évfordulója alkalmából szervezett panelbeszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetem és a hallgatókból alakult Közép-Európa Társaság. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a transzatlanti együttműködés fontos, Európa pedig képes jelentős támogatást adni Ukrajnának, de önálló haderőként még nem ütőképes.

„Ukrajna győzni fog. Az még mindig kérdés, mennyi időt vesz igénybe a háború, és pontosan mit jelent számukra a győzelem” – mondta Mark Galeotti a Budapesti Corvinus Egyetemen. A nemzetközileg elismert politológus-történész szerint a nyugati országok el akarják kerülni a konfliktust azzal kapcsolatban, pontosan hogyan látják a háború rendezésének módját.

Galeotti 60 százalék esélyt adott arra, hogy még legalább egy évig tartanak az összecsapások. Putyinnak fontos, hogy szerepeljen a világsajtóban, de nincs abban a helyzetben, hogy elfoglalja az egész Donbasz régió területét; az ukránok pedig képesek lesznek harcolni egy év múlva is. „Az ukrán közvéleménynek nem lehetne eladni azt az ötletet, hogy adjanak fel területeket, annyira erős és egyértelmű a közös álláspont” – mondta.

Több ebből Ha az unió háborúba sodródna, azt Berlinben vitatnák meg, Brüsszelben döntenék el, és a franciák vívnák meg – világhírű Oroszország-szakértő Budapesten Csak tavaly érkezett meg hozzánk, de most nagy leépítésbe kezd a német divatóriás

A meghívott Oroszország-szakértő beszélgetőpartnerei Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, és Dominik Istrate, a Közép-Európa Társaság alapítója voltak.

Krekó úgy látta, egy éve még biztosan nem gondoltuk volna, hogy lesz évfordulója a háborúnak. Az egyik legfontosabb kérdésnek most azt tartja, Európa mikor válik le az orosz gázfüggőségről. Ebben Győrffy Dóra, a Corvinus professzora is egyetértett vele. Győrffy szerint Oroszországnak – az indiai, kínai piacok nyitottsága ellenére – komoly gondot okoz, ha Európa nem tőlük vásárol energiát.

Galeotti szerint Ukrajnában és Oroszországban egyaránt problémát okoz a rendszerszintű korrupció, az orosz hadsereget pedig inkompetensnek tartja. Az ukrán haderő a transzatlanti együttműködés miatt képvisel színvonalat, amit az összes résztvevő kulcsfontosságúnak nevezett. Galeotti úgy látja, Európa hadereje korlátozott: ha háborúba sodródna az EU,

„azt Berlinben vitatnák meg, Brüsszelben döntenének róla, és a franciák vívnák meg”.

Bár hozzátette, a lengyelek is rengeteg pénzt fordítanak a hadsereg fejlesztésére.

Vissza a 70-es évekbe

A brit szakértő szerint az oroszok már csak legfeljebb néhány kisvárost, falut foglalhatnak el, nagyobb területek megszállására nem képesek. Az oroszoknak valójában nem is kell a Donbasz régió, vagy Zaporizzsja és környéke, a Krímhez viszont ragaszkodnak. A félsziget elvesztése politikai pánikot okozna, hiszen arról még a Putyint nem támogató oroszok is azt gondolják, Oroszországhoz tartozik. „Putyin visszarángatja Oroszországot az 1970-es évekbe, és a hadsereg is akkori alapokra épül, ma már fenntarthatatlan. Ráadásul az állam pénze elfogyott, és az orosz családok többségének is elfogytak a tartalékai.

Oroszország igazi hősei ezért nem a katonák, hanem a technokraták, a bankárok, akik életben tartják a gazdaságot”

– mondta.

Balról jobbra: Krekó Péter, Mark Galeotti, Győrffy Dóra és Dominik Istrate. Fotó: Political Capital // Facebook

Az orosz társadalom megosztott a háborúval kapcsolatban, de sokan nem merik vállalni a véleményüket. Galeotti szerint az oroszok egynegyede támogathatja nyíltan a háborút, egynegyedük ellenzi. A társadalom fele pedig lehajtja a fejét, mert veszélyesnek tart bármilyen véleményt megfogalmazni. Krekó elmondta: az orosz társadalom többsége szívesen látja Putyint az elnöki székben, hiszen 23 éve vezeti Oroszországot, sokan nem is emlékeznek arra, milyen volt nélküle. Galeotti ezt kiegészítette annyival, hogy Putyint ugyan az oroszok több mint 80 százaléka elfogadja (approval rating), viszont csak 30 százalékuk bízik benne (trust rating). Az elnök támogatottságát ráadásul a Kremltől független Levada Center közvélemény-kutató mérte fel. „Nem gondolom, hogy Putyin őrült lenne. Őrült dolgokban hisz, de az nem ugyanaz” – mondta Galeotti.

Krekó elmondta: Európa egységesen támogatja a szankciókat, és nem gondolja, hogy az idén esedékes görög, szlovák, vagy lengyel választásokon szankcióellenes kormány alakul. Ez a forgatókönyv Dominik Istrate, a Közép-Európa Társaság alapítója szerint is valószínűtlen, a szankcióellenes magyar kormány törekvéseit pedig jelentéktelennek tartja. „Kelet-Európa országai sokkal magabiztosabban lépnek fel az Európai Tanács döntéshozási folyamatában, de a szankcióellenes magyar kormány törekvései jelentéktelenek az európai hadszíntéren” – mondta.

Galeottinak is feltűntek a plakátok

Az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok támogatottsága csökkent Németországban (a márciusi 55-ről decemberre 48 százalékra), ennek ellenére a német kormány küld tankokat Ukrajnába. Krekó szerint ez a szám ahhoz viszonyítva magas, hogy a haderőfejlesztés ötletét jellemzően mennyire nehéz átvinni a nyugat-európai országok közvéleményén.

Galeotti nem részletezte véleményét a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban, de amikor a szankciókról kezdtek el beszélgetni, megjegyezte, hogy valószínűleg a teremben ülők 97 százaléka ellenzi azokat. A beszélgetést hangos nevetés szakította félbe. Győrffy elmondta: a magyar kormány ismét a rossz oldalt választotta egy háborúban, mint már többször a történelem során. A következő években pedig a magyarok előtt áll az a feladat, hogy megküzdjenek ezzel a szégyennel a nemzetközi színtéren.

Putyin egyedül abban reménykedhet, hogy a nyugati egység szétesik, mert Ukrajna másképp nem fogja feladni az elfoglalt területeket. Galeotti szerint fontos látni, hogy a korrupció, a társadalmi egyenlőtlenségek és az ukrán társadalom megosztottsága a háború előtt is problémát okozott. Különböző Nyugat- és Kelet-Ukrajna helyzete, az ukrán és az orosz nyelvet beszélőké, a katolikusoké és az ortodoxoké. A megosztottság a háború során háttérbe szorult, de az ország újjáépítése emiatt egy hosszú, nehézkes folyamat lesz, különösen akkor, ha a háború további évekig elhúzódik – később pedig bizonyára a NATO és az Európai Unió is újragondolja Kelet-Európa szerepét a szövetségeken belül.

A borítóképen Mark Galeotti a Budapesti Corvinus Egyetemen 2023. február 23-án.

The post Ha az unió háborúba sodródna, azt Berlinben vitatnák meg, Brüsszelben döntenék el, és a franciák vívnák meg – világhírű Oroszország-szakértő Budapesten appeared first on Forbes.hu.