Ha valaki takarékos, környezetbarát elektromos autóra váltana, itthon is jó pár modell közül válogathat. A bökkenő csupán annyi, hogy az effajta négykerekűek ára sokak számára megfizethetetlenül magas – nem csak nálunk, máshol is. Az e-járművek globális térhódítását azonban még a (fel)ár és a világgazdaság bajaiból fakadó költségrobbanás sem tudja megakasztani. Az évtized végére a hagyományos benzines-dízel autóknál több, világszerte 54 millió villanyos hajtású járgány kerülhet forgalomba, s a Reuters híre mindehhez hozzáteszi: 2030-ig a nemzetközi autóipar – beleértve az akkumulátorok gyártóit is – irdatlan, több mint 1,2 billió (1200 milliárd) dollár beruházást irányzott elő az elektromobilitásra. Szorítja őket az idő. Az EU döntéshozói 2035 januárjától a tagországokban betiltják a belső égésű motorokkal szerelt új személyautók és kishaszonjárművek forgalmazását arra hivatkozva, hogy a károsanyag-kibocsátást a nullára kell csökkenteni. Az autógyártók azonban már ma is egymásra licitálva, nap nap után jelentenek be új, még tökéletesebbnek mondott modelleket, termelésújító beruházásokat. Ezt a mindent felforgató átalakulást az is érzékelteti, hogy a világ legnagyobb motorgyáraként emlegetett, tavaly 1,6 millió, többségében hagyományos erőforrást előállító győri Audi Hungaria Zrt. – az anyavállalat programjával össz­hangban – 2029-től már csak elektromotorokat és e-autókat gyárt. Ehhez hasonlóan a kecskeméti Mercedes és a 2025-ben startoló debreceni BMW összeszerelő üzemei is kizárólag villanyos autókat gördítenek majd ki.