Valós idejű, proaktív adatelemzés – ez lehet az e-kereskedelem jövőjének kulcsa. Erre jött rá Patai Zoltán is. Régóta tudja, hogy egyszer saját céget fog alapítani, a magyar Foodpanda vezetőségéből mondott fel, hogy kövesse álmát. Így jött létre a Flawless, ami alig pár hónap alatt le is zárta első, 400 millió forintos befektetését.

Az e-kereskedelem turbulens szakma. Irtózatos növekedési trendek uralkodnak a szektorban, az észveszejtő tempóban cégvezető legyen a talpán, aki nem szédül bele közép- vagy hosszabb távon. Vagy akit mondjuk nem csábít át magához a konkurencia.

Másik jellemző forgatókönyv, amikor egy bizonyos szintre jutva sok év tapasztalatát, de legfőképp sziklaszilárd elhatározását abba forgatja az ember, hogy otthagyja az e-ker óriás nyújtotta biztonságot, kényelmet, hogy új igényekre új céget indítson. Vagy amiatt, mert vadiúj ötlete támadt, vagy mert az előző helyen olyan problémákkal találkozott, amiket így vagy úgy, de ott már nem lehetett volna megoldani.

E-kereskedelmi sokk: lemondott a Kifli főnöke

Nagyjából így jutunk el Patai Zoltánhoz. Két társalapítójával, a romániai Andrei Dusuval, valamint a szlovákiai Juraj Misurral tavaly indította el a Flawlesst. 2022 végére máris egymillió dolláros (bejelentésnapi értékén 400 millió forintos) elő-magvető (pre-seed) befektetési kört zártak a Picus Capital nevű, müncheni székhelyű kockázatitőke-befektetővel.

A kérdés már csak az, hogy miért vetemedne bárki hasonlóra, mint tette azt Zoli a magyar Foodpanda ügyvezetői székéből.

Nem véletlen a felütés. Észrevett egy problémát, abból pedig támadt egy ötlete, ami a következő időkben simán az e-kereskedelem egyik mozgatórugója lehet. Vagy úgy általában az üzleti operációé.

Kitérő McKinsey-vel, Foodpandával

Zoli már akkor elhatározta, hogy céget épít majd fel, amikor kilenc éve megszerezte mesterdiplomáját a svájci St. Gallen egyetemen. Úgy döntött, mielőtt vállalkozni kezdene, tanácsadó cégnél szerezne pár év tapasztalatot. Magyarországra is szívesen jött vissza, hogy a barátokhoz, családtagokhoz közel legyen, de végső soron nemzetközi környezetben dolgozott volna tovább. Így került a McKinsey-hez.

Némileg elhúzódott a tapasztalatszerző fejezet, majdnem 5 évet töltött a tanácsadónál. Már ott tudta, hogy tech vonalon szeretne majd továbbmozogni, emiatt sem látta értelmét, hogy újabb üzleti képzésbe vágjon vagy MBA-fokozatot szerezzen.

Helyette a McKinsey alatt, két hónapos programozó bootcampen sajátította el az alapokat, valamint elment fél évre product ownernek a Scapable Capital nevű fintech unikornishoz, hogy még több időt töltsön együtt fejlesztőkkel. Itt ismerkedett meg Jurajjal, a Flawless későbbi vezetőfejlesztőjével. Ő épp a Scapable-t otthagyva költözött haza Münchenből Pozsonyba, pont elérhető volt, amikor Zoli megkereste a Flawless miatt.

„Együtt tanultunk a St. Gallenen. Utána is együtt dolgoztunk, majd azt követően is nyomon követtem a pályáját – ezt már Oliver Heinrich, a Picus Capital partnere meséli a Forbes.hu-nak. – Amikor elmondta, hogy cégalapításban gondolkodik, tudtam, hogy nekünk megint együtt kell dolgoznunk. Közösen kezdtük el kialakítani az ötletet, ebből lett a Flawless.”

Zolit 2019 márciusában találta meg a Delivery Hero Hungary Kft., avagy a Netpincér (mai nevén Foodpanda Magyarország). Így lett a gyorsfutárcég magyarországi ügyvezetője – és így húzódtak tovább a nagyvállalati évek. De egyáltalán nem bánja. Mire megérkezett, épp akkor robbant be a gyorsfutárverseny a hazai piacon a Wolt megjelenésével. Alapjaiban formálódott át a szektor, hirtelen minden az időről és az ügyfélélményről kezdett el szólni.

Nyilván mindenkinek reagálnia kellett erre. Zolinak is komoly fejlesztéseken kellett átvezetnie a mai Foodpandát, például a saját futárpartneres rendszer bevezetésén, vele pedig a platform, sőt a teljes arculat leváltásán. Zoli ügyvezetése alatt a Delivery Hero bevételei csaknem megtízszereződtek (az Opten szerint 2018-ban: 2 milliárd forint; 2021-ben: 18,1 milliárd forint), a létszám pedig három és félszeresére nőtt (2019. március: 108 fő; 2022. december: 345).

„Mindezek után úgy éreztem, kerek a történet, ideje új feladat után nézni”

– meséli Zoli a Forbes.hu-nak.

Szerinte „a legtöbb jó ötlet úgy születik, hogy vagy magadon, vagy a korábbi munkahelyeden látsz meg egy olyan problémát, amit tudod, hogy már neked kell megoldanod, nem a cégnek”. A probléma, amit a Foodpandánál, de egyébként a teljes e-kereskedelmi szektorban észrevett: az ennyire komplex operációval működő logisztikai cégeknél késve, reaktív módon zajlik a problémakezelés. És ez nem túl hatékony.

A Flawless lényege

Reaktív válasz – mit is jelent ez pontosan? A legtöbbször nem valós időben, automatizált folyamatokkal történik a probléma elemzése és kezelése, csak az után, hogy beérkezik az ügyfélpanasz, ráadásul manuálisan, amivel pedig az emberi hibázás esélye is magasabb. Persze arra a Foodpanda is rájött, hogy különböző automatizált folyamatokkal, figyelőrendszerekkel kiküszöbölhető lenne a probléma.

Csakhogy a legtöbb tech cégnél a fejlesztői kapacitás az egyik legszűkebb keresztmetszet. A cégek inkább a bevételgeneráló, felhasználói szemmel látványosabb frontendfejlesztésekre szeretnek munkaerőt priorizálni, (például kosárélményre), nem pedig back office-operációra, amivel viszont hamarabb szűrhetnék ki a problémákat.

Maga a valós idejű adatelemzés nem új koncepció. A salestől (Saleforce) a marketingen át (Hubspot) az IT-ig (Datadog) több területen is észrevették már az előnyeit, és született rá valamilyen univerzális alkalmazás. Az üzleti operáció már keményebb dió, hiszen szinte minden cégben egyedi rendszerben működik. Ezért is nehéz rá egységes third-party alkalmazást építeni. A valós idejű megfigyeléshez mindenhol egyedi integrációra lenne szükség, amire meg viszont a cégeknek nincs elég pénze, fejlesztői kapacitása.

Tulajdonképpen ezt a dilemmát fordítja meg a Flawless.

A Flawlessnél nem egyedileg cégenként integrálják be a szolgáltatást a rendszerbe. A cégek operációja által generált és most már a felhőben tárolt adatokat elemzik, amire a Google-, Amazon- vagy Microsoft-féle adattárolási megoldásoknak hála már sokkal könnyebb univerzális terméket ráhúzni és azt elkezdeni skálázni.

Hogy ebből mennyit lát az átlagfelhasználó? A legideálisabb, ha semmit. Ha a webshopot, futárcéget vagy bármilyen logisztikai szolgáltatót proaktívan, akár napokkal előre figyelmeztetik a valós idejű adatok (például hogy fogyóban a raktárkészlet, adott étteremben sok rendelés várható, vagy mondjuk adott területen egyre több a késés), a segítségével időben lehet bővíteni a raktárkészletet, vagy pedig extra futárflottát lehet allokálni a helyre. Természetesen lehetetlen minden problémát valós időben kezelni. Viszont utólagosan is érdemes lehet problémás helyzetekre különböző automata visszajelzéseket, kárpótlásokat állítani. Például hogy ne az ügyfélszolgálatnak kelljen manuálisan kuponkódokat küldözgetnie, ha a júzernek gondja volt a kiszállítással.

Korábban a Foodpanda Magyarország ügyvezetője volt, ma a Flawless társalapító-vezérigazgatója. Patai Zoltánnak tízéves álma valósult meg azzal, hogy céget alapított. Fotó: Sebestyén László

Gyorsan piacra kell lépni

Zoli 2022 januárjában határozta el, hogy a fentire építi fel hőn áhított cégét. A Delivery Herót is ekkor értesítette, a gyorsfutárcég őszintén támogatta döntésében. Ez bizonyos európai vagy észak-amerikai nagyvállalatoknál azért is van beépítve a cégkultúrába, mert ki tudja, melyik leköszönő cégvezér ötletéből születhet újabb sikersztori, aminek utána az előző cég együttműködő partnerként vagy ügyfélként akár haszonélvezője is lehet.

Négy hónapig tartott az átadás, ezzel párhuzamosan Zoli el is kezdett dolgozni a Flawless adminisztrációs ügyein. Juraj mellett ebben az időben kereste meg Andrei Dusut is. Andrei a New York-i Columbia Business Schoolon szerzett MBA-t, majd a McKinsey-ben Zolival is együtt dolgozott. Andrei megjárta az OLX-et is, végül a YouTube EMEA-régiós termékstratégiai és operációs csapatának élén kötött ki, még mielőtt a Flawlesshez érkezett volna.

„Őszintén lenyűgözött Andrei előélete. A termékközpontú gondolkodása, az őszinte személyisége, és ahogy ezek mind összefonódnak. Andrei és Zoli elhivatottsága egyaránt bámulatos, és az is, ahogy ezen keresztül az iparág egyik jelentős, évtizedek óta fennálló problémáját akarják megoldani”

– sorolja Oliver Heinrich.

A Flawless hivatalosan idén verte nagy dobra a létezését. Már tavaly augusztusban megszületett a termék kezdetleges verziója. Meg is kerestek vele néhány ügyfelet, hogy tesztelgessék nyugodtan, jelezzék a hibákat, hiányosságokat, igényeket.

„Minél gyorsabban ki kell menni a piacra és el kell tudni adni valós ügyfeleknek is a terméket, hogy visszajelzést kapj”

– indokolja Zoli.

Jelen fázisban bárki megrendelheti a weblapról a Flawlesst, harmincnapos próbaidőszakkal indul a buli, és utána is egyszerű árazásban, 500 eurós havidíjjal vehető igénybe. A jelképes összeg a cég interaktív tesztelői hozzáállását képviseli, ez még tényleg a tapasztalatgyűjtés időszaka, Zoli szerint csak ez után lesz majd érdemes újabb  csomagokat bevezetni.

Első ügyfelük az amerikai Belle egészségügyi startup volt, Andrei egyik MBA-s kapcsolatán keresztül jutottak el hozzájuk. Ebben a szakaszban nagyon fontos szerepet játszanak a korábbi kapcsolatok az ügyfélszerzésben, Zoli szerint hatásosabb is, mintha hideghívásokkal kezdenének házalni. Másik fontosabb ügyfelük a romániai Emag gyorsfutár-szolgáltatása, a Tazz. (A cég korábban azt mondta a Forbes.hu-nak, hogy ezt idővel itthon is bevezetnék.)

Csendben megnőtt a román tulajdonrész a magyar e-ker óriásban – megnéztük a bukaresti birodalmat

A Tazz felsővezetéséhez szintén korábbi kapcsolatuk révén jutottak el, és velük is a fent taglalt szemléletben dolgoznak most együtt. Persze jól jön Zoli háttere is a logisztikai vagy futárcégek megnyerésében. Viszont elsősorban azért erre a szektorra esett a választásuk, mert a problémakörre itt várható a legnagyobb kereslet.

„Roppant gyorsan növekszünk, az ügyfélélmény fenntartása érdekében pedig automatizált működésfigyelő rendszerre lett szükségünk. Erre viszont nem akartunk házon belül technológiai erőforrást allokálni, hiszen más az alaptevékenységünk”

– mondja a Forbes.hu-nak Liviu Herman, a Tazz termékigazgatója. A Flawless beállítás könnyű és gyors, valamint nem műszaki hátterű kollégák is tudják kezelni, így több erőforrás marad szabadon a fejlesztőcsapatban – Liviu ezeket az erősségeket emeli ki.

Itt tartanak most. Hogyan tovább?

A Flawlessnek már több mint 10 országban vannak ügyfelei, köztük Magyarországon is. A magyar ügyfélkör jelenleg nem nyilvános, de Zoli azért annyit elárult, hogy van köztük nagy e-kereskedelmi cég is köztük. Amikor arról kérdezzük, esetleg a Foodpanda bejelentkezett-e már hozzájuk, mosolyogva annyit mond:

„Természetesen nekik is releváns, amit építünk. Nyilván nagyobb cégről van szó, ahol kicsit lassabban mennek a folyamatok.”

A csapat jelenleg hét főből áll, Budapestről, Londonból, Dublinból, valamint Pozsonyból dolgoznak. A cég Londonban van bejegyezve, nyilván mert nemzetközi terjeszkedésben gondolkodnak. Másrészt hogy ne csak kelet-közép-európai befektetőknek, hanem később Nyugat-Európában, vagy akár az Egyesült Államokban is kecsegtetőbb legyen bárkinek beszállnia. Ez általános trend a kelet-közép-európai startupkultúrában, lásd akár a Seont. Ugyanolyan jogi környezetben, cégentitásban a külföldi ügyvédek is otthonosabb mozognak, mintha mondjuk a magyarországi cégjogok kavalkádjában kellene eligazodniuk, ami pedig elrettentheti őket a befektetéstől.

Az elő-magvető befektetési körben egyedüliként a Picus vett részt. Náluk az az általános szemlélet, hogy általában a későbbi körökre is visszatérnek társbefektetőként, ahol segítenek új befektetőkhöz juttatni a portfóliócégeket, de az új köröket már nem ők vezetik.

A tulajdonosi szerkezet nem nyilvános. Zoli erről csak annyit mond, egyrészt ők is motiváltak maradtak, másrészt később nagyon jó nevű befektetők is be tudnak majd lépni. Ahogy az a kockázatitőke-piacra is egyre inkább jellemző, próbálja mindenki elkerülni, hogy már a korai befektetőknek is túl magas tulajdonrész jusson a legelején, amitől a később érkező nagyobb befektetők esetleg megijedhetnek, így pedig nem marad tér a növekedésre.

A Picust nem csak az alapítók személye győzte meg, sőt nem is ez az első adatstartupos befektetésük. A Spice AI-tól kezdve az Openlayeren át a Pulsarig már több cégbe is befektettek azzal a küldetéstudattal, hogy az adataktiválásé és az adatok univerzálisabb felhasználhatóságáé a jövő.

„Határozottan hiszünk abban, hogy a modern üzleti operáció gerince az adatokban rejlő üzleti érték felszabadításában rejlik

– ezzel indokolja a befektetést a Picus partnere, Oliver Heinrich. – A termék olyan hatást és értéket képes teremteni az üzleti kollégák számára, ami a Datadog fejlesztőcsapatoknak nyújtott hatásához hasonlítható.”

A most kapott összeg 80–90 százaléka termékfejlesztésre fog menni. Jelenlegi fő céljuk a hatékony cégműködtetés, és hogy megmutassák, van létjogosultsága a Flawlessnek. Nemcsak szegmens és kereslet szempontjából, hanem mert a meglévő ügyfelek is egyre aktívabban fogják majd monitorozásra használni, valamint Zoliék is képesek lesznek saját kapcsolathálójukon túl tradicionálisabb online értékesítési csatornákon keresztül is új ügyfeleket meggyőzni. Ha minden jól alakul, természetesen ez után jöhet majd a startupranglétra minden fontosabb foka a magvető (seed) fázistól kezdve a product market fit elérésén át akár a komolyabb, Series finanszírozási körökig is.

„A legnagyobb feladatot a nyomon követhető, tiszta adatok hiánya jelentheti számukra – magyarázza Liviu Herman a Tazztól. – Nálunk ezek szerencsére rendelkezésre állnak, de sok cégnél biztosan nem.

Évekbe telhet, hogy javuljon a helyzet, addig is a Flawlessnek ennek fényében kell megtalálnia azokat az új ügyfeleket, akik tényleg ki tudják használni a termékük előnyeit.”

The post 400 millió forintos ötlete támadt, felmondott és megcsinálta appeared first on Forbes.hu.