Komoly felújítás és fejlesztés után a legkorszerűbb orvostechnológia eszközökkel kiegészített négy digitális műtőt adtak át az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII). Élőben streamelhető beavatkozások és azonnali adatmegosztást lehetővé tevő új informatikai fejlesztések Budapesten. Megnéztük, hogy működik élesben.

Különleges módon mutatták be a keddi sajtótájékoztatón az új eredményeket: az OMIII könyvtárszobájában a kivetítőn élőben követhettük végig a műtőkben zajló munkafolyamatokat – a szerencsésebb kollégák testközelből láthatták az orvosokat munka közben.

Erőss Loránd neurológus idegsebész, az intézet főigazgató főorvosa narrációjával kísérve láthattuk, amint a fiatal, huszonéves férfi koponyacsontját a műtétet végző orvos átfúrja, agyhártyáját szikével óvatosan átvágja és bevezeti az endoszkópot, hogy megkeresse az alig 24 órával korábban a tünetek nyomán felfedezett tumort.

Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas képek a galériában.

+ 4 kép a galériában + 4 kép a galériában Fotók: Nagy Nikolett/OMIII (7 kép)

Röpködtek az olyan szavak, mint agykamra fenesztráció, Monroe-féle lyuk. Az orvosi team mintát vett a daganatból, hogy eldöntsék, a kemoterápiára vagy egyéb kezelésre jól reagáló típusról van szó vagy szükség van egy nagyobb beavatkozás keretében a teljes eltávolításra.

Összesen mintegy 2,2 milliárdos állami támogatást kapott az intézet, melyből megépült az ország és Európa egyik legmagasabb szinten felszerelt műtőkomplexuma, felújították az ezt kiszolgáló intenzív osztályt és az ország egyetlen gyermek-idegsebészeti osztályát. A műtőfelújítás most zárult szakaszában 350 millió forintot fordítottak csak a világítástechnika megújítására. Saját forrásból, alig 9-10 millió forintból oldották meg az informatikai fejlesztést.

Behoztuk a lemaradást és az élvonalba kerültünk

„Már az 1960-1970-es évek óta vezető idegsebészeti intézet vagyunk Európában. A szakmai tudásunk megvolt, munkatársaink a nemzetközi centrumokban képződtek, de az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség a műszerpark és a műtői környezet fejlesztésére.

Most egyrészt behoztuk a lemaradást, másrészt a digitális műtők létrehozásával upgrade-eltük magunkat a nemzetközi szintre”

– mondta el a Forbes.hu-nak Erőss Loránd.

A korszerű műszereket már egy korábbi csomag részeként szerezték be, az elmúlt szűk egy évben zajlott felújítás során a műtői környezet kiépítése zajlott. Először a mobilis műszereket szállították le, az utolsó szakaszban az új lámpákat és statívokat helyezték el.

„Kiderült, hogy öntöttvas beton van a fejünk felett, ezért le kellett bontani az álmennyezetet. Magyarán újra kellett építenünk a műtőket, erre fordítottuk ezt a 350 millió forintot. De az átalakítás lehetőséget biztosított az informatikai fejlesztésekre is”.

A négy új műtő február eleje óta működik, azóta műtőnként napi 2-3 nagy, vagy ennél is több kisebb műtét zajlik.

Mivel országos intézményként unikális ellátást nyújtanak, bizonyos ellátási formáknál csak itt áll rendelkezésre szakember vagy eszköz. „Ezért nem lehetett kiesés a költözések miatt: a visszaköltözés estéjén a műtét még az ideiglenes telephelyen zajlott, a reggeli pedig már itt. Nem volt elmaradás, ami miatt bárki hátrányt szenvedett volna” – mondta el Horváth Lajos, a kórház stratégiai és informatikai igazgatója.

Biztonságosabb betegellátás hollywoodi módszerekkel

Amellett, hogy új orvosi műszereket telepítettek a műtőkbe, kiépítették a betegellátás és a műtétek folyamán keletkező adattömeg tárolására, továbbítására és valós idejű megjelenítésére alkalmas informatikai hálózatot is. Az azonnali információ megkönnyíti a műtétek közbeni döntéshozatalt, a szakszemélyzet hatékony együttműködését, a műtői munka szervezését és a biztonságos betegellátást.

Ehhez Horváth Lajos igazgató vezetésével írták meg a képtovábbbítási és képrögzítési rendszerhez szükséges szoftvereket.

„Hosszan tanulmányozta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, azokhoz hasonló rendszert épített ki. Az első fázist 9-10 millió forintból valósítottuk meg, ezután az adatrögzítés lesz a fő feladat. Minden nap a műtőben több órán át készített 4K-s videókról van szó, az ezek rögzítéséhez szükséges hardverek több tízmillió forintba kerülnek” – fejtette ki Erőss.

A műtétek során a betegadatok mellett azonnal láthatóvá válnak az MR- és CT-képek, a műtét alatt keletkező képi adatok, mint a mikroszkóp, az endoszkóp felvételei. Ezek strukturáltan tárolódnak és például oktatási célból zárt, nagy sebességű képtovábbító rendszeren keresztül az intézeten belül és kívül is kontrolláltan láthatóvá tehetők az újabb projektszakasz megvalósulásával. Ez a hazai és nemzetközi posztgraduális képzés területén is új távlatokat nyit.

A jövő nincs olyan messze

Erőss közeljövőbeli tervei között szerepel egy olyan hibrid műtő kialakítása, ahol a műtétek során MR-képeket tudnak készíteni. Szintén nagy előrelépés az okoskórházzá fejlődésében az, ha az orvos a vizitek során a betegágyhoz lépve azonnal lehívhat minden adatot, postoperatív felvételeket akár a páciens csuklóján elhelyezett QR-kód segítségével.

„Ez a lépés sincs már messze. A szürkeállomány megvan hozzá, meg tudjuk írni a szükséges szoftvereket, a működtetéshez kell még forrást biztosítani.”

Mesterséges intelligencia a stroke-diagnosztikában

Az OMIII 2021-ben jött létre az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet fúziójával és vált a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb idegsebészeti és klinikai idegtudományi intézetévé.Vezető szerepe van az epilepsziasebészetben, az agyvérzések kezelésében, a gyermek-idegsebészetben és az agytumorok kezelésében is.

Mesterséges intelligenciát használnak a stroke-diagnosztikában. Utóbbi az egész országot lefedő központosított ellátói hálózattal valósul meg.

A beteget a mentőszolgálat először eljuttatja az ország 39 stroke-centrumjának egyikébe, ahol megtörténik az elsődleges ellátás, megállapítják a problémát. A mesterséges intelligenciával dolgozó hálózat abban segít, hogy a lehető legkisebb késlekedéssel a számára szükséges ellátási szinthez tudják küldeni a beteget – hiszen stroke esetében az idő az egyik legfontosabb tényező.

„A szürkeállomány eddig is megvolt” – Erőss Loránd főigazgató főorvos, neurológus idegsebész. Fotó: OMIII

„Az MI ennek a döntéshozatalnak a lerövidítéséről szól: eldönti, hova kell eljuttatni a pácienst és oda mennyi idő alatt kell eljutnia. És a diagnosztikai felvételek is odakerüljön, mire a beteg megérkezik, újabb képalkotással ne kelljen további 20-25 percet várni” – fejtette ki Horváth.

Rose-nak egy karja van, de csodákra képes

Az OMIII-ban évente mintegy 4000 beavatkozást végeznek el, itt hajtották végre Magyarország első robotasszisztált agyműtétjeit is. A Rose nevű egykarú műszer segítségével egy agykamrai endoszkópos agytumorműtétet és egy Parkonson-műtétet végeztek.

Utóbbi műtétet Onger György nyugalmazott rendőrön hajtották végre éber állapotban. A sajtótájékoztatón boldogan állt fel és tartotta maga elé rezzenéstelen két karját: az életét ellehetetlenítő állandó végtagremegés teljesen megszűnt, a műtét óta eltelt öt évben megtanult együttélni neuropacemakerével. Azóta mintegy 160 beteget operáltak ezzel a módszerrel az intézményben.

A sajtótájékoztató végére az agytumoros páciensen a beavatkozást végző Markia Balázs idegsebész is befejezte a munkáját: komplikáció nélkül zajlott a mintavétel, várják az eredményt.  

The post Ilyen volt egy agyműtét élőben egy hipermodern budapesti műtőben appeared first on Forbes.hu.