A bértárgyalás az állásinterjúk egyik legérzékenyebb pontja. Magyarországon különösen nehéz dolguk van az álláskeresőknek, mivel nagyon kevés nyilvános fizetési információ érhető el egy-egy meghirdetett pozícióról. Az IT-szektorban azonban mára megmozdult valami. Milyen hatással lenne a munkaerőpiacra, ha hirtelen minden fizetés nyilvánossá válna?

„Versenyképes bérezés, vonzó juttatási csomag” – kifejezések, amiket gyakran látunk álláshirdetésekben. Az ígéretesen csengő szavak mellett azonban ritkán szerepel konkrét összeg is. A legtöbb esetben így a felvételi folyamat legvégén kerülnek szóba a fizetések, vagy a munkavállalónak kell megtennie az első lépést a bérigény megjelölésével.

Ugyanakkor több jel is arra utal, hogy a bérek átláthatóságában jelentősen javulást tapasztalhatunk.

A fokozódó munkaerőhiány ezen a téren is az álláskeresők malmára hajtja a vizet, ráadásul egyes piaci szereplők kampányt is indítottak a transzparencia érdekében.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament pedig tavaly decemberben fogadott el egy olyan jogszabály-tervezetet, aminek értelmében a munkavállalónak jogában állna kikérnie a munkaadójától a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagfizetését.

Több ebből Álláskeresés vakon – miért nincs az álláshirdetésekben nyilvános bérajánlat? Világhírű klinikai pszichológus, világot mentő biokémikus – ilyen lesz a Forbes Power Women’s Summit

A velünk élő Kádár-korszak

„Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már régebben is transzparens volt a bérek kommunikációja” – mondta a Forbes.hu kérdésére Megyeri Mirtill, a Zyntern állásportál társalapítója. Külföldön például igen elterjedt a Glassdoor nevű portál, ahol az emberek a munkaadóikat véleményezhetik és fizetési adatokat is megadhatnak.

Magyarországon és a tágabb régióban ezzel szemben kevésbé nyíltan kommunikálunk a fizetésről. Mirtill szerint ennek szociokulturális okai vannak, a korábbi politikai rendszerekben ugyanis megszokta a társadalom, hogy az érzékenyebb témákról nem beszélünk nyilvánosan. Ez a hozzáállás beépült a céges szervezeti kultúrába is, amihez pedig az állásportálok is alkalmazkodtak.

„Nem titkolózni szeretnénk”

– mondta a cégek gyakorlatáról Smejkálné Kamocsai Éva HR-szakértő, aki egy informatikai multinál HR-vezető. Szerinte egy önéletrajz vagy egy Linkedin-profil alapján nehéz megállapítani egy jelöltről, hogy mekkora bérrel lenne elégedett, és mennyit ér a szaktudása a munkaerőpiacon. A több körös interjúk után azonban már tisztábban látnak a vállalatok is, és megalapozottabban tudnak tárgyalni a bérekről.

Az utóbbi években ugyanakkor mintha változna a helyzet. „Öt évvel ezelőtt a Zyntern indulásakor még nem volt nyitottság a bérek kommunikációjára a munkáltatók részéről” – mondta Mirtill. Később már elérhetővé tették a rendszerükben, hogy az álláshirdetés mellé fizetési adatokat is megadjanak a cégek.

Jelenleg a hirdetések 40 százalékában élnek ezzel a lehetőséggel és az arány egyre csak nő.

Hol nyilvánosak a fizetések? Attól függ

Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen szektorról beszélünk.

Az állami szférában értelemszerűen nyilvánosak a bérajánlatok, a közalkalmazotti bértábla alapján bárki megállapíthatja a várható összegeketDiákmunkáknál és gyakornoki helyeknél is fel szokták tüntetni az órabéreket.Jelentős még a bérek nyilvánossága kereskedelmi területeken is, ahol megbízható és tapasztalt fizikai munkaerőre van szükségA transzparencia ugyanakkor az IT-szektorban a legfontosabb a munkakeresők számára.

Az informatikai piac dinamikusan bővül, azonban a növekvő munkaerő-igényt nem tudja kiszolgálni a jelenlegi kínálat. Így hatalmas a verseny a munkavállalókért, a fizetések többszörösei a nemzetgazdasági átlagnak. Sokszor váltanak az alkalmazottak és ilyenkor akár 20-30 százalékkal is magasabb bért kérhetnek el az új munkahelyükön Éva szerint.

Ráadásul az IT-szakemberek világszerte keresettek, a globalizáció korában nem lehet már helyi munkaerőpiacokról beszélni. A nyugati transzparencia így a magyar folyamatokba is beszűrődik, emelte ki Mirtill.

„Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy be tudjuk csábítani a jelölteket a céghez.

Nehéz eljutni egy komolyabb beszélgetésig anélkül, hogy elárulnánk valamit a bérsávról”

– írta körül a helyzetet Éva. A feladat azért is nehéz, mert mindeközben sok vállalatnál üzleti titok részét képezi a fizetés, a munkaszerződésben rögzítik a felek, hogy nem beszélhetnek a bérekről. Ha nagy szükség van egy szakemberre, akkor azért a cégek is egyre inkább hajlandóak bérezési információkat is megadni a nagyobb állásportálokon.

Legyen minden fizetés nyilvános!

A hazai állásportálok közül az IT-szektorra specializálódott No Fluff Jobs már 2019-es magyar indulása óta azzal különbözteti meg magát a piacon, hogy náluk kötelező feltüntetni az elérhető béreket és juttatásokat. Tavaly szeptemberben külön kampányt is indítottak „Tiszteljük egymást” néven, amivel a nem átlátható toborzási folyamatokra szerették volna felhívni a figyelmet.

A bértranszparenciát sürgető petíciót 4063-an írták alá itthon, a lengyelországi és ukrajnai kampányokkal együtt pedig összesen 13 361 aláírás gyűlt össze – mondta a Forbes.hu-nak Sallai Benjamin, a No Fluff Jobs marketingvezetője. Az aláírók többsége munkavállaló volt, de toborzók is nagy számban szignózták a petíciót.

Benjamin szerint a nem átlátható álláshirdetésekkel energiát és pénzt pazarolnak a vállalatok. „Nagyon bosszantó tud lenni, ha már több körös interjú után derül ki, hogy a tökéletesen a pozícióba illő szakember fizetési igénye nem passzol a cég által kínált bérezéssel.” Ráadásul ez a gyakorlat a nemek közötti fizetéskülönbségek kialakulásához is hozzájárul.

Smejkálné Kamocsai Éva úgy látja, hogy a No Fluff Jobs egyelőre nem megkerülhetetlen szereplője a piacnak, mert az IT-szektorban kevesen jelentkeznek proaktívan álláshirdetésre. „Látszik, hogy az IT szakemberek szívesebben megnézik az ottani hirdetéseket, mivel ott van bérsáv.” Viszont ha ott a hirdető rosszul „lövi be” a sávot, akkor gyorsan ízekre szedik a hirdetést a különböző platformokon.

Ki nyer vele és ki veszít?

A bérek átláthatóságának robbanásszerű terjedése értelemszerűen a munkavállalóknak kedvezne. Megyeri Mirtill szerint rövid távon a bérek teljesen transzparens kommunikációja fokozni fogja a bérspirált: növekedni fognak a bérek hogy felzárkózzanak az átlagos szinthez vagy kitűnjenek onnan.

A munkaadóknak azonban leginkább fejtörést okozna a változás.

Egyrészt nyilvánvalóvá válna az alkalmazottaknak, hogy az új belépő kollégáik fizetése magasabb, mint a sajátjuk. „Nem egyszerű azt az ellentétet kezelni, hogy általában a cégen kívüliek 15-25 százalékkal magasabb fizetést követelnek, mint a már ott dolgozók és ez azt a benyomást keltheti, hogy a piachoz képest esetleg alulfizetik a meglévő alkalmazottakat” – mondta Benjamin. „A meglévő béreket ugyanakkor nem olyan egyszerű hozzáigazítani az újakhoz, sok belső folyamatnak kell megfelelni. Ez komoly feszültséget okozhat a szervezeten belül” – tette hozzá Mirtill.Másrészt pedig sok kis- és közepes vállalkozás már most is nehezen tudja lekövetni az IT-piacon látott béremeléseket. „Nagy káosz lenne, ha mindenki publikussá tenné a bérsávját, bizonyos cégeknek sok nehézséget okozna” – vélte Éva.

A No Fluff Jobs szerint ugyanakkor mindkét fél számára előnyös lenne a bértranszparencia.

A munkáltatók számára azért, mert a munkaerő-felvételi ciklusok rövidebbek lennének, így időt és pénzt takaríthatnának meg a vállalkozás számára.A munkavállalók pedig azért nyerhetnének rajta, mert lényegesen könnyebb lenne megtalálniuk a számukra megfelelő pozíciót.

A nyilvános fizetés még nem minden

Az álláshirdetésekben megadott béradatok ugyanakkor önmagában még nem jelentenek végleges megoldást Mirtill szerint.

Nagyon sok esetben bérsávot adnak meg a hirdetésben, a munkavállalók pedig általában a sáv tetejét néz ki maguknak – még ha a tapasztalatuk alapján nem is oda tartoznának.A bérsávból az sem látszik, hogy az egyéb béren kívüli juttatásokban (magánnyugdíjpénztár, egészségügyi biztosítások, megtakarítási támogatások) mennyire erős a kínált pozíció.Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a havi fizetésnél jóval többet mondana az órabér vagy a napidíj.Ahogy az sem egyértelmű, hogy a feltüntetett összeget bruttó vagy nettó formában kell értelmezni.

Smejkálné Kamocsai Éva szerint az is fontos szempont egy bérajánlatnál, hogy ugyanaz a pozíció más és más tartalommal bír a különböző cégeknél, ami a fizetések eltérését is magyarázhatja.

Milyen irányba mutatnak a trendek?

A HR-vezető szerint korai lenne még trendfordulóról beszélni a bérek nyilvánosságában. A változások egyelőre egy szűk szektort érintenek és nagy szemléletváltásnak kellene történnie, hogy ez szélesebb körre is kiterjedjen. „Elképzelhető az is, hogy a válság, a Chat GPT és az egyéb automatizációs törekvések megjelenésével csökkeni fog a nyomás az IT-szektorban, mert kevesebb betöltésre váró pozíció lesz.” De ez még a jövő zenéje, az IT munkaerőhiány feltehetően még sokáig fenn fog állni.

Ezzel szemben Megyeri Mirtill úgy véli, hogy az álláshirdetésekhez mellékelt fizetési adatok jó gyakorlattá fognak válni a jövőben – persze ha figyelünk a fent részletezett felkiáltójelekre.

The post Álláskeresés vakon – miért nincs az álláshirdetésekben nyilvános bérajánlat? appeared first on Forbes.hu.