Ahhoz képest, hogy az ezredforduló után még sorra hátráltak ki az európai vasúttársaságok a nemzetközi éjszakai vonatok üzemeltetéséből, igazán látványos fordulat, hogy az elmúlt években szépen térnek vissza nemcsak a korábban kukázott útvonalak, de az újak is. A sokkal klímatudatosabbá váló utazóközönség részéről az igény folyamatosan nő a hosszútávú vonatutakra, az állami vasúti cégeken kívül pedig már új szereplők is sorra lépnek be a piacra.

Sokkal modernebb gördülőállomány, kényelemes háló- és fekvőhelyes kocsik jelennek meg, de többnyire maradnak a vonatokon mezei ülőkocsik is, ezekben akár már 20-30 eurótól eltölthetjük úgy az éjszakát, hogy egy új városban ébredünk. Már aki ilyenben is tud aludni. Sokaknak fontos szempont, hogy legalább az út egy részén a szép tájakban is gyönyörködni tudjon – nekem is. Mindezek alapján íme tök szubjektív listám a legszuperebb európai éjszakai vonatutakról.

Stockholm-Berlin

A svéd államvasút jó pár éve bezárta ezt a járatot, aztán a szabad piacon jött egy új szereplő, a Snälltåget, aki látott benne fantáziát. Eleinte még kompozott a vonat egy jót, de pár éve már végigmegy Dánián, megáll Hamburgban és így közelíti meg a német fővárost. Tavaly aztán a svéd államvasút is úgy döntött, hogy visszatér. Télen csak Hamburgig jár, de áprilistól az ő vonatai is elmennek Berlinig. A versenytársnál színvonalasabb szolgáltatást, modernebb kocsikat ígérnek.

Aki a svéd tájakat szeretné élvezni, inkább északról délre utazzon, a vonatok fél 4-kor, illetve fél 5-kor indulnak Stockholmból. Június elejétől a Snälltåget még világosban megy át az Øresund hídon Malmőből Koppenhágába, az SJ-vonat egy órával később követi. Utána a kiadós alvás után már Berlin közelében ébredhetünk.

A versengés szép árversenyt okoz, mezei ülős jegyek elvétve már 300 svéd koronától, tehát alig 10 ezer forint felett előfordulnak, de 500-ért a legvilágosabb júniusban is találni belőlük. Természetesen a hétközepi időpontok látványosan olcsóbbak, hétvégén megugranak az árak.

MÁV-logika: nincs vagon és nincs vasutas, hozzunk több utast és csökkentsük a bevételt

Bécs-La Spezia

Maradva a 2023-as újdonságoknál, ez az osztrák vasút egyik legfrissebb nagy dobása. Az ÖBB évek óta kitartóan bővíti a Nightjet összeköttetések számát, a Bécsből este induló vonatokat késő délutáni budapesti indulással is kényelmesen el lehet érni.

Este hétkor ülünk fel a vonatra Bécsben és ha nyár elején megyünk, még kapunk egy kis ízelítőt a Stájerország szépségeiből, mielőtt besötétedik. Ha valaki integetne egyet Rómeónak és Júliának, korán kell kelnie, mivel a vonat reggel 6 előtt érinti Veronát, majd 8 előtt Milánót.

Ezek még nem különösebben látványos részek, de 9 után mindenképp adjuk át magunkat a táj élvezetének. Genova előtt már nagyon szép hegyi szakaszon haladunk, majd a szabdalt tengerpartot követi a vonal. A Cinque Terre gyönyörűséges falvaiból a vonatból szinte semmit se látunk, szinte végig alagútban halad a vonal ezen a részen. De ez lényegtelen, hiszen ide jöttünk, csak egy megállóval később szállunk le, amikor a vonat eléri a végállomását. Pár perccel 11 után neki is vághatunk a Cinque Terrének.

Visszafelé sajnos elég korán, már délután 5-kor indul a vonat, ezért az osztrák rész legszebb szakaszát Villach után még júniusban is sötétben szeli át. Cserébe már reggel 9 előtt Bécsbe érkezünk. A visszaútra alternatíva lehet, ha levonatozunk Pisába és onnan hazarepülünk – most nyáron az összes járat késő délután, vagy este indul Budapestre.

A Nightjet úgy áraz, hogy van egy nagyon kedvezményes 29 euró körüli jegyár, de ez kizárólag ülőkocsira jó, nem lehet fekvőre vagy hálókocsira módosítani felárral. Ezen túl 100 euró táján vannak az alapjegyárak, ezeket viszont már szerény extra fizetésével lehet alvós helyekké alakítani. De egy kétfős romantikus hálókocsijegyért igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ez 300 euró alatt nem igazán érhető el.

Milánó-Palermo

Az olasz vasút klasszikusan leghosszabb útvonala olyan, hogy alszunk is egy nagyot, de gyönyörű tájakat is sasolhatunk útközben. Ez már messze nem egy éjjeli vonat kis kiegészítőkkel, hiszen több mint 20 órán át zötykölődhetünk kedvünkre. Ehhez képest 42 eurótól vannak rá jegyek.

A vonat este 8-kor indul Milánóból, hogy aztán összeszedje a délre tartó utazóközönséget például Parmában, Bolognában és Firenzében. Miután elhagyja Firenzét valamivel éjfél után, jön egy nagy huzattyú és meg sem áll hajnalig, amikor kicsivel 6 után megérkezik Salernóba.

Bármikor is ébredünk, nagyon szép tájakon kanyargunk, aztán a vonat felmegy a kompra, amely átviszi Szicíliába. (Ez önmagában különlegesség, a Németország és Dánia, illetve Svédország közötti kompos vonatok megszűnése után ez maradt az utolsó ilyen jellegű átkelés Európában.) A túlparton, Messinában a szerelvény kettéválik, az egyik fele megy Taormina és Catania érintésével Szirakúzába, a másik pedig Cefaluban megállva Palermóba.

Úgy tűnik, hogy a dél-olasz átlagkeresetek alapján alakítja a Trenitalia a díjszabást, már a legalacsonyabb jegyárak is hálókocsis elhelyezést jelentenek, igaz, 4 ágyas fülkében. Ezen a vonaton kifejezetten olcsón romantikázhatunk kettesben is, viszont szolgáltatás sincs sok. Még egy nyamvadt büfékocsi sincs, a helyiek pontosan tudják, hogy kiadós élelmiszer és folyadékkészlettel felhalmozva célszerű felszállni a leghosszabb InterCity Notte vonatra.

Trondheim-Bodø

Nehéz döntés volt, hogy Norvégiából melyik vonal kerüljön a listára. Kézenfekvőbb lett volna az Oslo-Bergen vonal, amely megérdemelten szerepel szinte minden olyan listán, amely a világ legszebb vasútvonalait gyűjti össze. Azon is van éjszakai vonat, de hamar végigér rajta, már hajnalban vége, igazából vagy alszunk, vagy nézelődünk. Szóval azt nappal kell beutazni.

A Trondheim-Bodø vonal, vagyis a Nordlandsbanen viszont 720 kilométeres, nem villamosított, és 10 óra alatt teszi meg a vonat. Még ha alszunk is a fele úton, rengeteg szépet láthatunk mellette. A menetrend itt teljesen lényegtelen, utazzunk június-júliusban éjjel, és akkor végig világos, illetve gyönyörű félhomály van.

A hegyek-völgyek-tavak-fjordok mentén kanyargás is megunhatatlan, de a legszebb szakaszra különösen érdemes figyelni, ott semmiképp ne aludjunk.

Mo i Rana után indul megmászni a hegyeket a vonal, egyre alacsonyabbak a fák, majd el is tűnnek és félkopár fennsíkon keresztezzük a északi sarkkört, mielőtt visszaereszkedünk a tengerszintre.

Bodø kiváló kiindulópont a fantasztikus Lofoten-szigetek megközelítéséhez, de a szintén csúcsszuper Hurtigruten postahajóval vissza is ereszkedhetünk Trondheimbe, vagy akár Bergenbe, a part mentén hajózva teljesen más szemszögből látva a tájat.

A hálókocsi rémdrága mulatság a norvég vasúton, de ezen a vonalon amúgy is minél kevesebbet célszerű aludni. A sima ülőhelyek is nagyon kényelmesek, a kocsik termesek, nem vagyunk bezsúfolva idegenekkel szűk fülkékbe, mint például a Nightjeten. Az éjjeli vonatok eleve olcsóbbak, mint a nappaliak, 205 koronától indulnak, ami alig több mint 7 ezer forint. De ezt több hónapra előre kell foglalni, ünnepi időszakokban például ezer koronát közelítő minimumárat határoznak meg az összes vonatra.

Budapest-Split

Este felszállunk, reggel Dalmáciában vagyunk, csodálatos. A MÁV az elmúlt években kifejezetten nagy energiát fordított arra, hogy minőségi kocsikat és szolgáltatást tegyen az Adria nevű vonatra, amely a csúcsidőszakban heti háromszor közlekedik.

Azt azonban, hogy idén mi lesz, még nem tudhatjuk. Jelenleg, március elején a MÁV oldalán még semmi információ nincs erről, a belföldi menetrendben azonban szerepel az Adria, ez alapján sejthető csak, hogy a tavalyihoz hasonló időben közlekedhet majd a járat. Természetesen foglalni se lehet még.

Számomra ezen a vonaton a legnagyobb élmény az útvonal szépsége a Dinári-hegységben. Ogulintól a pálya nem villamosított, egy dízelgép cibálja a meredek emelkedőkön a végig kanyargós pályán a vonatot, közben az általában kopár tájon fantasztikus kilátás nyílik.

Két éve nyáron még a Regiojet is üzemeltetett erre járatot, azon még az ablak is lehúzható volt, órákon keresztül nem tudtam leülni, annyira lekötött a táj szépsége. De ott a menetrend más volt, reggel még csak Ogulinnál járt a vonat. Az Adria sajnos csak az utolsó, visszafelé pedig az első két-három órában megy világosban, a gyönyörű szakasz egy részét nem láthatjuk. A Regiojet adriai vonatára idén már nem csak hogy nem lehet Magyarországon felszállni, de sajnos a spliti ágat sem üzemeltetik, a teljes szerelvény Rijekába megy Pozsonyon át Prágából.

Az Adriára a tavalyi tapasztalatok alapján idén is lehetnek 50 euró alatti jegyek (6 égyas fekvőhelyes fülkébe), a gyerekek nagy kedvezményre számíthatnak.

És még?

Felmerülhet a kézenfekvő kérdés, hogy a Caledonian Sleeper már smafu? Természetesen nem, csak most nem fért fel erre a listára, mert mindenképp rá akartam tenni a mindenki által könnyen kipróbálható mi kis Adriánkat.

A Londonból a Skót felföldre közlekedő legendás éjjeli vonat amúgy nemrég kapott teljesen új vagonokat, a 35 fonttól induló ár se megfizethetetlen, ígérem, hogy hamarosan kipróbálom és beszámolok arról is, hogy van-e szörny a Loch Nessben.

The post Öt fantasztikus éjszakai vonatút Európában, amit 2023-ban mindenképp látnod kell appeared first on Forbes.hu.