Ársapka? Rezsicsökkentés? Nem. Az időjárás nem ártott, de nem is segített. Hát akkor? A piac. Természetesen.

Mi oldotta meg az energiaválságot? Adottak az opciók.

Az oroszok? Nem!Az amerikaiak? Nem!Az ársapkák? Nem!A rezsicsökkentés? Nem!A politikusok? Nem!Az időjárás? Árthatott volna, de nem tette.A piac? Igen!

Úgy fest, a piaci folyamatokba való beavatkozást kifejezetten kedvelő brüsszeli bürokraták sem tudták megakadályozni, hogy a piac megoldja azt az energiaválságot, amit egyébként részben a háború, részben pedig nagyrészt szintén politikusok által generált elhibázott döntések szültek (lásd atomerőmű-bezárások, Európa gázkitermelésének leépítése).

Időjárás? Maximum féligazság

Mielőtt még mindenki azt gondolná, hogy az időjárás segített sokat, ez valójában maximum féligazság. Az időjárás inkább csak nem ártott, tehát ezen a télen nem lett szibériai hideg, és tény, hogy a tél még az átlagoshoz képest is enyhe volt. Ugyanakkor ha az energiaválság egészét nézem,

2022 nyara az elmúlt száz év második legmelegebbje volt Európában.

Ennek negatív hatásai az áramfogyasztásra, a szárazság okán leálló atomerőművekre egyértelmű. Ezt jól illusztrálja az a tény, hogy a gáz- és áramár csúcsát pont a nyár végén értük el, tehát a forró, száraz nyár miatti energiaveszteséget ellentételezte az enyhe tél. Átlagban az időjárás nem segített, de nem is ártott.

Közgazdászként szélmalomharcot vívva próbáltuk, próbáljuk időről időre elmagyarázni, hogy a versenyt biztosító piaci folyamatok, a valós piaci árak kialakulása az, ami a legjobban allokálja az erőforrásokat, egyben a leggyorsabban oldja meg a problémákat is. Arról is írtunk, hogy az állami megaberuházások helyett a kisebb, rugalmasabb piaci projektek lesznek a nyerők.

A piaci árak brutális spórolást hoztak magukkal

Jelen cikk írásakor a holland gáztőzsdén jegyezhető 1 hónapos gázár 47 euróra csökkent.

Ez az érték legutóbb 2021 nyarán volt ilyen alacsony.

A háború kitörése után közvetlenül 180 euróra emelkedett, majd tavaly nyáron 300 euró felett is járt. Ezen időszak alatt, lássuk be, sokat nem tudtak tenni a bürokraták. Egész Európában különadók sorával sarcolták az energiavállalatokat, talán a népharag enyhítése végett. Ettől persze nem lett több gáz vagy áram, és a begyűjtött pénzből sem nőttek ki sorra az atomerőművek, a gázkutak a földből. De ez mellékes.

Az amerikai recesszió késik, de mi van, ha a Fed hazudik? Nem ez lenne az első eset – A befektető levele V.

A lényeg, hogy a piaci árak brutális spórolásra késztették a piaci szereplőket, a háztartásokat és a vállalatokat egyaránt. Ahol lehetett, ott kiváltották a drága földgázt olcsóbb alternatívákkal, mindenki kicsit lejjebb tekerte a fűtést, és még vélhetően ezer és egy különféle spórolási lehetőségre derült fény, amint ennek lett jelentősége. Ez nem valami új törvény vagy szabály miatt történt. A magas piaci ár azt az üzenetet küldte a szereplők felé, hogy takarékoskodni kell.

Ez lett a szereplők önérdeke, ők pedig automatikusan és rendkívül rugalmasan alkalmazkodtak.

Meg kell mutatni a piaci árat

Februárban már volt olyan nap, amikor a hazai naperőművek több áramot termeltek, mint Paks. Ezek nem állami naperőművek.

Már a rezsicsökkentés finom korrekciója olyan napelem telepítési hullámot indított a háztartásoknál, amelyet az évtizedes távon elavult hálózat már nem tudott befogadni. Ennek persze sok üzenete van, én mégiscsak azt ragadnám ki ebből a folyamatból, hogy a piaci folyamatok a magánszereplőket beruházásokra és takarékoskodásra ösztönzik akkor, amikor erre a legnagyobb a szükség.

Ehhez nem feltétlen kell az adófizetők pénze vagy különféle jogszabályok tekergetése, elég pusztán a piac által biztosított információ, azaz a piaci ár részleges vagy teljes megmutatása.

Ez nem jelenti azt, hogy a szociálisan rászoruló rétegeknek piaci árat kellene fizetni. Azt sem gondolom, hogy az államnak ne lenne dolga a területen. Igenis jó ötlet támogatni, hogy a háztartások és vállalatok a fenti energiahatékonysági beruházásokat megvalósítsák. De inkább ezt kellene támogatni, a piaci árak és az ösztönzők eltorzítása helyett. Hosszú távon mindenképp az előbbi kifizetődő az ország számára is.

Gyurcsik Attila,
az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Mi oldotta meg az energiaválságot? A megfejtés pofonegyszerű appeared first on Forbes.hu.