Szerkesztette: Gólya Ági és G. Tóth Ilda

ÜZLET

A kormányzati piacszabályozás, az Európa-bajnok magyar infláció és az energiaválság gúzsba kötötte a vezetőket. A hosszú távra tervezés lehetősége gyakorlatilag megszűnt, és a sikerélmény 2022-ben egyet jelentett a válságkezeléssel. A listán szereplők közül mégis sokan voltak képesek ilyen körülmények között is javítani cégük eredményein, szakmailag megújulni – akkor is, ha ez olykor kompromisszumokkal járt.
Írta és szerkesztette: Gólya Ági
Közreműködött: Fekete Emese

1. Hegedüs Éva (ugyanaz a pozíciója)
Elnök-vezérigazgató – Gránit Bank, a Bankszövetség elnökségi tagja
Alapítása óta vezeti a Gránit Bankot, ma is nagyobb a beleszólása a Gránit ügyeibe, mint amennyit a tulajdoni aránya mutat, de egy éve szinte az összes részvényét eladta Tiborcz Istvánnak. Azt mondja, mindent racionálisan mérlegelt, jó döntést hozott, és a kormányfő veje valóban pénzügyi befektetőként viselkedik.

Évtizedek óta bankár vagy, vezető vagy, kínosan ügyeltél rá , hogy kizárólag szakmai kérdésekben mondj véleményt. Egy éve tűzközelbe kerültél: a miniszterelnök veje vette meg a részvényeidet. Nyilván számítottál rá, hogy innentől mindig olyan kontextusban kerül elő a neved, hogy a Tiborcz bankját vezeted, és már ettől sokkal nehezebb szakmai síkon maradnod. Felmerült benned, hogy nemet mondasz?
A Gránit Bank nekem olyan, mint a harmadik gyermekem. Több mint egy évtizednyi kemény munka és a pályafutásom minden tapasztalata benne van. Ráadásul Demján Sándor melletti alapító-vezérigazgatóként az első ügyfélszámlától a százezredekig a bank feladataival keltem és feküdtem. Az első pillanattól kettős szerepem volt, egyrészről tulajdonos, másrészről vezérigazgató vagyok.

2010-ben még Demján Sándor azzal keresett meg, hogy vett egy banki licencet, és építsek fel egy új bankot vezérigazgatóként. Nehéz helyzet volt, arról kellett döntenem, hogy sikerülhet-e a nulláról megtenni. Vonzott a lehetőség, de vívódtam is, hogy szabad-e belevágnom. Végül azt mondtam neki, hogy „Demján úr, kerestem már annyi pénzt, hogy abból vásároljak öntől egy kisebbségi csomagot, mert fontos nekem, hogy ne csak másoknak, hanem magamnak is termeljek profitot”.

Bátor döntés volt, de bíztam a kidolgozott digitális banki modell eredményességében, miközben biztosan tudtam, hogy egy zöldmezős bank évekig veszteséges lesz, amit nekem és a többi tulajdonosnak minden hónapban finanszíroznunk kell. Ő is bízott bennem, hagyta, hogy a kidolgozott stratégiát megvalósítsuk a kollégáimmal, és elég hamar láttuk, hogy a digitalizációra építő stratégiával gyorsan lehet növekedni.

Aztán 2015-ben felajánlotta, hogy legyen sokkal nagyobb tulajdonrészem, növeljem azt az ő részesedésének a megvásárlásával. Ez újabb komoly döntés volt, de végül megvásároltam a részesedését azzal a szándékkal, hogy egy későbbi tőzsdei exitálás lehetőséget ad a részvények egy részének értékesítésére. Ezt nyilván minél későbbre akartam tolni, hiszen bíztam benne, hogy a bank nőni fog, profitot termel, a részvényesi érték növekedni fog, és az én részesedésem is egyre többet fog érni.
És jött egy megkeresés 2021. nyár végén, Tiborcz István tett egy ajánlatot. Sokat beszélgettünk, és végül megállapodtunk. Tudtam, hogy a növekedési pálya fenntartásához a banknak tőkére van szüksége, Tiborcz István pedig azt kérte, hogy vezessem tovább a bankot. Megállapodásunk egyik eleme volt az is, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság kétharmadát a jövőben is az én tulajdonomban álló cég (az E.P.M. Kft. – a szerk.) jelölheti.
Nyilván voltak bennem kérdések, hogy miként fogunk együtt dolgozni, ebben mindig van kockázat, hiszen a tulajdonosok és a menedzsment viszonya meghatározhatja egy vállalat sikerét, a döntésemet több szempontot mérlegelve racionális alapon hoztam meg. Én továbbra is a bank részvényesi értékének növeléséért vagyok felelős, így ugyanaz a feladatom, mint eddig: értéket teremteni.
A tranzakció kapcsán a szakmai hozzáértés jelentőségét Tiborcz István, a BDPST Zrt. meghatározó tulajdonosa is hangsúlyozta. Ő akkor nyilvánosan is azt mondta, hogy „mindig az a célunk, hogy profi menedzsment álljon a cég élén, ezért mint pénzügyi befektetők a cégek napi működésébe nem folyunk bele, távol tartjuk magunkat a befolyásolás lehetőségétől is. Így nem szólunk bele a bank operatív irányításába, a hitelezési tevékenységbe”.
Értem, hogy racionális döntés volt jó áron eladnod a részvénycsomagod nagy részét és tőkét bevonni a további fejlődéshez, de nem merült fel, hogy más pénzügyi befektetőt lenne érdemes keresni? Amikor Tiborcz István megkeresett, akkor sem jutott eszedbe?
A tőzsdére menetel mindig a bank hosszú távú stratégiájának része volt, de a covidjárvány idején ezt nem volt érdemes felmelegíteni. A pénzügyi befektetők keresése nagyon alapos munkát igényel, ez másfél-két év, nem megy egyik napról a másikra. Amikor jött ez a megkeresés, egyáltalán nem gondoltam reális alternatívának. Volt egy ajánlat, és akkor arról kellett dönteni, hogy elfogadom-e, vagy sem. Megállapodtunk, és ehhez tartjuk magunkat. Az elmúlt másfél év tapasztalata alapján úgy látom, helyesen döntöttem.

Mekkora kockázat volt, hogy ő nem bankár? Nem szakmai, hanem pénzügyi befektető.
Mint vezérigazgató és bankár az én feladatom vezetni a bankot, ez nem a befektető feladata, ő részvényesként számon kéri az eredményeket. Az elmúlt év bebizonyította, hogy sikeres az együttműködés az új tulajdonossal. Úgyhogy azóta kisebb csomagokban részvényt vásároltam, és tervezek is vásárolni.

Most hány százalék a tulajdonrészed?
Kicsivel több, mint másfél százalék.

Ez szavazati arányban mit jelent? Amikor 57 százalékos tulajdonos voltál, ahhoz 78 százalékos szavazati arány társult.
Mint mindennek, ennek is van egy története. Amikor 2013-ban beszállt az állam a Gránit Bankba még Demján Sándor menedzselésével, akkor az állam 49 százalékos részvényes lett, a magánbefektetők összesen 51 százalékot tulajdonoltak. Akkoriban a családom sokat olvasott Steve Jobsról, nagy kedvencünk volt, és például nagyon szerettük azt az epizódot, hogy amikor őt kirúgták az Apple-től, majd másodszor visszament, azt mondta a befektetőknek, hogy ő tudja, mit kell csinálni a céggel, ezért bár kicsi a tulajdonrésze, de stratégiai kérdésekben többszörös szavazati jogot kér.

Innen jött a gondolat, hogy az osztalékhoz fűződő jog legyen arányosan annyi, amennyi pénzt mindenki belerakott a cégbe, de a stratégiát a Gránit Bankban is az alapító tulajdonosok határozzák meg. A magyar Ptk. szerint akkor legfeljebb tízszeres szavazati jogot lehetett érvényesíteni, és ezt sikerült is elfogadtatni. És a későbbi tulajdonosi változásoknál is követtük ezt az elvet. Az E.P.M. szavazati aránya jelenleg meghaladja a három százalékot.

A pénzügyi befektető tehát pénzügyi befektetőként is viselkedik. Ez mit jelent a mindennapokban? Hányszor jelent meg Tiborcz István itt az elmúlt évben, mibe szólt bele?
Tiborcz úr meglátásom szerint úgy viselkedik, ahogy a pénzügyi befektetőktől elvárható, követi befektetései eredményeinek alakulását, és ellenőrzi az eredményeket, ha szükséges, számon kéri a menedzsmentet. Ha jól emlékszem, egy év alatt egyszer volt a bankban. Ez nem jelenti azt, hogy ne beszélnénk egymással, természetesen egyeztetünk. Emellett mint részvényes, a közgyűlésen gyakorolja a jogait.

Fontos megjegyezni, hogy ahogy a múltban, úgy az elmúlt évben sem volt egyetlen olyan döntés sem, ami ne teljes konszenzussal született volna meg az igazgatósági, felügyelőbizottsági üléseken, vagy a közgyűlésen. Nekem ez fontos.

Amikor a befolyásod mértékén gondolkoztunk, például azt a két ellentétes hatást is ütköztettük, hogy már nem vagy a bank meghatározó tulajdonosa, ezáltal csökkent a befolyásod, miközben, ha akarnád, minden bizonnyal fel tudnád hívni Orbán Viktort, a tulajdonosod apósát, tehát ezen az ágon nőtt a befolyásod. Te hogy látod ezt?
Én a munka oldaláról fogom meg. Egész életemben dolgoztam, és szerencsém volt, hogy mindig értéket tudtam teremteni, mert lehetőséget kaptam rá. Azt szoktam mondani, hogy ezt az üzleti modellt, amit a Gránit Bankban csinálunk, nem a szél fújta be ide. Ha mások úgy látják, hogy van befolyásom, akkor az a munkám miatt van. Amiatt a több tíz éves munka miatt, ami mögöttem van, beleértve azt a nagyon sok okos embert is, akivel dolgoztam.

Lehet, hogy megvan az a tulajdonságom, hogy tudok motiválni másokat, és a mások okosságával együtt értéket tudok teremteni, ami elismerést válthat ki többekből. Szerintem hosszú távon kiemelkedő, kemény munkával lehet hiteles az ember, és ha ezt befolyásnak hívják, hát legyen.

Mennyiben érinti a bank hitelezési politikáját, hogy Tiborcz István a legnagyobb tulajdonosa lett a banknak? Korábban ügyfél volt, több ingatlanvásárlásához, tranzakciójához a Gránit Banktól vett fel hitelt.
A bank hitelezési politikájában semmiféle változást nem okozott az új pénzügyi befektető megjelenése. Ma a pénzügyi világban, a bankszektorban és a vállalkozási szektorban is egyértelmű, hogy a Gránit Bank hitelezési sztenderdjei talán a legszigorúbbak, azok voltak eddig is, és azok is maradnak, ez stratégiai kérdés. Nem véletlen, hogy a minősített hitelállomány aránya (NPL) rendkívül alacsony, 0,02 százalék, szemben a bankszektorra jellemző négy százalékkal.

Kérdezhetnéd, hogy akkor hogyan épült fel ilyen gyorsan a hitelállomány? Ennek az egyik titka kollégáim felkészültségében keresendő, a másik faktort a gyors döntéshozatalban és az ügyfélcentrikus kiszolgálásban látom.

A tavalyi számok még nem publikusak, de pár hónapja elmondtál néhány kulcsadatot, és azok valóban nagy ugrást mutatnak. Hogy alakult végül az egész év, és mi hajtotta a bővülést?
Én már látom a számokat: ezer milliárd forint fölött a mérlegfőösszeg, tizenhárommilliárd felett az adózás előtti eredményünk, a már említett NPL 0,02 százalék. Több mint százezer ügyfélszámlát kezelünk, és egy sor innovációt vezettünk be az elmúlt évben is, éppen a napokban hoztunk el két első díjat a Mastercard „év bankja”-versenyén a digitális megoldásaink és a fiataloknak szóló programunk miatt.

Mi vagyunk az egyetlenek, akik babavárót fizikai jelenlét nélkül, teljesen online adunk, az állampapírokat szintén így lehet adni-venni nálunk, van family számlacsomagunk hat és tizennyolc éves kor között, ahol a szülők videóbankon át, szelfivel nyithatnak számlát, és külön applikációt fejlesztettünk a gyerekeknek pénzügyi tudatosságuk növelésére.

2022-ben nagyot nőttünk mérlegfőösszegben, eredményben, de a növekedési ütem az elmúlt években is magas volt. A mérlegfőösszeget elsősorban a betétállomány növekedése hajtotta, a lakossági betétállomány több mint nyolc százalékkal nőtt, miközben a bankszektorban 0,3 százalékkal csökkent.

És a költséghatékonyságot és a jövedelemtermelő képességet jelzi több pénzügyi mutatószám is. Az egyik a költség-bevétel arány, ami a Gránit Bankban negyven százalék alatt van, miközben a bankrendszerben ez a mutató ötven százalék, a működési költség mérlegfőösszeghez viszonyított aránya is lényegesen jobb a bankszektor átlagához képest, nálunk 0,8 százalék, a bankrendszer átlaga 1,8.

Nincs fiókhálózat, sokkal olcsóbban tudtok működni.
Igen, nincs fiókhálózatunk, és mégis tudunk ügyfeleket akvirálni, ez a truváj. És itt megint behoznám Steve Jobsot. A Gránit Bank indulásakor már megvolt a technológia, látszott, hogy mire jó, csak az volt a kérdés, hogy képesek vagyunk-e digitális platformon lakossági ügyfelet akvirálni. Mi digitálisan születtünk, ennek a modellnek a működtetése olcsóbb, mintha épületekbe tennénk a pénzt, ezért is tudunk mindig jó kondíciókat nyújtani az ügyfeleinknek.

A tizenhárommilliárdos nyereségből adózás után is megmarad tizenegymilliárd, ha csak nagyságrendileg számolok.
Igen, és az is fontos, hogy nem visszük haza osztalékban. Az elmúlt időszakban egyszer sem vettünk ki osztalékot, tizenhétmilliárd forintot forgattunk vissza eredménytartalékba, és a jövőben sem tervezzük az osztalék kifizetését. Sőt tavaly csináltattunk egy évközi auditot az első kilenc hónapról, és a jegybank engedélyével nyolcmilliárd forintot már vissza is forgattunk. Ehhez jött a pénzügyi befektető kétmilliárdos tőkeemelése, ezért növekedett a saját tőkénk tízmilliárd forinttal.

Nagy bővülésen van túl a bank, ráadásul van már brókercége és alapkezelője is. A kis digitális bank szerepből mintha egy másik ligába került volna át. Mi a cél? Mekkorára akartok nőni, hogyan definiáljátok magatokat?
A Gránit Bank ma már középbank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hitelintézete, egyre bővülő termékkörrel és több sikeres akvizícióval, amelyek közül valóban az Equilor Értékpapír és a Diófa Alapkezelő megvásárlása a leglátványosabb: előbbiben 50 százalék +1 szavazatnyi részesedésünk van, utóbbiban 95 százalék, a tranzakciókat a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta. Mindkét felvásárlást nemzetközi audittal, jogi, pénzügyi, adóátvilágítással végeztük el, és hiszem, hogy jó döntést hoztunk, ezek a befektetések meg fognak térülni, és minden oldalon növelni fogják a bankcsoport részvényesi értékét.

És igen, ez ma már egy bankcsoport, ahol szükségünk van az Equilor és a Diófa tudására, és lehetőségünk is van rá, hogy ugyanazt a digitális modellt ne csak a banki területen, hanem a befektetéseknél is alkalmazzuk, a bővülő ügyfélkör és a digitális kiszolgálási modellben meglévő jelentős tapasztalat miatt. Ennek az évnek és a következőnek az a kulcsfeladata, hogy a szinergiákat még jobban kihasználjuk. Azt gondoljuk, hogy a vagyonos kör is nyitott arra, hogy digitálisan, de ugyanakkor személyesen, videós megoldásokkal szolgáljuk ki. Ami hagyományosan a fiókban történik, az otthonról is megtörténhessen.

Ezt a két felvásárlást már a pénzügyi befektető döntötte el?
Szerintem fontos, hogy a szerepeket ne cseréljük fel. Az üzleti döntéseket a bank menedzsmentjének előterjesztése alapján a bank igazgatósága hozta meg, ugyanúgy, mint ahogy ez más hitelintézetnél történik. A döntés alapos előkészítés után született meg, a nemzetközi banki sztenderdeknek megfelelően az átvilágítást külső jogi és tanácsadó irodák közreműködésével végeztük. Természetesen egyeztettem a részvényesekkel is, mindegyikkel a kis részvényestől a legnagyobbig, mert mindenkinek, aki pénzt tett ebbe a bankba, tudnia kell, hogy mit csinálunk a pénzével, és mire számíthat.

De ez mindig így volt. Nagyon sok átvilágítást csináltunk az elmúlt öt évben, minden tranzakciónál ott voltunk a bankszektorban, és mindig mérlegeltük, hogy mi mennyit ér meg. Itt is mindent mérlegeltünk, és ezután is nézzük a lehetőségeket.

2. Balogh Gabriella (ugyanaz a pozíciója)
Igazgatósági tag – OTP; társtulajdonos – Net Média Zrt., Step Consulting Kft., GoodStep Consulting Kft.; társtulajdonos – Brain Bar
Árbevétel: 2,6 milliárd forint (Net Média Zrt.)
Létszám: 90 fő

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének és Női Bizottságának, valamint a Prima Primissima és a Bolyai Díj Alapítvány kuratóriumának tagja.
Csányi Sándor OTP-vezér felé irányuló bizalmát jól mutatja, hogy hosszú évek férfi uralmát az OTP Bank igazgatóságában Balogh Gabriella kinevezése törte meg 2021 áprilisában. Forrásaink szerint Balogh igen aktív a rá bízott kuratóriumok és alapítványok munkájában, fajsúlyosságáról szinte osztatlanok a vélemények, ugyanakkor ritkán hallatja a hangját a nyilvánosságban, társadalmi, szakmai kérdésekben.
Bán Zoltánnal közös cége, a Portfolio.hu-t is tulajdonló Net Média Zrt. évről évre nő, 2021 során 800 millió forinttal növelte árbevételét.

3. Orbán Ráhel (kategória­váltó)
Alapító, tulajdonos – ODU Store; kreatívigazgató – BDPST Hotel Management Zrt.
„Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.” Orbán Viktor miniszterelnök lánya ezzel a Facebook-poszttal igyekezett rövidre zárni az őt és férjét, Tiborcz Istvánt érő támadásokat még 2014-ben, és álláspontja azóta sem változott.
Testvéreivel ellentétben Ráhel fel-feltűnik a nyilvánosságban, az utóbbi évben több interjút is adott, aktív LinkedIn-profilt vezet, és egyre inkább úgy tűnik, független vállalkozóként építi magát a nyilvánosságban.
Befolyását az üzleti életben, például a több szálon hozzá kötődő Magyar Turisztikai Ügynökségben érvényesíti, ezért került át idei listánkon a közélet kategóriájából az üzletibe. Cége, a baba-mama luxustermékeket forgalmazó Odu Store első tört évét 1,7 millió forint veszteséggel és egy 27 millió forintos kölcsönnel zárta.
Tiborcz Istvánhoz kötődik 2022 legtöbb felvásárlása, az év során a BDPST Zrt. felvásárolta a Diófa Alapkezelőt, a Kallos Cosmeticset, és részesedést szerzett a Kopaszi Gát Kft.-ben, az Alteo Nyrt.- ben, valamint a Waberer’s-ben is.

4. Walter Katalin (pozíciója nőtt tavaly óta)
Vezérigazgató – Budapesti Közlekedési Központ (BKK)
Mérlegfőösszeg: 145 milliárd forint (előzetes adat)
Létszám: 1535 fő
A Világszép Alapítvány kuratóriumának tagja, a Bankárképző mentora.

Walter Katalin arra kapta vezérigazgatói kinevezését, hogy gazdasági szemlélettel rendezze a BKK válságát. Azóta a coviddal, a főváros és a kormány egyre ellenségesebb kapcsolatával, valamint a fékevesztett energiaárakkal is meg kellett küzdenie. Átadták a felújított Lánchidat és a Blaha Lujza teret, a 3-as metró januárban megnyitotta állomásait Kőbánya-Kispest és a Deák Ferenc tér között. Közben az állami teherviselés drasztikusan csökkent, 2022-es 40,5 milliárd forintos energiaszámlájuk 2023-ban legalább duplázódni fog, de a feszes likviditásmenedzsmentnek köszönhetően a BKK veszteség nélkül tudta zárni az évet.
Walter minden forrásunk szerint sokat tett azért, hogy a BKK európai színvonalú céggé váljon kultúrában és színvonalban is. Mivel Karácsony Gergely városvezetésének felkérésére fogadta el posztját, így 2024-es önkormányzati választás mérföldkő lesz a folytatás felülvizsgálására. „Vannak nagyon nehéz pillanatok. Amikor nehezen értem meg, hogy milyen országban élünk. Ilyenkor mindig próbálok arra fókuszálni, hogy a közvetlen környezetemben mit tudok befolyásolni, megváltoztatni” – mondta Walter októberben a Forbes.hu-nak.

5. Orbán Anita (pozíciója nőtt tavaly óta)
Globális kormányzati kapcsolatokért felelős igazgató – Vodafone
A Globsec igazgatóságának, valamint a Fletcher School európai tanácsadó testületének tagja, továbbá a European Council on Foreign Relations (ECFR) tagja. Alapítója és elnökségi tagja a Women in Energy szervezetnek.

Két évig irányította a magyar Vodafone PR-, kommunikációs és kormányzati kapcsolati ügyeit, akkor is, amikor a 4iG és a magyar állam 660 milliárd forintért megvásárolta a nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített telekommunikációs céget. Egyik nap még a tranzakciót zárta, másnap már globális pozícióban kezdett, most már csoportszinten foglalkozik a Vodafone kormányzati kapcsolataival.
„Sokan már elfelejtették, de 2019-ben is végigcsináltunk egy felvásárlást, amikor a Vodafone Magyarország megvette a UPC-t. Tehát a volt UPC-s kollégák három év alatt kétszer élték át, hogy tulajdonost vált a cégük. Tapasztalataik sokat segítettek a vodafone-osoknak.”
Brüsszelből is keresték szakértői pozícióval, de szeretett volna a frontvonalban, az üzleti életben maradni. A telekommunikációs piac előtt egy komplett karriert végigjárt az energetikában, a brüsszeli pozícióval oda tért volna vissza, de informálisan ma is keresik tanácsokért. „Az egész időzítésemen sokat szoktam gondolkozni. Most annyira forró téma lett az energetika és az energiabiztonság, és amikor én benne voltam, még nem volt az. De nem mentes a nehéz feladatoktól a telekommunikációs piac sem, úgyhogy örülök, hogy váltottam.”

6. Heiszler Gabriella (pozíciója nőtt tavaly óta)
Ügyvezető igazgató – Spar Magyarország
Árbevétel: 663,9 milliárd forint
Létszám: 14175 fő
A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.

A több mint egy éve tartó élelmiszerárstop próbára tette a Spar-vezér érdekérvényesítő képességét. „Amikor elmegyünk panaszkodni, miniszteri szinten hallgatnak meg minket. De nagyon csekély hatása van annak, amit az ágazati szereplők mondanak” – mondta Heiszler a szektor erejéről a Forbes.hu októberi interjújában. Pedig a termelők, a kereskedők és minden fontos szakmai szervezet egyhangúan kérte a kormányt az árstopok kivezetésére piackárosító és inflációnövelő hatásuk miatt.
A Spar kiadásai minden soron nőnek, négy-hat hetente kell újratervezniük a rövid távú stratégiákat, és 2022. november végén 10,5 milliárd forint extraprofitadót fizettek. Emellett 2022-ben 8,6 milliárd forint értékű bérfejlesztést hajtottak végre. „Három hónapra és tíz évre gondolkodom, egy évre nem tudok” – foglalta össze Heiszler stratéga és válságmenedzser énjének egyensúlyát.

7. Istenesné Solti Andrea (pozíciója csökkent tavaly óta)
Igazgatósági elnök, kelet-közép-európai HR -igazgató – Shell Hungary Zrt.
Árbevétel: 437 milliárd forint (előzetes adat)
Létszám: 98 fő
A Hungarian Business Leaders Forum elnöke, a Women in Energy mentora, a Menedzserszövetség tagja; az Institute of Directors alapító tagja, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért mentora.

A 2022. december 6-án, több mint egy év után kivezetett hatósági üzemanyagár a Shell ellátásbiztonságát is megingatta. Ideiglenes intézkedésekkel korlátozták a tankolható üzemanyag mennyiségét és a kutak nyitvatartását. Az intézkedésekkel biztosítani szerették volna az ellátást, de így is nem egyszer előfordult, hogy a kutakon elfogyott az üzemanyag. A nehézségek ellenére a Shell mégis jócskán növelte árbevételét. Az akadályokról Solti Andrea azt mondta: „Az elkötelezett és összetartó csapat óriási segítséget nyújtott a szabályozás okozta logisztikai és informatikai nehézségek kezelésében, sokszor nagyon rövid határidőn belül.”
A Shell Hungary Zrt. igazgatóságában ötven-ötven százalék a férfiak és a nők aránya, és Solti Andreát bátor vezetőnek írják le forrásaink esélyegyenlőségi témákban. Ő volt az első magyar az Európai Sokszínűségi Díj listáján a „Diversity Champion of the Year” kategóriában 2022-ben.

8. Mészáros Beatrix (pozíciója csökkent tavaly óta)
A leányvállalatokat irányító vezérigazgató-helyettes – Magyar Bankholding; társtulajdonos – Fejér B.Á.L. Zrt.
Az Agrosystem Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a Csabatáj Zrt. igazgatósági tagja, a Fénykalász-ker Kft. ügyvezetője, a Hunguest Hotels Zrt. igazgatósági tagja.

Mészáros Lőrinc legidősebb lánya fontos pozíciót kapott a formálódó szuperbankban, ezért lemondott az Opus Global éléről. Az vélhetően csak a három bank fúziójának befejeztével derül ki, hogy hosszú távon mennyire válik be a leányvállalatokkal foglalkozó vezérhelyettes posztján, de forrásaink egyetértettek abban, hogy Mészáros befolyását inkább pozíciói adják, semmint az egyéni érdekérvényesítő képessége.
2022 októberében a három Mészáros testvér cége Rézhegy Öko Villapark néven 57 házas lakóparkot, gyakorlatilag egy komplett új falurészt kezdett építeni Alcsútdoboz szőlőhegyi területén.

9. Czakó Borbála (ugyanaz a pozíciója)
A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) tiszteletbeli elnöke, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság igazgatósági tagja, a 4iG tanácsadói testületének elnöke
Az Institute of Directors (IoD) magyarországi elnöke, a European Institute of Technology (EIT) Women Award zsűritagja, a Provident Társadalmi Hasznosság díj kuratóriumának elnöke, a Figyelő Top 200 Év Vállalata díj zsűritagja, a Demján és a Romaster Alapítványok kuratóriumi tagja, Association Of Business Women in Commerce and Industry (ABWCI), európai elnök

Valószínűleg a legnagyobb kapcsolatrendszerrel rendelkezik a listán, és intézményszerű státuszából hosszú évek óta nem veszített. Volt londoni nagykövet, az EY globális partnere és a Világbank magyar leányának igazgatója. Hídépítő hozzáállásáról ismerik, és megvan a válasza arra is, hogy a politikai ellentmondások ellenére miért fogadta el Jászai Gellért felkérését a 4iG tanácsadói testületébe.
Kérdezett: Gólya Ági

Több forrás egymástól függetlenül hozta fel rólad, hogy a világnézeti különbségek ellenére minden „oldalon” vannak barátaid, kapcsolataid. Ez még a diplomatamúlt?
Én nem a kapcsolatrendszeremet alakítottam ki így, hanem az életemet élem úgy, hogy mindig együttműködésre törekszem. Járai Zsigmond mondta rólam, hogy én vagyok az a cégvezető, aki amikor bemegy egy tárgyalásra, megpróbálja megérteni, hogy kinek mi az érdeke, és abból kihozni mindenkinek a legjobbat. Nem úgy, hogy én valamit szeretnék, és azt mindenáron átviszem. Ilyen értelemben mindenki tudja, hogy nem ellene vagyok, hanem érte.

Ez a tulajdonságod hogy mutatkozik meg a 4iG-nál és a Mezőhegyesi Ménesbirtoknál betöltött szerepedben?
A Ménesbirtok igazgatóságában elsősorban pénzügyi, fejlesztési, befektetési szakmai tapasztalataimat hasznosítom. A 4iG cégcsoportnál a tanácsadó testület elnöke lévén nem veszek részt operatív döntésekben, ott – többek között Nancy Brinkerrel vagy Martonyi Jánossal – olyan stratégiai témák merülnek fel, mint a cég CSR-tevékenysége vagy a vállalatcsoport nemzetközi terjeszkedése, összefüggésben a regionális vagy globális gazdasági és geopolitikai helyzettel.

Mikor szereztél tudomást a Vodafone felvásárlásáról?
Pár héttel azelőtt, hogy megjelent a sajtóban. Annak ellenére, hogy a döntésben nem vettünk részt, logikus lépés volt, hogy most vásárolták fel, mert most volt eladó. Teljesen beleillik a cég akvizíciós stratégiájába.

Mérlegelted, amikor Jászai Gellért felkért, hogy mivel járhat, ha elfogadsz valamilyen pozíciót egy olyan politikailag ellentmondásos cégnél, mint a 4iG?
Szerintem a politikai kérdéseket külön lehet és kell választani, ha szakmai feladatot látsz el. A 4iG-nak és az Antenna Hungáriának is több ezer dolgozója van itthon és külföldön, politikai hozzáállástól függetlenül. Mondják, hogy a 4iG milyen jól szerepel a közbeszerzéseken, de fontos tudni, hogy a cégcsoport árbevételének 85 százaléka a piacról jön. Jászai Gellértet több mint húsz éve ismerem, és ő akkor is sikeres üzletember volt, amikor nem a Fidesz volt kormányon.

És milyen Lázár Jánossal dolgozni?
Nagyon tehetséges menedzser, pillanatok alatt átlátja a dolgokat. Egy Excel-táblázat két számából is érti a teljes problémát. Feladatorientált.

Tárgyalási szándékod ellenére mit gondolsz az ország megosztottságáról?
Én három oldalt látok. Vannak, akik próbálják megérteni mindkét oldalt, és együtt gondolkodni, ilyen vagyok én is. És vannak olyanok mindkét oldalon, akik nagyon éles ellentétben állnak egymással, és nem érdekeltek az együttműködésben. Pedig az lenne a megoldás.

És ezt kinek kellene felszámolnia?
Az egyéneknek. A híd szerepét kell betölteni. Megmondom, mi az, amivel a politikának kellene foglalkozni: a vagyoni polarizáció. Azzal, hogy a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok meg egyre gazdagabbak lesznek. Az én értelmezésemben a politikának az a feladata, hogy minél nagyobb jólétet biztosítson az egész társadalomnak.

Miért kezdtél el nőügyekkel foglalkozni?
Véletlenül. A Világbank kiadott egy publikációt a nők szerepéről a családban, és budapesti misszióvezetőként nekem kellett róla sajtótájékoztatót tartani. Ez 94-ben volt, amikor még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a témával Magyarországon. Készítettem egy prezentációt a tanulmány alapján, és válaszoltam a felmerülő kérdésekre. Én lettem és maradtam azóta is a sajtó nőügyi megmondója. De persze volt személyes érdeklődésem is.

Szerinted mik azok a tulajdonságaid, amelyek révén ilyen pályát tudtál befutni?
Alapvetően az, hogy mindig a feladatot láttam, és nem féltem felvállalni magam. Volt olyan tárgyalásom japánokkal, hogy leültem velük kettőkor, és mondtam, hogy nekem ötkor fel kell állnom, mert el kell mennem a gyerekért az óvodába. Van vezető, aki a családot hátránynak tartja, én előnynek tartom, azért tudtam jó döntéseket hozni, mert mindig volt mögöttem hátország. Fontos tulajdonságom az az akarat is, hogy pozitívan alakítsam és befolyásoljam a világot.

Volt benned egy fordulat, és egy ponton elkezdtél hinni a női kvótában?
Nem a kvótában hiszek, hanem a „comply or explain” elvben. Tehát, ha azt mondjuk, hogy harminc százalék a kvóta, akkor vagy teljesítsd, vagy magyarázd meg, miért nem teljesítetted, mutasd meg, mit tettél az ügy érdekében. De ugyanígy fontos, hogy mit teszünk azért az igazgatóságokban, hogy a generációk megoszlása is egészséges legyen a cégen belül. A EY Globalnál Londonban kértem, hogy a jobb döntéshozatal érdekében hívjanak be huszon­évest is az igazgatóságba.

Sikerült?
Persze. Tudok én globális szinten is lobbizni.

10. Szabó Melinda (pozíciója nőtt tavaly óta)
Senior vice president – Deutsche Telekom csoport
Az UNICEF nagykövete, az Egyenlítő Alapítvány tagja, a Menedzserek Országos Szövetségének mentora.

Szeptember közepétől tölti be a Deutsche Telekom csoport senior vice president pozícióját, tíz ország hatmillió felhasználója, köztük a magyar piac kiszolgálása tartozik hozzá. Ezen a szinten ő az egyetlen magyar. Mint kereskedelmi vezérigazgató-helyettes szemmel láthatóan javított a Telekom mutatóin, négy év alatt negyedik helyről az első helyre került a cég az ügyfélelégedettségi szempontok alapján, és évente négyszázezer új ügyfél választotta őket. „Ahhoz, hogy jól végezzem a vezetői munkámat, jelentős háttértudással kell rendelkeznem arról, hogy egy-egy országban mik a szokások, hogyan viselkednek az ügyfelek. Ez mindenképp nagy falat lesz” – mondta a Forbes.hu-nak a kinevezése után.

11. Almássy Gabriella (ugyanaz a pozíciója)
Elnök, vezérigazgató – Union Biztosító
Bruttó díjbevétel: 117 milliárd forint
Létszám: 534 fő
A Mabisz elnökségi tagja.

A kormány a bankszektor és a telekommunikáció mellett a biztosítási szektort is olyan stratégiai ágazatnak tekinti, amiben a minél nagyobb nemzeti tulajdonra kell törekedni. Orbán Viktor 2022-es nyilatkozata után nem sokkal az állam megvette a Posta Biztosítót, és még azelőtt, 2021-ben egy célzott törvénnyel megakadályozta, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) felvásárolja az Aegon magyarországi üzletágát.
Almássy Gabriella a VIG csoporthoz tartozó Union leányának nagy autonómiával rendelkező vezetője. A biztosítási üzlet mellett Magyarországon egyedülálló magánegészségügyi projektet indított Lancz Róberttel, a Doktor24 magánegészségügyi szolgáltatóval. Az Első Magánegészségügyi Hálózat 2021-ben felvásárolta a Da Vinci Klinikát és a Life Egészségcentrumot, 2022 júniusában pedig a szegedi MediTeam Kft.-t, ami a Doktor24 dél- és kelet-magyarországi terjeszkedésének bázisa, regionális ellátóközpontja lesz.

12. Pandurics Anett (pozíciója csökkent tavaly óta)
Elnök, vezérigazgató – Magyar Posta Biztosító
Bruttó díjbevétel: 125,2 milliárd FORINT
Létszám: 249 fő
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Richter igazgatóságának tagja, a Mol auditbizottságának elnöke, a Mabisz elnökségi tagja.

2022 decemberében az állam egy nemzetstratégiaivá minősített tranzakcióval a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül megvásárolta a Magyar Posta Biztosítót. A minősítés miatt a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatta a tranzakciót. Később Kovács Zsolt biztosítási stratégiai miniszteri biztos egyértelművé tette: a cél az ötven százalék fölötti állami tulajdon az ágazatban. Ennek nyomán idén februárban meg is alakult a Magyar Biztosítóholding, ami nem csak nevében hasonlít a Magyar Bankholdingra – előbbinek 46, utóbbinak 49 százalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc.
Pandurics Anett kislányának megszületése miatt három ciklus után már nem vállalta a Mabisz elnökségi tisztséget, Erdős Mihály váltotta a poszton. Szakértelme, tapasztalata és kapcsolatai miatt ereje továbbra is jelentős, de forrásaink szerint mozgástere beszűkült, és a szakmai megújulás sem egyszerű egy állami tulajdonú cég vezetésénél.

13. Bánhegyi Zsófia (pozíciója csökkent tavaly óta)
Marketing-kommunikációs és értékesítési igazgató – Szerencsejáték Zrt.
Árbevétel: 701,4 milliárd forint
Létszám: 1927 fő
A Magyar Public Relations Szövetség alelnöke.
Bővültek feladatai az állami lottóvállalatban, 2023-tól a marketing és kommunikáció mellett az értékesítés is hozzá tartozik, a fontos új pozíció hozta vissza 2016 után újra a listára. Egész karrierje alatt topmenedzseri pozíciókban volt a KLM-nél, az egykori Heti Válasz kiadójánál, a T-Systemsnél és a Telekomnál, de megfordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is kommunikációs munkakörökben.
A Szerencsejáték Zrt.-ben Mager Andrea vezérigazgatóval, egykori tárca nélküli miniszterrel dolgozik. A szerencsejátékokon belül a lottósorsolás, a sportfogadások szervezése és a kaparós sorsjegyek forgalmazása állami monopólium, ami óriási szelete a piacnak. A hatalmas állami vagyon diszponálásáról Bánhegyinek már döntő szava van.

14. Pistyur Veronika (pozíciója nőtt tavaly óta)
Társalapító, partner – Oktogon Ventures; alapító, ügyvezető – Bridge Budapest
A Startup Hungary társalapítója és kuratóriumi tagja, a Bankárképző és a Hungarian Business Leaders Forum mentora, a Szeretem Magyarországot Klub ügyvivő testületének tagja.

Az etikus üzleti kultúra építéséért Pistyur Veronikánál és a nevétől elválaszthatatlan Bridge Budapestnél senki sem tett többet az országban, és ez már nem túlzás. A 2017-ben kidolgozott „vállalható vállalkozások” minősítési folyamatán már több mint ezer cég ment át, 2023-ban elkészült az első – a felelős vezetői hagyaték fogalmának elemeivel foglalkozó – Legacy Leader felmérésük is.
A Fehér Gyulával 2019-ben alapított Oktogon Ventures portfóliójában olyan cégek vannak, mint az érett fázisú, összesen 83 millió dollár befektetést behúzó Bitrise vagy a fiatal és ígéretes, nemrég ötmillió dolláros kört záró Colossyan.

15. Blaskó Nikolett (pozíciója csökkent tavaly óta)
Alapító-tulajdonos, ügyvezető – ACG Reklámügynökség
Árbevétel: 2,3 milliárd forint
(előzetes adat)
Létszám: 51 fő
A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetség elnöke, az Önszabályozó Reklámtestület felügyelőbizottságának tagja, a Menedzserek Országos Szövetségének elnökségi tagja, az UNICEF kuratóriumi tagja, a Hungarian Business Leaders Forum elnökségi tagja.

Az operatív vezetés ma már a menedzsment feladata az ACG-ben, Blaskó Nikolett inkább a hosszú távú stratégiával és a cég irányban tartásával foglalkozik. Kapcsolati hálója az egyik legerősebb a listán szereplők közül. 2022 legnehezebb feladata az volt, hogy megtartsa és motiválja szakembereit, lépést tartson a technológiai fejlődéssel, és a növekvő működési költségek mellett fenntartsa a színvonalat.
Az Effie Index mérése szerint 2022-ben a világ nyolcadik, Európa második leghatékonyabb független ügynöksége lett az ACG.

16. Fábián Ágnes (pozíciója csökkent tavaly óta)
Ügyvezető igazgató – Henkel Magyarország
Árbevétel: 80,6 milliárd forint
Létszám: 750 fő
A Magyar Márkaszövetség elnöke, a Joint Venture Szövetség elnöke, a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökségi tagja, a BCSDH elnökségi tagja, a Csodalámpa Alapítvány nagykövete.

A geopolitikai és energiaválság hatásainak kezelése adta a legnagyobb leckét Fábián Ágnesnek – büszke rá, hogy így is megtartották piacvezető pozíciójukat, és növelni tudták az árbevételt. A Henkel 2022-ben budai bázisáról a belvárosi Millennium Gardens irodaházba költözött, ami már a fenntarthatóság jegyében épült. Fábián Ágnes 2021 óta a Joint Venture Szövetség elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter mellett.

17. Hermann Kamilla (ugyanaz a pozíciója)
Partner és kisebbségi tulajdonos –Indotek Group
A Bátor Tábor kuratóriumi tagja, az UNICEF Bajnoka.

Aktívan részt vesz a bevásárlóközpontokat, irodaházakat, logisztikai ingatlanokat, szállodákat tulajdonló és üzemeltető Indotek napi ügymenetében, valamint a fenntarthatósági, illetve társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységének irányításában. Maga is aktív filantróp, 2021-ben kétszázmillió forintot adományozott gyerekek és nehéz helyzetbe került családok támogatására, valamint oktatásra.
Jellinek Dániel volt felesége 2021-ben került fel először a leggazdagabb magyarok listájára, 2022-ben 42,8 milliárd forintra becsültük a vagyonát.

18. Beke Zsuzsa (pozíciója csökkent tavaly óta)
PR- és kormánykapcsolati igazgató – Richter Gedeon Nyrt.
Árbevétel: 630,6 milliárd forint
Létszám: 5896 fő

A karácsony előtti utolsó pillanatokban vetett ki új különadót a kormány a gyógyszergyártókra, ami a negyedik negyedévben 45,3 milliárd forint veszteséget hozott a cégnek. 28 milliárd forint gyógyszergyártási különadót fizetett a vállalat. Beke Zsuzsa két évtizede vezető a tőzsdei cégben, az ország egyik legnevesebb PR-szakembereként tartják számon.

19. Sásdi Helga (pozíciója nőtt tavaly óta)
Ügyvezető – Publicis Groupe Hungary; társvezető – Le Pont
Árbevétel: 21 milliárd forint (előzetes adat)
Létszám: 300 fő
A Nyitottak vagyunk igazgatótanácsának elnöke.

Progresszív, transzparens és karizmatikus vezetőnek írták le forrásaink. Nem fél társadalmi kérdésekben is állást foglalni cége és a maga nevében. Irányítása alatt az ügynökség megduplázta létszámát, és hat kisebb ügynökséget bevont a Publicis ernyője alá.
2021-ben társvezetője lett a Le Pont nevű szervezetnek, ami összefogja az összes Publicis alá tartozó kreatív ügynökséget Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, ezzel már hétszáz ember munkáját és három ország kreatív kompetenciáit hangolja össze.
2023-tól a Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet igazgatótanácsának elnöke. „Az ország legnagyobb kreatív- és médiapiaci szereplőjének vezetőjeként úgy látom, hogy a sokszínűség és az elfogadás a kiemelkedő üzleti működés alapfeltételei” – mondta a Forbes.hu-nak új szerepköréről.

20. Liptay Gabriella (ÚJ)
Marketing és kommunikációs igazgató – KPMG Hungary
A NIOK Alapítvány és a Skool kurátora, az Egyenlítő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, a Menedzserszövetség Év Menedzsere díj jelölő bizottságának tagja.

Szakmai körökben leginkább az üzleti, a nonprofit szféra és a kulturális területek közötti hídépítő szerepéről ismerik. Segítette egyebek mellett a Highlights of Hungary, az Art Market Budapest, az Independent Media Education Center, a Magyar Állami Operaház, a debreceni Csokonai Színház és a Ludwig Múzeum munkáját is. „Gabi a legnehezebb probléma megoldásától is két kézfogásra van” – mondta róla az egyik forrásunk.
A KPMG előtt a Magyar Turisztikai Ügynökség kommunikációs igazgatója, a Design Terminál befektetési kapcsolatait kezelő vezetője, továbbá a Libri csoport kommunikációs és marketingigazgatója volt. Ezeket megelőzően tizenöt évig főként tele- és infokommunikációs területeken dolgozott mint kommunikációs igazgató. Nevéhez kötődik a T-Mobile, a T-Home és az Invitel márkaváltása.

MÉDIA

Médiapiacot formáló menedzserek, sikeres műsorkészítők és háttérben maradó stratégák is helyet kaptak a top tízben. Az önmaguk és a piac megújítására is képes vezetők példát mutatnak, de továbbra is erős a kormányközeli felhatalmazással bíró végrehajtók szerepe – ahogy a valóságban, úgy a listán is.

Írta és szerkesztette: Gólya Ági
Közreműködött: Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője

1. Vidus Gabriella (ugyanaz a pozíciója)
Vezérigazgató – RTL Magyarország; alelnök – Magyar Reklámszövetség
A covid óta állandósuló turbulenciában vezeti az ország piacvezető kereskedelmi tévéjét, és a folyamatban magát is sokszor meglepve elengedett dolgokat. Vidus Gabriella mindenkinek azt kívánja, nő legyen az első főnöke, ahogy neki is az volt, és az RTL-t továbbra is „sehol sem állónak” és nem ellenzéki tévének tekinti.
Kérdezett: Gólya Ági

RTL.hu és RTL+, indulás, névváltás, 25. születésnap, költözés, sűrű időszak van mögötted. Milyen vezetői tulajdonságaidat mozgatta meg az elmúlt két év?
A turbulencia igazából a covid óta tart. Akkor a bevételeink egyik hónapról a másikra hetven százalékkal csökkentek. Nem kívánok senkinek ilyen bizonytalansággal teli időszakot. Ugyanakkor kiderült, hogy az RTL akkor is jól teljesít a napi működésben, ha körülöttünk éppen minden összeomlik.

Meglepted magad?
Igen. Nekem kellett ez a covidos időszak, hogy megtanuljam: ha kell, el tudok engedni dolgokat. Ez fontos tanulság volt az RTL szervezetének átalakítása alatt is. Tavaly elindítottam egy vállalati átalakulási folyamatot, hogy a szervezet működése lekövesse azt a változást, hogy a streamingszolgáltatásunk bevezetésével már nem csak egy tévé vagyunk. Ebben az új struktúrában nekem most a korábbi tizenkettő helyett csak hét direkt riportom van. Ők mind a heten vezérigazgató-helyettesek is, döntési és pénzügyi felelősséggel vezetik a területüket.

Nem is tudom, mi fontosabb: hogy mi maradt nálad, vagy hogy mit engedtél el.
A legfontosabb feladatom az, hogy az RTL öt év múlva milyen cég lesz.

Tévézésben nem kérdés, hogy otthon vagytok, de honnan szereztetek versenyképes streamingtudást?
Legfőképp az RTL vállalatcsoport leányvállalatainak streamingüzletágaitól. A tudás szabadon hozzáférhető az RTL-csoportban. A holland leányvállalat Videoland terméke már több mint tízéves, de Németországban és Franciaországban is jól bejáratott platformok működnek, volt hová fordulnunk tapasztalatért.
Az RTL+ ötlete már a covid előtt felmerült, de akkor még nem tudtunk olyan üzleti tervet mögé tenni, amivel elmehettünk a tulajdonoshoz, hogy ez a termék befektetésre érdemes. De ha szigorúan nézem, 2016 óta zajlik az RTL digitális ökoszisztémájának kiépítése, a digitális területen dolgozó kollégák azóta megszerzett tudására és tapasztalatára is építettünk az RTL+ létrehozásakor.

Előfizetőszámot nem kommunikálhattok, de az RTL csoport szintű beszámolójában 2022-re negyedmilliárd euró volt elkönyvelve startupveszteségként. A megtérülés még messze, de hogy néz ki a siker a következő évben?
Most az előfizetői bázis építésének szakaszában jár a termék. Ez izgalmas időszak, figyeljük a lemorzsolódást, a felhasználói szokásokat. Figyeljük, hogy mi történik, ha felkerül a Mellékhatás folytatása, hogyan reagálnak a felhasználók egy kevésbé bejáratott tartalmi brandre, mi az első tartalom, amit megnéznek az előfizetés után, mi a második, hogyan áll össze egy felhasználói perszóna?

Ha ezekből az adatokból helyes következtetéseket vonunk le, és hozzá tudjuk igazítani a tartalmi kínálatot, az nagy siker lesz. A másik sikerünk az lesz, ha meg tudunk állapodni egy nagy disztribútorral az RTL+ értékesítéséről, és az is, ha rátalálunk egy olyan formátumra, ami több évadra az RTL+ zászlóshajója tud lenni.

Vannak ilyen sorozatok fejlesztés alatt?
Igen. Meg kell tudnunk mutatni, hogy egy másik, digitális világban is el tudjuk érni, amit a lineárisban már elértünk. Ehhez egy kicsit le is kell küzdenünk a büszkeségünket, hogy „mi az RTL vagyunk”.

Külön adatcsapat állt fel az RTL+-os mérésekre, ez azt jelenti, hogy a tartalomfejlesztést teljesen az adatoknak rendelitek alá, vagy beleférnek legacy projektek, amikkel inkább a márka erősítése a cél?
Eddig is alárendeltük magunkat adatoknak, úgy hívják: nézettség. De amíg lineárisban célcsoport­adatokat látsz, a digitális térben egyéni adataid és metaadataid is vannak. Itt az lesz a fő kérdés, hogy meddig érdemes finomhangolni az adatelemzést, ez most zajlik. A tartalomkutató és az adatcsapatunk szorosan együtt dolgozik a feladaton.

Vannak politikai, diplomáciai részfeladataid az ország piacvezető tévéjének élén?
Az RTL nem politikai céllal jött létre.

De az országban a média sokszor politikai eszköz.
Egy médium akkor politikai eszköz, ha olyan céllal jön létre. Az RTL nem ilyen. Mi kereskedelmi médiavállalat vagyunk. Minket kifejezetten zavar az „ellenzéki tévé” bélyege. Huszonöt évvel ezelőtt nagyon sok médiatermék mondta magát függetlennek, ezek nagy része eltűnt körülöttünk, ettől számítunk mi különlegesnek. Ha így kérdezed, akkor ezzel van dolgom.

Az érdekel, hogy jönnek-e kérések, üzenetek politikai tartalommal, kell-e ilyenekkel foglalkoznod.
Nálunk a függetlenség és a hitelesség megkérdőjelezhetetlen értékek. Ettől a „sehol nem állástól” hol az egyik, hol a másik oldalon valaki mindig fanyalog ránk, de nem baj. Azt gondolom, épp akkor végezzük jól a munkánkat, ha ez így van. Az RTL-nek nagyon tiszta és világos etikai kódexe van, ez garantálja a szerkesztői függetlenséget mind a hír-, mind a szórakoztató tartalmainknál. A menedzsment nem szerkeszt műsort. Amit látsz a képernyőn, azért mindig az adott műsor főszerkesztője vállalja a felelősséget, ő dönt.

A Marketing&Média befolyáslistáján tavaly Vaszily Miklós­sal lettél első helyezett. Te érzel különbséget a kettőtök befolyása között?
Persze, hiszen Miklós tulajdonos, vagy annak képviselője több médiavállalatban, én pedig operatív vezetője vagyok egy vállalatnak. Ez fontos, minőségbeli különbség köztünk.

Jó szakembernek tartod?
Elismerem mint üzletembert. Az, hogy belementünk, hogy együtt fotózzanak bennünket, szerintem sokat elmond.

Idén is volt Való Világ, és az elmúlt évekhez hasonlóan sok kritika érte a szerkesztést, de Sebestyén Balázs, a csatorna egyik vezető arca is többször kavart vihart megszólalásaival. Megjelennek nálad ezek a problémák?
A Való Világot sok kritika éri, amióta csak elindult, de közben minden évben magasan hozza a nézőszámokat. Érdekes folyamat, hogy a magyar nézők és általában a világ kritikai szintje, évről évre változik. Ami három éve oké volt, ma már nem az. Ezzel párhuzamosan a közönség ingerküszöbe egyre magasabban van. Ennek a kettőnek az egyensúlyát kell megtalálnunk, és ez az egyik legnehezebb szerkesztői feladat.

Az, hogy az RTL-nél van hibakultúra, azt jelenti, hogy a visszatérő hibák kiküszöbölése a feladatunk. Nem az, hogy a fejét vesszük bizonyos műsorok szerkesztőinek, mert a média vagy egy-egy blogger átkot szór rá. Mindenkinek azt javaslom, hogy a Facebook-hírfolyam helyett ellen­őrizhető hírforrásokból tájékozódjon inkább.

A Médiatanács nemrég az emberi méltóságot sértőnek minősítette a műsor 24 órás közvetítését. Mit gondolsz a döntésről? (A Médiatanács döntése az interjú után jelent meg, így a kérdést utólag tettük fel, írásban – a szerk.)
Az RTL álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az RTL a „határozatot”­ ­a műsorokkal kapcsolatban megfogalmazott véleménynek tudja értelmezni, mivel az RTL Kettő és az RTL+ Luxemburgban bejegyzett médiaszolgáltatások, így az itt sugárzott tartalmak jogszerűségének elbírálása a luxemburgi médiahatóság, az ALIA hatásköre.

A játékosok a műsor jellegének ismeretében vállalják a szereplést, de az RTL-nek nem célja a műsorral bármely játékos testi vagy szellemi egészségében kárt okozni, a játékosokat emberi méltóságukban megsérteni. Az ilyen tartalmak sugárzásával az RTL célja nem a provokáció, hanem a valóság bemutatása – annak sokszínűségével és visszás jelenségeivel együtt, hiszen az RTL műsorai, annak szereplői és nézői is sokfélék.

A valóság minél teljesebb bemutatása ugyanakkor nem jelent értékmentességet. Határozottan nemet mondunk az erőszakra, de ennek – sok egyéb mellett – az is lehet a módja, hogy bemutatjuk annak leghétköznapibb megnyilvánulási formáit és az arra adható lehetséges válaszokat. A műsor mindenkori készítői igyekeznek a lehető legtöbb és leghatékonyabb eszközt alkalmazni ahhoz, hogy a látottakat a nézők és a játékosok számára is kontextusba helyezzék, például a műsorvezető vagy szakértők közreműködésével, akár az élő tévéműsorban, akár az online sugárzott kísérőműsorban.

Mi az álláspontod a csatorna felelősségéről a nyilvánosság alakításában?
Felelőssége minden médiumnak van, a Forbesnak, az Indexnek és a Blikknek is. Ez a kérdés nem merülne fel velünk kapcsolatban ennyire élesen, ha a közszolgálati televízió betöltené azt a szerepet, amit most a kereskedelmi tévéken kérnek számon. Nálunk az érték­alapú történetmesélés messze meghaladja a magyar átlagmédia arányát. Ez az anyavállalatunk értékrendszeréből adódik. Ezekben az értékalapú történetekben a Való Világ épp úgy benne van, mint A Király és a XXI. század. Ez a tartalmi paletta így egyben képezi le azt, amit a nézők kiszolgálásáért teszünk. A néző pedig választ, hova kapcsol. Ilyen szempontból a tévé elég demokratikus.

Kritikus vagy a női szerveződésekkel, listákkal kapcsolatban, miért?
Nem kritikus vagyok, inkább csak máshonnan közelítem meg ezt a kérdést. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jó ideje magam választhatom ki azokat a vezetőket és kollégákat, akikkel közvetlenül együtt dolgozom. Az ő kiválasztásukban sohasem az volt a szempont, hogy nő vagy férfi, idős vagy fiatal, hanem az, hogy mire képes, hogyan dolgozik – az egyenlő esély a lényeg. Az RTL menedzsmentjében jelenleg ötven-ötven százalék a férfiak és a nők aránya, amire nagyon büszke vagyok, de akkor is büszke lennék, ha ez az arány más lenne.

Én azt a környezetet szeretném megteremteni, ahol mindenki egyenlő esélyekkel tud nekifutni egy pozíciónak vagy feladatnak, és megkapja hozzá a kellő támogatást és visszajelzést. Azt látom magam körül, hogy egy kezdő férfi középvezetőben ugyanannyi frusztráció, túlteljesítési kényszer vagy kishitűség van, mint a pályakezdő nőkben. A nemek aránya mellett egy másik, legalább ugyanilyen fontos kérdés, amiről egyébként kevesebbet beszélünk, az a különböző generációk együttműködése egy vállalaton belül.

És amikor pályakezdő voltál, és mint fiatal nő adott esetben kétszer kellett megszólalnod egy tárgyalóasztalnál, hogy odafigyeljenek, mi volt a te megoldásod?
Velem sohasem történt ilyen, és magam is csak pár éve értettem meg, hogy miért: nekem két vezetőm is nő volt a pályám elején, Kaminszky Adrienn és Pócsik Ilona. És nagyon szerencsés vagyok emiatt. Kívánom mindenkinek, hogy nő legyen az első főnöke.

2. Kálmán Erika (ugyanaz a pozíciója)
Vezérigazgató, az igazgatóság elnöke – Mediaworks

Az áprilisi, negyedszer kétharmadot eredményező Fidesz-győzelem után erőteljes átszervezési hullám zajlik a kormányközeli médiában. Ennek politikai és gazdasági okai is vannak: a választói felhatalmazás erős, a gazdasági kilátások viszont elég sötétek ahhoz, hogy felülvizsgálják, melyik médium életképes állami hirdetések nélkül. Amelyikről úgy látják, nem lenne képes piaci alapon talpon maradni, annál megvágják a költségvetést. Vagy megszüntetik.
Ennek a logikának olyan nagy múltú lapok is áldozatul estek, mint a Figyelő és a Világgazdaság nyomtatott változata, de megszűnt a fiatalok megszólításának céljából elindított Pesti TV, a City 7 városi lap és a Fourfour­two focis lap is. Leépítések voltak az 1910-ben alapított Délmagyarnál, a Zalai Hírlapnál és sajtóinformációk szerint több, meg nem nevezett megyei lapnál is.
Az átszervezés nem azt mutatja, hogy Kálmán Erikának sikerült volna fordítania az évek óta hanyatló olvasottságon, holott 2021 novemberében ezzel a feladattal került a cég élére. Ugyanakkor Kálmán továbbra is erős kezű vezető, befolyását évtizedek háttérmunkájával alapozta meg – többek között Heinrich Pecina, a Népszabadságot bezáró, 2017-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt osztrák üzletember bizalmasaként. A még mindig félezer orgánumot magában foglaló médiaarzenál vezetése miatt tartjuk indokoltnak második helyét a listán.

3. Pácsonyi Daniella (pozíciója nőtt tavaly óta)
Digitális lapigazgató – Central Médiacsoport; főszerkesztő – Nlc.hu

2010-ben újságíróként került az akkori Sanomához, később mint szerkesztő, majd felelős szerkesztő folytatta karrierjét a kiadónál, ebből a pozícióból ment el szülési szabadságra 2013 decemberében. 2015 óta az Nlc.hu főszerkesztője, 2020 óta irányítása alá tartozik a teljes női digitális portfólió olyan márkákkal, mint az Nlc.hu, a 
Marieclaire.hu, a Gyerekszoba.hu, a Kremmania.hu és a Házipatika. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérése szerint a márkacsoport zászlóshajója, az Nlc.hu 2022 utolsó negyedévében 3,9 millió látogatót ért el, ezzel a hetedik legolvasottabb szájt lett a magyar piacon.
2023 januárjában a Marie Claire print változata is Pácsonyi Daniella portfóliójához került, így a Marie Claire márka magyarországi fejlesztésén a jövőben közös – online és print – szerkesztőség dolgozik.
Daniellát tizenötéves szakmai tapasztalata, eredményei és szókimondó egyénisége miatt is befolyásos vezetőnek tartják Centralon belül és kívül is. A magánéletben Varga Zoltánnak, a Central Médiacsoport vezérigazgatójának élettársa.

4. Lipták Tímea (ugyanaz a pozíciója)
Magazinüzletág-vezető, vezetőtestületi tag – Central Médiacsoport

A Central magazinportfóliójának igazgatása mellett a vezetői testületben is helye van. Vékási Andrea – aki Liptákhoz hasonlóan több évtizede volt a cégnél – távozott, portfóliójából Liptákhoz került a Nők Lapja is, aminek márkacsaládjába már húsz almárka tartozik. A Nők Lapja értékesítése a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint – a nyomtatott sajtó trendjeivel összhangban – 2022 utolsó negyedévében 127 ezer példányra csökkent a 2021 azonos időszakában mért 158 ezerről.
Ugyanakkor a Central vezető lapkategóriáját továbbra is a női magazinok képezik, ezek hozzák az eladások majdnem negyvenöt százalékát, a szegmensben toronymagasan a Nők Lapja vezet. Liptáknak stratégiai befolyása van mindenre, ami a Central nyomtatott termékeit érinti, évtizedes tapasztalata miatt stabil szereplője listánknak.

5. Hámori Barbara (ugyanaz a pozíciója)
Alapító, tulajdonos, producer – Scripted Productions

2022-vel igen aktív évet zárt az RTL sorozatgyártási stratégiájának kulcsproducere, Hámori Barbara. Két új sorozatot mutattak be, A Séf meg a többiek kiemelkedő – 675 ezres – nézettséggel kezdett, az évad további részére 300–400 ezerre csillapodott a nézőszám. A sorozat eredetije egy orosz formátum, aminek megvásárlása a háború miatt jogi akadályokba ütközött, ezért nem kaphatott második évadot.
A Scripted Productions másik sorozata, a Hotel Margaret azonban sorra döntötte negatív rekordjait, míg végül több időpont-változtatás után az RTL elkaszálta az „influenszerkrimit”.
A két közepes projekttel ellentétben korábbi sorozata, a Keresztanyu és a Drága örökösök nagy siker volt. 2023-ra egyelőre nincs bejelentett projektjük, de forrásaink szerint az RTL+ indulásával sok munka vár Hámorira.

6. D. Tóth Kriszta (pozíciója csökkent tavaly óta)
Alapító, társtulajdonos, ügyvezető, tartalomigazgató – WMN.hu

Igazi Forbes-arc, aki sikeres tévés karrierje után egy még sikeresebb médiacéget épített fel önerőből. A WMN márka már régóta nemcsak a szájtot jelenti, de még mindig napi 56 ezer olvasót ér el a Gemius adatai szerint. Mellette lefedik a teljes tartalomszolgáltatási palettát: Youtube-csatornájuk 175 ezer feliratkozót számlál, öt különböző podcastot gyártanak, és tematikus WMN-esteket is szerveznek meghívott vendégekkel.
D. Tóth Kriszta 2019-ben átadta főszerkesztői feladatait Fiala Borcsának, azóta a cég hosszabb távú tartalomfejlesztési stratégiájáért felel. A WMN Kft. 2021-ben kis növekedéssel 250,3 millió forint árbevételt ért el, a WMN Event & Production Kft. húszszázalékos növekedéssel 93,3 millió forintot.

7. Grósz Judit (új)
Chief Digital Officer – RTL Magyarország

Az RTL digitális építkezésének fontos fázisai kötődnek a Grósz Judit vezette területekhez: az RTL Most (azóta RTL Light+, szaknyelven AVOD, magyarul reklámalapú modellben működő tartalomszolgáltatás), majd az RTL Most+ (azóta RTL Active+, szaknyelven BVOD) elindulása, a videós hírportálként megújult Rtl.hu és az RTL streamingplatformja, az RTL+ bevezetése is. Az utóbbi több terület együttműködésének köszönhetően bő egy év alatt jött létre. Grósz Judit vezetése alatt épült fel az RTL adatcsapata is, velük fokozatosan adatalapú médiavállalattá válna az cég.
Az RTL tervei szerint náluk lesz elérhető a legtöbb exkluzív, magyar nyelvű és saját gyártású tartalom, összesen ötezer órányi. Az előfizetők számáról az RTL Group március 16-án megjelenő tőzsdei beszámolójában lesznek részletek, de eddig optimistán nyilatkoztak az eredményekről. Az RTL+ versenytársai egyértelműen a klasszikus nemzetközi streamingszolgáltatók lesznek, versenyelőnyt az olyan saját gyártású tartalmak adhatnak majd, mint amilyen A Király című sorozat. Grósz Judit területe felel azért, hogy ezek a tartalmak nemzetközi színvonalú technológiával jussanak el a nézőkhöz.
Grósz Judit 2018 márciusában igazolt az RTL-hez, mint digitális és üzletfejlesztési igazgató. 2023-tól digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettesként folytatja, stratégiai és pénzügyi felelősséggel. A médiavállalat előtt hat évet töltött a Microsoft Magyarországnál. Ezt megelőzően tizenkét évig a UPC Magyarország felsővezetői csapatában dolgozott.

8. Kende-Hofherr Krisztina (pozíciója csökkent tavaly óta)
Tulajdonos, menedzser, producer – TMC Group; motivációs előadó

Továbbra is A listás sztárok és csúcsmenedzserek személyes márkájának építésében segít, de néhány éve a hazai kkv-szektor is tőle kér tanácsot kommunikációs kérdésekben. Cége, a TMC Management 2021-ben 212,5 millió forint árbevételt ért el.
Két éve fokozatosan exponálja magát mint motivációs előadó és tréner is. Céges és személyes márkájához kapcsolódó tevékenységeit a kiterjedt kapcsolati hálója oda-vissza erősíti. A Sláger FM-en két éve fut Hétköznapi hősök nem hétköznapi történetei című műsora, emellett a hat évad óta futó NőComment megálmodója és producere is.

9. Szalai Vivien (ugyanaz a pozíciója)
Hírigazgató – TV2

Az irányítása alá tartozó hírműsorról legtöbbször két okból olvashattunk az elmúlt évben: vagy azért, mert helyreigazítási vagy rágalmazási pert vesztett valamilyen politikussal vagy közszereplővel szemben, vagy azért, mert újabb héten nyert az RTL Híradóval vívott nézettségi versenyben. Az expolitikus Juhász Péterről olyan hosszú helyreigazítást kellett volna felolvasniuk, ami szerintük nem fért volna be a műsoridőbe, ezért fel sem olvasták, de pert vesztettek Jakab Péterrel, Donáth Annával, Márki-Zay Péterrel és Varga Zoltánnal szemben is.
Szalai Vivien nemcsak a csatornát érintő kritikákra szánt válaszaival áll nyilvánosság elé, a Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó turai kastélyban szeptemberben megrendezett esküvőjéről négyperces riportot közölt a Tények Plusz.

10. Máté Krisztina (pozíciója csökkent tavaly óta)
Alapító, társtulajdonos, producer – Magyar Film- és Médiaakadémia

Cége gyártja a Való Világból kiábrándult nézők megszólítására készült üzleti showműsort, a Cápák közöttet az RTL-re. A 2019-es első évad közepes nézettsége mára, az ötödik évadra többször húsz százalék fölötti közönségarányt hozott, és több, egymást követő héten a csatorna legnézettebb műsora lett. Már folynak is a hatodik évad előkészítő munkálatai.
A nézettségi siker mellett a műsor teljesítménye azért is említésre méltó, mert sokakban felpiszkálta a vállalkozói vénát, és megmutatta, hogy céget építeni már nem csak ügyeskedéssel lehet. Máté Krisztina a műsort nemcsak évtizedes tévés tapasztalatával segíti, hanem olyan partnerek felkutatásával is, akik akkor is segítenek a vállalkozóknak, ha nem áll melléjük cápa. „Az, hogy a műsor mára ökoszisztéma lett, a legnagyobb siker. Pénz van az országban, befektetőt lehet találni. Cápát nem. Mert itt közös érdek a siker” – mondta Krisztina a Forbes.hu-nak. (Olvasd el róla a címlapportrét a 18. oldalon!)

KÖZÉLET

A mindennapi érzékelés dacára a magyar közélet nem egyenlő a miniszterelnök szűk környezetével vagy az éppen hivatalos pozícióban levőkkel – az ötödik Orbán-kormányon kívül is van élet, politikusi akarat, és vannak érdekkörök, amelyek például a parlamenti választások után és az önkormányzati választások előtt alaposan átalakuló ellenzéki térben keresik érvényesülésüket. Meghatározó elem, hogy a közéletben is annál van a nagyobb befolyás, aki jobban eléri a nyilvánosságot, de az is sokat elárul, kire milyen jövőképet épít pártja a kilátásaiban egyre bizonytalanabb társadalom támogatásáért folytatott küzdelemben.
Írta és szerkesztette: Gólya Ági

1.Novák Katalin (ugyanaz a pozíciója)
Magyarország köztársasági elnöke

„Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk.” Az ország első köztársasági elnöknője ezekkel a szavakkal ígérte meg, hogy minden magyar érdekét szem előtt tartva, pártpolitikán felülemelkedve védi a magyar alkotmányt és a demokratikus értékeket. Beiktatása óta ez az ígérete felemásan teljesült.
Elsőként a jobboldali politikai térfél képviselői közül tavaly novemberben Kijevbe látogatott, és a háborút, felelősségét gyakran relativizáló kormányzati kommunikációtól sarkosan különböző gondolatokat fogalmaz meg. Többször határozottan elítélte a háborút Putyint jelölve meg annak felelőseként. Diplomáciai munkában aktív, és Magyarország jövőjeként Európát jelölte meg, de az ország szuverenitásának védelmét is kiemelte.
Ugyanakkor hivatali idejének első hét hónapjában az elé kerülő nyolcvankét törvényből nyolcvanat aláírt. Két olyan törvénynél alkalmazott politikai vétót, amelyek finoman szólva is csekély közérdeklődésre tartottak számot (egy légiközlekedési megállapodásról szólót és egy Postaegyesületet érintőt), míg a legnagyobb ellenérzéseket kiváltókat – a katatörvényt, a pedagógusok sztrájkjogait korlátozó törvényt vagy a szociális törvényt – elsőre aláírta.
Novák látványosan más kommunikációs stratégiát követ, mint a kormány, ugyanis érdemben szóba áll nemcsak a baráti sajtóval. Hivatali ideje alatt több magyar és nemzetközi nagyinterjú is megjelent vele, ezekben az autonómiáját vagy az Orbán Viktorral való kapcsolatát firtató kérdésekre is válaszolt. (Nekünk is lettek volna kérdéseink, és sokáig úgy tűnt, fel is tehetjük őket, végül Novák Katalin sajtóosztálya lemondta az interjút.)

2. Schmidt Mária (pozíciója nőtt tavaly óta)
A Terror Háza főigazgatója, a 20. és 21. Század Intézet főigazgatója, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója

Tavaly azt írtuk, szerepelhetne az üzlet, a média és a közélet kategóriában is, és minden bizonnyal a képzeletbeli összesített listán is helyet kapna. Ez idén is így van. Autonóm konzervatív véleményvezér évtizedes lojalitással és hatvanhét milliárd forintra becsült családi vagyonnal, szerepét az is erősíti, hogy kormányzati pozíció nélkül nem kötik meg a kezét a központosított kommunikáció merev keretei. Ezért is előzi meg Varga Judit igazságügyi minisztert a listán. Szabadságával többször is élt, amikor arról írt publicisztikát, hogy Németország „nem létezik”, vagy hogy Európának Washington diktál.

3. Varga Judit (pozíciója nőtt tavaly óta)
Igazságügyi miniszter

A Pegasus-botrány és a Völner–Schadl-ügy után újabb konfliktusos területen kell teljesítenie, ez pedig az Európai Unió és Magyarország közötti tárgyalások sora. A folyamatnak még közel sincs vége, a tét 6,3 milliárd euró, és mint azt Varga az Indexnek elmondta, „mindenkit erősen igénybe vett”, de a Magyarországot érő vádak nagy részéért szerinte az európai kettős mérce a felelős.
2023-at a nyugalom és a szeretet évének hirdette meg, és kilátásba helyezte, hogy újdonságok várhatóak a családjog, az áldozatsegítés, a fogyasztóvédelem és a digitális jogállam területén is. Forrásaink szerint Varga jogi szakértelme erős alap ahhoz, hogy bele merjen állni kemény vitákba, de a róla kialakult konfliktusos politikus képet részben a körülmények, részben a temperamentuma is táplálják.

4. Dobrev Klára (pozíciója nőtt tavaly óta)
Európai parlamenti képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormányának árnyék-miniszterelnöke

A megsemmisítő választási vereség után újraszerveződő ellenzék úgy tűnik, két politikusnő köré rendezi sorait, az egyik Dobrev Klára. Húsz százalék körüli támogatottságával a Fidesz utáni legnépszerűbb DK-t ugyan férje, Gyurcsány Ferenc vezeti, a párt arca azonban a 2022-es választási kampány óta Dobrev maradt, így ő lett a szeptemberben megalakult árnyékkormány árnyék-miniszterelnöke is.
A DK-ban a többi ellenzéki pártból hiányzó országos és ütőképes mozgósítási hálózat is megvan, azonban több felmérés szerint komoly üvegplafon borul a pártra Gyurcsány Ferenc miatt. Mióta nem kötik meg a DK-t az ellenzéki összefogási kampány szabályai, politikai eszközökben sem válogattak: a párt kis gömböc módjára nyelte magába az ellenzéki politikusokat, akiket a Telex tényfeltáró cikke szerint a kedves invitáció után nyomásgyakorlással és zsarolással vesznek rá az átigazolásra.

5. Lévai Anikó (pozíciója nőtt tavaly óta)
Orbán Viktor miniszterelnök felesége, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, a Magyar Konyha folyóirat szerkesztőbizottságának tagja

Fajsúlyos hivatali pozíció nélkül is hiba lenne lehagyni egy, a kulisszák mögötti befolyást is felmérni kívánó listáról. Lévai Anikó világlátása minden bizonnyal hat Orbán Viktor gondolataira akkor is, amikor a szituáció nem formális tárgyalás, hanem magánbeszélgetés. A háború kitörése utáni napokban férjéhez hasonlóan határszemlét tartott az Ökumenikus Segélyszervezettel, de ő át is ment Kárpátaljára, hogy meglátogassa az ottani menekülteket. „Azt gondoltam, az én életemben ilyen nem fordulhat elő” – kommentálta a látottakat.

6. Kaminski Fanny (pozíciója nőtt tavaly óta)
Miniszterelnöki kommunikátor

Orbán Viktor kommunikációjának egyik legfontosabb eleme a Facebook, aminek több mint egy évtizede Kaminski Fanny a felelőse. Kapcsolati tőkéje száz százalékban kormányközeli körökhöz köti, és az irányítása alatt létrejövő üzenetek inkább tekinthetők politikai, mint médiatermékeknek. Sikerességét nem lájkban, hanem szavazatokban mérik, ezért is tettük a befolyásos nők közéleti listájára a médialista helyett.

7. Szentkirályi Alexandra (pozíciója csökkent tavaly óta)
Kormányszóvivő

Több forrásunk megerősítette, hogy Fürjes Balázs rossz választási szereplése miatt Szentkirályi Alexandra lehet a Fidesz jelöltje a 2024-es főpolgármester-választáson. 2015-ös, első listánkon még Szalay-Bobrovniczky Alexandra néven mint a humán területeket irányító budapesti főpolgármester-helyettes szerepelt, akkor Tarlós István közvetlen munkatársa volt önálló portfólióval. Amióta kormányszóvivő, szerepe valamelyest csökkent, a nyilvánosság többnyire Gulyás Gergely mellett találkozhat vele a kormány-infókon. Tarlóssal való mentori kapcsolata azonban továbbra is erős. Férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere, akinek politikai befolyása mellé komoly céges portfólió párosul.

8. Baranyi Krisztina (új)
Budapest IX. kerületének polgármestere

„Nem hajlik és nem törik” – így foglalta össze egyik forrásunk Baranyi Krisztina politikai karakterét. Állhatatosságát az is mutatja, ahogy a nyilvánosságot kezeli: novemberben az ATV Startban nem volt hajlandó válaszolni a Pesti Srácok munkatársának egyetlen kérdésére sem, majd Fürjes Balázs Miniszterelnökséget vezető miniszterhelyettessel is vitázott ennek okairól. Kiállását egyesek antidemokratikusnak gondolták, mások örültek, mondván, végre egy politikus, aki jól látható határt húz újságírás és propaganda közé.
Listaszereplését azonban inkább az indokolja, hogy kerületében százmilliárdos beruházások révén állami és kormányzati érdekek sorsa dől el, és Baranyi szembeszegülése sok borsot törhet a kormány orra alá. Ahogy a 444 Magyar Jeti című műsora feltárta, a 2019-es önkormányzati győzelem után több fideszes kerületi kulcsember veszítette el a pozícióját, az új vezetéssel és Baranyival pedig jóval nehezebb az együttműködés, amikor a Fradi, a százmilliárd forintos kézilabda aréna, a kétszáztizenegy milliárd forintos atlétikai stadion és a Fürjes Balázs által aranytartaléknak nevezett még beépítetlen ferencvárosi területek jövőjéről van szó. „A Fidesz által országosan leuralt nyilvánosságban nagyon erős és nagyon nagy médiazajt keltő eszközök kellenek. Én ezeket nem félek használni” – mondta Baranyi a Telexnek.

9. Tüttő Kata (ugyanaz a pozíciója)
Városüzemeltetési főpolgármester-helyettes
Mint a város üzemeltetését irányító főpolgármester-helyettes a lakókat legközelebbről érintő ügyekben van döntő szava, és sajtóinformációk szerint az MSZP őt indíthatja a 2024-es európai parlamenti választásokon. Igaz, a párttól még nem érkezett ilyen bejelentés.
Ugyanakkor az önkormányzatok szabad forrásai gyakorlatilag elfogytak, szinte csak uniós vagy állami támogatással tudnak fejlesztésekbe fogni, és csak rontott a helyzeten, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter kezébe került minden beruházási döntés. Tüttő városházi ügyeinek sokszor keresztbe tett a központosított beruházáspolitika, de forrásaink szerint önállósága és munkabírása sok falat áttört.

10. Donáth Anna (pozíciója csökkent tavaly óta)
A Momentum európai parlamenti képviselője

„Dobrev vagy Donáth. Mindenki választhat” – így írta le a Válasz Online-nak Soproni Tamás terézvárosi polgármester az átalakuló ellenzék két pólusát tavaly októberben. Donáth Anna első gyermeke októberben született meg, de idén februárban már a párt jövőértékelőjén mondott beszédet arról, hogy radikálisan új alapokra kell helyezni az ellenzéki politizálást.
A Momentum egyértelműen Donáthra építi a jövőjét, és ezt nemcsak az az országos plakátkampány mutatja, amiben úgy mutatják be, mint akinek vezetnie kellene az országot. A párt gyűlésén nyilvánosan is mellette szóltak vezető politikusaik kortesbeszédei, dacára annak, hogy a Momentum elnöke nem Donáth, hanem Gelencsér Ferenc. Forrásaink szerint technikai kérdés, hogy épp ki vezeti a pártot – ahogy ez a DK-nál is megfigyelhető –, de az, hogy kit épít arcává, meghatározza a jövőjét. Az, hogy Donáthot szülési szabadsága után, sőt közben ilyen kiforrott visszatérési kampánnyal fogadták, jól mutatja pártbéli befolyását.

KULTÚRA

Alighanem ez a legszínesebb lista, hiszen nagyon különböző területeken jeleskedő vezetőket igyekeztünk rangsorba állítani. Van, aki nemzetközi kapcsolatai okán került az élbolyba, más azért, mert jelentős összegek sorsáról dönt. Tavaly óta kevésbé számolunk a művészekkel, inkább keressük azokat a kulturális menedzsereket, akik fesztiválokat, zenekarokat, színházi társulatokat segítenek ügyes pénzszerzéssel vagy azzal, hogy szerteágazó kapcsolataikkal kiválóan mozgatják a szálakat. Az nagyjából mindannyiukra igaz, hogy nem a mainstream, hanem a magaskultúra képviselői.
Írta és szerkesztette: G. Tóth Ilda

1.Kolosi Beáta (pozíciója nőtt tavaly óta)
Vezérigazgató, résztulajdonos – Líra

2011-ben vette át édesapjától a Líra vezetését, és mára a teljes menedzsmentet megújította hozzá kötődő emberekből. A cégalapító Kolosi Tamás már nem folyik bele a napi ügyekbe, Bea szerint neki támasz, hogy hetente egyszer-kétszer benéz a cégközpontba, és meghallgatja őt. (Kettejük portréját itt írtuk meg: Forbes, 2019/5.)Megfiatalította a csoporthoz tartozó kiadók vezetését is, a Manó Könyvek és a General Press kiadóknak ő maga áll az élén, emellett elnökségi tag a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése nevű könyvszakmai szervezetben.
A 2021-es kiemelkedő, 18 százalékos növekedés után tavaly 13 százalékot nőtt a Líra kereskedelmi forgalma (a saját kiadóké több mint hússzal), és a konszolidált bevétel 13 milliárd forint körüli volt. Idén nagy durranást várnak Harry herceg önéletrajzi könyvének magyar kiadásától, az itthon a Tartalék címet viselő kötet március közepén jelenik meg.
Bea mint az UNICEF Bajnoka továbbra is segít a rászoruló gyerekek támogatásában forrásgyűjtéssel, emellett igyekeznek egyre több, az oktatáshoz kapcsolódó könyvet kiadni. A gyerekkönyvkiadás bevétele már csaknem harminc százalékot hoz a kiadói portfólióban.

2. Spengler Katalin (pozíciója csökkent tavaly óta)
Műgyűjtő, a párizsi Pompidou Központ akvizíciós bizottságának tagja

Tavaly óta főleg a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kortárs kollekciójának támogatására fókuszálnak férjével, Somlói Zsolttal. A Kortárs Művészetek Barátai Nonprofit Kft.-ben annak 2021-es induláskor hatan voltak tagok, ma már tizenketten vannak, és eddig összesen húszmillió forintért vásároltak műtárgyakat a két múzeumnak. A Velencei Biennále magyar pavilonjának legjelentősebb támogatói is ők voltak. Már nincsenek viszont benne a londoni Tate Modern akvizíciós bizottságában, és Katalin két éve kilépett a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadó testületéből is.
A házaspár magángyűjteménye az egyik meghatározó kortárs kollekció a magyarországi művészeti színtéren. Tavaly tavasztól őszig Budapesten az Andrássy úti Q Contemporary galériában volt kiállítás Velünk élő történetek címmel a gyűjtemény mintegy hetven műtárgyából – teljes kollekciójuk nagyjából tizedéből. A tárlatot fél év alatt négyezren látták.
2022-ben már a hetedik jótékonysági aukciót szervezte a Mosoly Alapítványnak, a bevétel mintegy 64 millió forint lett. Ő vezette azt a szoborbizottságot is, amelyik a helyi önkormányzat felkérésére Budán, a Széna téri emlékparkba választ alkotásokat. Javaslatára az egykori Volánbusz-pályaudvar helyén ma Fáskerti Zsófia Szenes Hanna-szobra és a Hatdé művészcsoport Ötvenhatos emlékműve látható.

3. Oszkó-Jakab Natália (pozíciója csökkent tavaly óta)
Igazgató – Liszt Intézet, Brüsszel; fesztiváligazgató, tulajdonos – Művészetek Völgye Fesztivál

2013 óta a kapolcsi Művészetek Völgyének igazgatója, és férjével, Oszkó Péterrel (angyalbefektető, volt pénzügyminiszter) tulajdonosai is az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának. Több éve vezeti a Music Hungary Szövetség fesztiválszakosztályát, 2022 őszétől pedig a brüsszeli Liszt Intézetet igazgatja, ahol Vitézy Zsófiát, a kormányfő unokatestvérét váltotta. Régóta készült és pályázott kultúrdiplomáciai feladatra, ismerői szerint nagyon is alkalmas rá, egyrészt mert korábban külügyi területen dolgozott, másrészt mert jól ismeri a hazai kultúra minden szereplőjét, és kiválóan mozgatja a szálakat.
Azt mondják róla, a művészek közül sokan már csak támogatásként, szinte baráti alapon is elmennek a meghívására a korlátos anyagi lehetőségekkel rendelkező intézetbe szerepelni. A programok száma megnégyszereződött, mióta ő a vezető, missziónak tekinti, hogy segítse a hazai kortárs művészeti színtér képviselőinek külföldi bemutatkozását. „Több mint húszezer magyar él Brüsszelben, részben az 56-ban kitelepülők és leszármazottaik, másrészt az uniós intézményrendszerben dolgozók, és ők hozzák a külföldi ismerőseiket is kilencven százalékban nyelvfüggetlen programjainkra” – mondta.
Továbbra is kuratóriumi társelnök a Magyar Turisztikai Program Alapítványban, itt kulturális, üzleti és sportrendezvényeket koordinálnak. Legújabban összegyűjtöttek százhúsz képzőhelyet, ahol rendezvényszervezést lehet tanulni, és ösztöndíjprogramot is indítottak.

4. Erdődy Orsolya (pozíciója nőtt tavaly óta)
Menedzser-igazgató – Budapesti Fesztiválzenekar

„Stomfai Krisztától van a gyűrűd?” – rohan le, ahogy megérkezem az interjúra. Szinte missziónak tekinti, hogy a hazai dizájnerek hírét vigye, és sportot űz abból, hogy minden ruhájához külön passzoló egyedi ékszerszettet hordjon. Erdődy Orsolya ezzel is példát mutat, ahogy azzal is, hogy önkéntesen ad zenei tanácsot a Pannonhalmi Főapátságnak. A Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) menedzselésével pedig végérvényesen beírta a nevét a kulturális élet befolyásos személyiségei közé.
Kérdezett: G. Tóth Ilda

T avaly ősszel Az év zenekara díjat kapta meg a BFZ a világ legkomolyabb komolyzenei szaklapjától, a brit Gramo­phone-tól. Mennyiben érzed ezt személyes vezetői sikerednek?
Az első negyven év munkáját mindenképpen Fischer Ivánnak és a zenészeknek kellett ebbe beletenniük. (Nevet.) Első hallásra elérhetetlennek tűnt ez a díj, de nagyon erősen hittem benne, hogy megnyerhetjük, így a csapatomat is tudtam motiválni, hogy minden követ megmozgassunk érte. Miután júniusban kiderült, hogy olyan zenekarokkal kerültünk döntőbe, mint a Bécsi Filharmonikusok vagy a Bajor Állami Zenekar, napi szinten ment az ötletelés, kiket lehetne megszólítani, kik tudnak aztán tömeges szavazásra buzdítani.

Ez az egyetlen Gramophone-díj ugyanis, amit közönségszavazással ítélnek oda, miután a szakmai zsűri kiválasztja a tíz jelöltet. Nagy érték, hogy szerte a világban vannak rajongóink, és mellénk álltak.

A nemzetközi támogatói háló bővítése éppen a te feladatod, és erről sokszor azt hallom: még Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is jó kapcsolatban vagy.
Az édesapja fontos tagja volt a zenekar amerikai baráti körének, és persze a fia is eljött párszor a rendezvényeinkre, így volt lehetőségem találkozni vele. Amúgy nagy büszkeségem, hogy épp a közelmúltban jegyezték be a negyedik külföldi baráti körünket. Amerikai, brit és német után így már svájci is van, és neves ottani cégvezetők a tagjai, akik a helyi kulturális élet mecénásai is egyben.

A nagy nyugati filharmonikus zenekarok, mint például az Amszterdami Concertgebouw vagy a Berlini Filharmonikusok már a büdzséjük csaknem felét saját bevételből fedezik. Neked mennyire sikerült ezt az arányt növelned?
Magyarországon nem mindig számítható ki, hogy mikor érkezik meg az állami támogatás (ami most 2,1 milliárd forint, és ehhez jön még 240 millió fővárosi pénz – a szerk.), emiatt még fontosabbak a saját bevételek. Tavaly például fél évet kellett áthidalnunk belőlük. A covid előtt ennek az aránya már hatvan százalék volt, de a járvány alatt nagyon visszaesett, és most kábé negyven százaléknál tartunk.

Tavaly csaknem kétmilliárd forint jött be a turnéink honoráriumából, jegybevételekből, céges szponzorációból és egyéni adományokból. És ennél kevesebbel már nem is elégszünk meg! Mert az állami támogatásból adott számú koncertet lehet megvalósítani, mi viszont szeretnénk a budapesti és a külföldi közönségen túl a legkisebb falvakban élő, nem feltétlenül vájtfülű közönséghez is eljutni, akik nem is engedhetnék meg maguknak, hogy koncertjegyet vegyenek.

Édesapád bonni, aztán vatikáni nagykövet volt, használod a networkölésben az általa kialakult kapcsolatrendszeredet?
Nemcsak a kapcsolatrendszert tudom ebben a munkában jól kamatoztatni, de azt a diplomáciai érzéket, amit tőle örököltem és tanultam. Gyakran emlékeznek rám a nagykövetségeken a gyerekkoromból, sokakkal ismerjük egymás nevét. Édesanyám pedig abban jó minta, hogy a szakmai maximumra törekvése mellett mindig hihetetlenül empatikus vezető volt. (E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeumot igazgatta 2005 és 2016 között – a szerk.) Lehet, hogy ez kimondottan női vezetői erény. (Nevet.)

Egyáltalán mennyire lehet valaki befolyásos vezető egy olyan karakteres első ember árnyékában, amilyen Fischer Iván?
Ivánnak hihetetlen energiája van, mindig százötven százalékon pörög, nehéz is tartani vele a ritmust, de engem ez nagyon inspirál. Amikor épp kezdek belefáradni, hogy nincs egy szabad percem, mindig továbblendít egy-egy új feladat, tőle jövő új ötlet. Szerencsére iszonyú szerteágazók a lehetőségeim, rengeteg projekttel foglalkozom párhuzamosan, és épp a hétvégén gondolkodtam azon, hogy két korábbi munkámnak mostanában érik be a gyümölcse.

Az egyik az, hogy sikerült fiatalítanunk a közönségünket, ez nagy dolog, főleg, hogy a klasszikus zenének mindig idősebb volt a rajongótábora. Mikor igazgatóhelyettes lettem, 2013-ban én dolgoztam ki a partneriskolai programot, ma pedig már több mint negyven iskolával működünk együtt. Nemrég bementem egy próbára, ott ült egy osztálynyi gyerek, és énekeltek a zenészekkel.

Tizenegy éve megy a Midnight Music című programunk is – emlékszem, az egyik első feladatom volt, amikor idejöttem, hogy szervezzem meg a kampányát. Ma meghirdetjük a Facebookon, és azonnal elkelnek a jegyek. Épp a hétvégén nézegettem a közönségünket a Müpában, elkezdtem számolgatni az egyik koncerten, és az 1450 férőhely legalább nyolc–tíz százaléka tizennyolc éven aluli fiatal volt.

Három BFZ-koncert volt a hétvégén a Müpában, mindháromra elmentél legalább?
Igen, azért heti öt estém a hangversenyekkel vagy fesztiválzenekaros elfoglaltságokkal, fogadásokkal, megnyitókkal, vacsorákkal telik. Ezek olyan alkalmak, ahol tudok támogatókkal, cégvezetőkkel és nagykövetekkel találkozni. Friss zenei élmény után még erősebb kötődések alakulnak ki. Szerencsére a covid után nagyon sokan kapcsolódtak a zenekarhoz, és éppen ezt mondanám a másik beérő sikeremnek: a támogatásaink tavaly látványosan emelkedtek. Szóval elég elfoglalt vagyok, amit élvezek is, de azért a nyári ­Guns N’ Roses-­koncertre biztos, hogy el fogok menni, mert utoljára tizenötéves koromban voltam.

5. Virág Judit (pozíciója csökken tavaly óta)
Társtulajdonos – Virág Judit Galéria és Aukciósház

Évek óta igyekszik hátralépni, az aukciók vezetését és a médiaszerepléseket már átadta lányának, Kelen Annának. A stratégiai tervezésben azonban változatlanul részt vesz, ha a mindennapi operatív munkában kevesebbet is. „Most több időt szakít szerelemprojektjeire, és sok igazi művészettörténészi munkát tud végezni” – mondta róla Anna. Az üzleti ügyeket pedig mindig is férje, Törő István irányította. Judit volt az első nő, aki galériát alapított Magyarországon (sztoriját címlapsztoriban írtuk meg: Forbes, 2016/4), és úttörő szerepe volt a kortárs alkotások aukciózásában is. Először 2019-ben tartottak tematikus kortársárverést, ezzel transzparensé tették a piacot, amin addig csak sejtések voltak az árakról.
A tavalyi legnagyobb dobásuk egy Rippl-Rónai József-életműrekord megdöntése volt: A geszti kastély kertjében című festmény 300 millió forintért ment el a decemberi árverésen. Az 1912-ben készült kép ezzel az összeggel Csontváry Titokzatos szigete után a második helyre került a magyar aukciós rekordok listáján.

6. Kováts Adél (pozíciója csökken tavaly óta)
Igazgató – Radnóti Színház

Már a második igazgatói ciklusát tölti, és továbbra is missziójának tartja, hogy társadalmi kérdéseket feszegető darabokat tűzzön műsorra, ahogyan ezt már az első igazgatói pályázatában is ígérte. A Radnóti életében először teljes kortárs évadot hirdetett, a premierek közül ráadásul három magyar ősbemutató lesz. Idén imidzskampányt is indítottak bátor kiállással a társadalmat foglalkoztató ügyekért (kortársiság, szolidaritás, emberi kapcsolatok), ez Highlights of Hungary-jelölést is kapott, vagyis bekerült az évente legkiválóbbnak tartott magyar teljesítmények, projektek közé.
Négy évad után visszakapta a színház a szomszéd épület felújítása miatt elvett színpadi részt, ugyanakkor a gazdasági válság miatt visszaadták a második játszóhelyüket, a Tesla Labort, amit korábban évekig önerőből működtettek (Forbes Life, 2021 tél).

7. Markovits Aliz (új)
Vezérigazgató – Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt.

Korábban a Miniszterelnökség egyik háttérintézménye, a Felsőbb Fokú Tanulmányok Intézete fejlesztési és pályázatkezelő főosztályának­ ­vezetője volt, tősgyökeres kőszegi. Mint pályázati szakember már évekkel ezelőtt bekapcsolódott a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatokba. Ebben a pozíciójában kezdett együtt dolgozni Navracsics Tibor miniszterrel, a program kormánybiztosával.
A 2020-tól 2024-ig tartó időszakban (az előkészítési és az elszámolási fázissal együtt) összesen 74 milliárd forintról hoz döntést, ennyi a program teljes költségvetése. Minden egyes pályázatra rálát, az összes bírálóbizottságnak ő az elnöke, és forrásaink szerint erőteljesen kontrollálja is, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre és programokra jusson pénz.
Rendszeresen egyeztet Navracsiccsal, a miniszter szabad kezet enged neki. Jó menedzsernek mondják, aki szűntelenül képezi magát. Igazából még csak most alakítja ki a kapcsolatrendszerét, korábban országos szinten nem volt ismert, inkább adminisztrációs és beszerzési, pályázati ügyekben bizonyított.

8. Matheidesz Réka (új)
Vezérigazgató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome)

Alapítója volt 2006-ban a Wamp dizájnpiacnak, ami jelentősen hozzájárult a hazai tervezők ismertségéhez. (2012-ben résztulajdonosnak beszállt a projektbe Gerendai Károly, Réka pedig két évvel később teljesen kiszállt.) Azt mondják róla, sosem voltak erőteljes karrierambíciói, sokkal inkább szívügyei, csendesen, a szorgalma és a tudása alapján jutott újabb pozíciókhoz.
A covid alatt létrehozott egy kreatív projekteknek otthont adó Kápolna nevű pasaréti co-space és kiállítóteret, korábban pedig a Szentkirályi utcában csinált lakásgalériát. Egy évig a Bridge Budapest vállalható üzleti kultúráért program vezetője is volt.
2020-ban csatlakozott a Mome vezetőségéhez: pályázati és üzletfejlesztési igazgatóként alig két év alatt meghússzorozta az egyetem által elnyert hazai és nemzetközi támogatások összegét. Korábban ugyanis mintegy húsz éven át uniós pályázatokkal, programokkal foglalkozott. Idén március 1-jén nevezték ki az egyetem vezérigazgatójának, inkább gazdálkodási, HR-, pályázati és márkaépítési feladatai lesznek továbbra is, mintsem közvetlen ráhatása az oktatásra.

9. Petrányi Viktória (ugyanaz a pozíciója)
CEO, producer – Proton Cinema

Régóta Mundruczó Kornél rendező alkotótársa és szakmai partnere, a Proton Cinema vezető producere. Egyre több nagyértékű filmes szervizmunkát végeznek például a Netflixnek, a Disneynek és a Sky-nak, és sok európai koprodukciót hoznak létre. Saját gyártású sorozatokat is készítenek a streamingplatformoknak, ilyen volt például A besúgó az HBO-nak, illetve a romániai HBO-nak tavaly egy nemzetközi sorozat, a Spy/Master, ami a Berlinale idei jelöltjei közé került. Dolgoztak a francia televíziónak egy Kaszparov-sorozaton, és két filmet is készítettek saját forrásból: a Jövő nyár már a mozikban, Reisz Gábor következő játékfilmjét pedig 2024-ben mutatják be.

10. Rozgonyi-Kulcsár Viktória (pozíciója csökken tavaly óta)
Alapító, intézményvezető – Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE), Jurányi Ház

Tíz év után újabb öt plusz öt évre meghosszabbította a főváros a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház bérleti szerződését a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesülettel, amelynek Viki az alapítója volt. A legjobb színházlobbistának mondják, azért hozta létre a Fügét, hogy a független szcénába érkező kevés állami támogatást kiegészítsék például mecénások adományaival.
Tavaly 52 milliót vont be üzleti partnerektől. (A teljes költségvetés most 250 millió forint.) A Jurányiban havi negyven-ötven előadást tartanak. Májusban csatlakoznak a Színházi Olimpiához, amire a kormány négymilliárd forintot adott, a Jurányiban CSET (Család-Egyén-Társadalom) Feszt címmel tematikus fesztivállal készülnek. Évek óta tag a fővárosi önkormányzat évi 24 millió forint keretű Staféta tehetséggondozó pályázatának döntéshozó kuratóriumában is. (Forbes, 2021/10)

Módszertan

Kilencedszer készítettük el a legbefolyásosabb magyar nők listáját. A végső sorrend különböző objektív és szubjektív szempontok mérlegelése után a szerkesztőség döntése alapján született meg. Ilyen objektív tényezők a listán szereplő hivatalos pozíciója, a felelősségi körébe tartozó büdzsé és létszám, az elmúlt egy év eredményei és pályájának íve.

Mivel a befolyás nem csak objektív tényezők alapján állapítható meg, fontosak voltak a háttérinformációk és a nehezebben mérhető tényezők is: hogy az adott vezető milyen kapcsolatot ápol a piac és az ország más befolyásos vezetőivel, milyen lobbierővel bír a piacán és kormányzati körökben, mekkora az autonómiája, vállal-e szerepet szakmai szervezetekben,
informális körökben, és hogy pozíciója mit jelent a mai Magyarország üzleti és politikai realitását tekintve.

Fontos volt az is, hogy vállal-e plusz munkát, kockázatot a környezete fejlesztéséért, társadalmi ügyekért, hajlandó-e véleményt formálni akár a cége nevében is.
A pénzügyi és létszámadatokat az Opten, biztosítóknál a Mabisz adatbázisából gyűjtöttük ki, a 2021-es adatokat tüntettünk fel. Ahol rendelkezésünkre állt 2022-es előzetes adat, külön jeleztük.
A további információk gyűjtésében tucatnyi háttérbeszélgetés, informátor és sajtóértesülések segítették munkánkat. Az adatokat kerekítve, forintban közöljük.

The post A leg­befolyásosabb magyar nők – 2023 appeared first on Forbes.hu.