Az elektromos autókat egyre inkább olyan lesz összerakni, mint egy iPhone-t, a cellagyártásban pedig a munkások 80-90 százaléka kékgalléros lesz. Erről is szó volt a Friedrich Ebert Alapítvány csütörtöki panelbeszélgetésén.

„Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon” – ezzel a címmel írt tanulmányt Czirfusz Márton, a Periféria Központ gazdaságföldrajz-kutatója. A fellendülés azonban nem egyértelmű, sőt sokkal inkább úgy tűnik, az Európai Unió hasznos teherviselőivé válunk az akkumulátorgyárak építésével.

A szerző erről is beszélgetett Győrffy Dórával, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászával, és Székely Tamással, a vegyipari dolgozók szakszervezetének elnökével csütörtökön.

Elvisszük a balhét

Az akkumulátor, szárazelem gyártása a 2022-es feldolgózóipari adatok szerint az ágazat 4,1 százalékát tette ki. Könnyen lehet, hogy már éveken belül alacsonynak fog tűnni ez a szám, ugyanis Orbán Viktor kormányfő dobogós helyre törekszik globális szinten az iparágban – mondta Székely.

A gyárépítéssel a német autógyártók és a kelet-ázsiai akkumulátoripari cégek között tölthet be közvetítő szerepet a magyar piac. Ez a szerep nagyban különbözik a többi uniós tagállam szerepétől, ahol inkább európai szereplőkkel építették ki az értékláncot

„Az unió nem szeretné kiszolgáltatni magát Kínának” – mondta Győrffy. Egy európai bizottsági taggal folytatott háttérbeszélgetéséből kiderült: Brüsszelben nagyon örülnek, hogy Magyarország önként jelentkezett erre a környezetileg megterhelő iparágra. A német járműipar érdeke, hogy Magyarországon olcsó munkaerővel, olcsó természeti erőforrásokkal készüljenek a termékek.

Üzlet Oberfrank Balázs 6 perc olvasás

Új víziókat vázolt fel, de a végén csak Matolcsyt bírálta a kormány

Üzlet Forbes 2 perc olvasás

Megkerülte a kormány Debrecent, újabb közpénzmilliárdokról döntött egy éjszaka alatt

Érthető azonban, hogy az Európai Unió kockázatosnak látná az összefonódást a kelet-ázsiai piaccal. „Ha minden a kínai vonalra épül, akkor egy, a Szuezi-csatornában keresztbe álló hajó meg tudja állítani ezt az értékláncot” – mondta Székely. Azonban olyan megközelítést is hallott, miszerint néhányan irigykednek, hogy Magyarországnak sikerült „elhappolnia” olyan cégeket, melyek nagyon fontos szerepet töltenek be a globális értékláncban.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy Kelet-Európában munkaerőpiaci fellendülés jöhet az elektromos autók gyártása és az akkumulátorgyártás miatt. Arra is számítanak, hogy a benzines technológia kifutása miatt a gyártást áthelyezik Nyugat-Európából Kelet-Európába, ami szintén javíthat a foglalkoztatottsági rátán.

A kormány becslése szerint 2025-ig harmincezer munkahely jön létre Magyarországon, ezzel az előrejelzéssel Czirfusz is egyetért. Kutatás-fejlesztés azonban továbbra sem lesz, az iparágban 75 százalék körüli, a cellagyártásban 80-90 százalék lesz a főleg betanított, kékgalléros dolgozók aránya. Czirfusz ezt  „foxconnizációnak” nevezte, vagyis egyre inkább az elektronikai iparra hasonlít az autógyártás, alkatrésztermelés.

„Az elektromos autók összerakása hasonlít az iPhone összerakására, kevesebb szakképzett dolgozóra lesz szükség”

– mondta a kutató.

Zajlik a népességcsere

A nem szakképzett dolgozókat azonban nehéz lesz biztosítani. Erre a problémára négy megoldást vázolt fel a tanulmány:

átcsábítás más vállalatoktól,a munkaerő buszoztatása távolabbról,munkaerő-kölcsönzés, akár külföldi munkaerőre vonatkozóan,illetve a diákmunka.

A kormány már az utóbbi években lazított a kelet-ázsiai munkaerő alkalmazásának szabályain, és várhatóan tovább bővítheti az egyszerűsített munkavállalásra jogosultak körét. „A nyugati országok elszívják a kelet-európai szakképzett munkaerőt, emiatt már most pótolni kell. Amikor indiai nők fognak magyar kamionokat vezetni Európában, az érdekes helyzetet fog teremteni” – vetette fel Székely.

Győrffy szerint azonban inkább elűzik a magyar munkaerőt, mint elszívják. „Az ország összeszerelő-üzemmunkára szakosodott. Éppen csütörtök délelőtt fejtette ki a kormányfő a nézeteit a jövő Magyarországáról, ahol továbbra is az ipar dominál, és arról beszélt, 500 ezer új munkaerőre van szükség.

Orbán arra készíti fel az embereket, hogy ezek vendégmunkások lesznek, kvázi népességcsere zajlik”

– mondta Győrffy.

Pedig Magyarországon is lenne munkaerő-tartalék, de ahhoz átképzésekre, szakképzésre lenne szükség. A már itt lévő akkumulátorgyáraknál magasabbak a bérek, mint például egy fémfeldolgozó cégnél. „Tisztességes béreket csak túlórákkal, pótlékokkal, meg bónuszokkal lehet elérni. Az álláshirdetéseknél sok túlórával jöhet ki a bruttó 600 ezer forint havonta, amit az akkumulátorgyárak ajánlanak. Nem ez az átlagos bér, ezt minden hónapban nem lehet megkeresni” – mondta Czirfusz.

A szakszervezeteknek azonban – ha sikerül megalakulniuk – nem sok mozgásterük lesz a gyakorlatban. A nyomásgyakorlási lehetőségeknél a „kellő gondosság” került az első helyre. A dolgozók, ha jobb munkakörülményeket akarnak elérni, egyedül arra fenntartható foglalkoztatásra hivatkozhatnak. Eszerint biztosítani kell a vállalatoknak, hogy a termelésben „dolgozói szempontból is fenntartható módon történjen a termelés”. Ezek kikényszeríthetősége Czirfusz szerint is kérdéses.

Megalomán törekvések

Az új dolgozók várhatóan nem egyenletesen oszlanak majd el országszerte. A kormány három területre összpontosít:

Északnyugat-Dunántúlra, tehát a Győr-Komárom-Tatabánya háromszögre,a budapesti agglomerációra (pl.: Göd, Iváncsa)és Kelet-Magyarországra a debreceni BMW-beruházáson és az ahhoz kapcsolódó akkumulátoripari szereplőkön keresztül.

Nem biztos, hogy Orbán hatásvadászat céljából említette az 500 ezres számot. Győrffy emlékeztetett: 2021-ben 414 ezer autót gyártottak Magyarországon, ezt tekintve egy teljes elektromos átállás esetén 40 gigawattóra gyártási kapacitásra van szükség. Ehhez képest a kormány 250 gigawattóra gyártási kapacitást szeretne, ami ennek sokszorosa, és indokolatlanul magasnak tartja ezt a járműiparban.

A tanulmányból kiderült: a kormány eddig 200 milliárd forint közpénzt fektetett az akkumulátoripar fejlesztésébe, miközben az akkumulátorgyártás hozzáadott értéke még Matolcsy György jegybankelnök szerint is 18 százalék. A gyárak környékén élők pedig hiába tiltakoznak. „Biztos vagyok abban, hogy bármilyen lakossági ellenállás lesz, meg fognak épülni ezek a gyárak” – mondta Székely.

The post Népességcsere, sok munkásbusz és még több túlóra – így nézhet ki a magyar összeszerelő ország appeared first on Forbes.hu.