Egyre kevesebbet vásárlunk a boltokban, amit az üzletláncok is megéreznek. Az infláció elszabadulásával így ismét előtérbe kerültek a jó öreg hűségkártyák, kuponakciók és pontgyűjtések. Az áruházak ráadásul egyre kreatívabban próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat.

Cudar időszakot él meg a hazai kiskereskedelem: az élelmiszerárak az egekbe szöknek, ennek hatására pedig egyre kevesebbet vásárlunk a boltokban. Ezt az üzletláncok is megérzik, hiszen a bevételeik egy kemény felső korlátot kaptak, miközben a költségeik az alapanyagokon és az energián keresztül ugyanúgy emelkednek.

Valahogyan tehát muszáj élénkíteniük a forgalmat a boltoknak. Kézenfekvő lépés, hogy a jól bevált akciókhoz, árkedvezményekhez nyúljanak. A műszaki cikkeknél már régóta láthatjuk ezt: a novemberi Black Friday akciók időtartama a kezdeti egy napról végül egy hét hosszúságúra duzzadt.

Most még megrendelünk mindent, mintha nem lenne holnap – de mi lesz jövőre?

A magas inflációs környezetben tehát felértékelődött az akciók szerepe. Nem véletlen, hogy az Aldi és a Lidl is külön közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy 20-25 százalékkal csökkentik a legnépszerűbb trappista sajtjaik árát. Sőt, februárban a vajjal játszották el ugyanezt. Ma már ott tartunk, hogy sorra küldik a közleményeiket a kedvezményeikről.

Több ebből Biden nyugtatná a piacokat, de nem mindenki szerint jó ötlet mentőövet dobni minden bajba jutottnak Hetek óta nem látott szintre gyengült a forint

Az általános akciókon kívül azonban rengeteg egyéb formája létezik az ösztönzésnek. Lássuk tehát, hogy melyik áruházlánc hogyan próbálja magához csábítani az egyre óvatosabb vásárlókat!

Kártya vagy nem kártya?

A legelső kedvezményprogramok még tisztán kártyás verzióban indultak el.

Ilyen volt a Tescónak a Clubcard,a Sparnak a Supershop,de szép lassan az összes hazai üzletlánc is bevezette a maga kedvezménykártyáit,beleértve a német drogériahálózatokat (DM, Rossmann) is.

A hűségprogram részeként fizikai kártyákat kaptak a vásárlók, ezzel kellett azonosítaniuk magukat, hogy jogosultak legyenek az akciókra.

Mára a legtöbb program a fentiek mellett digitális lábra is támaszkodik, sőt egyre inkább a virtuális térbe költöznek át. A kártyákat egy külön mobilos applikációba lehet regisztrálni, ezután pedig a fizetéskor egy kódot kell beolvasni a telefon képernyőjén. Néhány helyen, például a Rossmannál pedig virtuális kártyát is elég igényelni, amivel meg lehet spórolni a fizikai kártya legyártásához szükséges várakozást.

Aztán ott vannak a legújabb versenyzők, mint a 2021 májusában indult Lidl Plus. Valószínűleg nincs olyan Lidl-vásárló, akit ne emlékeztettek volna az utóbbi hónapokban arra, hogy olvassa be az alkalmazás képernyőjét.

A német diszkontláncnál már teljesen kispórolták a fizikai kártyát, azok nélkül lehet érvényesíteni az akciókat.

A vállalat elmondása szerint pedig már minden negyedik vásárlójuk használja is.

Oké, de mire tudom használni?

Az applikációknak kettős funkciójuk van.

Egyrészt rendszerezetten láthatjuk az üzletláncok alapvető adatait (üzletkereső, nyitvatartási idő, érvényben lévő akciók).Másrészt ezen keresztül rengeteg egyéb akciót, kupont és fizetésre felhasználható pontot is lehet gyűjteni.

Az akciós áruk köre és a kedvezmények mértéke változó.

A Lidlben hetente 10-12 darab kupon jelenik meg az alkalmazásban,a Spar applikációjában pedig jelenleg 20 árura érhetőek el kedvezmények.A Tescónál ezzel szemben jóval szélesebb a hűségkártyás kedvezmények köre, akár a több százat is elérheti.

Az akciók mértéke jellemzően 5 és 30 százalék között szóródik.

Olcsóbb vasárnapok és nyugdíjas keddek

Az utóbbi évben újabb spórolásra (és vásárlásra) ösztönző innovációkat hoztak be a boltláncok. A Tesco például vasárnaponként 5 százalék kedvezményt adott a vásárlás végösszegéből, keddenként pedig célzottan a nyugdíjasoknak hirdettek meg hasonló akciót.

Válaszul a Spar is bevezette a maga napi akcióját: hétfőnként 6 százalék kedvezményt kaptak a teljes vásárlás értékéből a Myspar alkalmazás felhasználói. Igaz, az olcsóbb hétfőket február végén különösebb tájékoztatás nélkül megszüntette a boltlánc.

Az árstopokat ugyanakkor nem akarja elengedni. Tavaly december óta működik a Sparban az „Árstop extra” elnevezésű program, aminek keretében 300 termék árát fixálják le az üzletekben a következő hetekre.

Mindenesetre az sokat elmond a mai inflációs trendekről, hogy nem csak az árak csökkentésével lehet kampányolni, hanem azzal is, ha megígérik: nem drágítanak tovább.

Pontokat gyűjtöd? Nem biztos, hogy számít

Természetesen nem maradhat ki a spórolási trükkök alfája és omegája, a pontgyűjtés. Az alapötlet egyszerű: ha sokat vásárolsz egy helyen, akkor az elköltött összeged egy részét a bolt visszaadja neked egy olyan kupon formájában, amit csak náluk költhetsz el. A vásárló a kedvezménnyel jár jól, a hűséges fogyasztóval pedig az üzletlánc.

Egy dologra azonban nagyon kell figyelni: az átváltási arányra.

A Tescóban minden elköltött 100 forint után jár 1 pont, ami egy későbbi fizetésnél 1 forintot ér.A DM-ben 300 elköltött forint után 1 pontot írnak jóvá az egyenlegünkön. Beváltásnál pedig 1 pont 3 forintot ér, így végül itt is 100-as átváltási aránnyal kell számolni.Ezzel szemben az Auchan Bizalomkártyánál 1000 forint után jár 5 pont, tehát itt kedvezőtlenebb, 200-as átváltásról beszélhetünk.A Sparban pedig 200 forintonként írnak jóvá egy elkölthető forintot.

Jól hangzik ugyan a pontgyűjtés, de ilyen arányok mellett a pontgyűjtő kártyák használata leginkább fél vagy egy százaléknyi megtakarítást jelent nekünk a vásárlás végösszegéből.

A nagy hiányzó

Ugyanakkor van olyan boltlánc is, aki nem bonyolítja túl a kedvezményéket.

Az Aldiban ugyanis nem működik törzsvásárlói program.

Van ugyan saját applikációjuk, de ott nem kínálnak külön kedvezményeket a regisztrált felhasználóknak, ahogy hűségkártyán sem lehet gyűjteni pontokat. Akciókat persze ők is hirdetnek, de általános érvényességgel: kihasználhatja minden betérő vásárlójuk.

The post Nyugdíjas keddek, önkéntes árstopok és digitális kuponok – így élnék túl az inflációs válságot a nagy áruházak appeared first on Forbes.hu.