A bankcsődök láttán sem remegett meg az Európai Központi Bank keze: folytatták a kamatemelést.

Újabb 50 bázisponttal (tehát fél százalékponttal) emelte mindhárom irányadó kamatlábát az Európai Központi Bank (EKB). Az eurózóna monetáris hatósága a februári 50 pontos emelés után így tovább folytatja a szigorítási ciklusát.

„Az infláció az előrejelzések szerint túl sokáig túl magas marad.”

Ezzel indokolta a mostani szigorítást az EKB. Megismételték továbbá, hogy a céljuk az, hogy az infláció megfelelő ütemben biztosan visszatérjen a középtávú 2 százalékos céljához. Az EKB szakértői szerint az eurózóna inflációja

2023-ban 5,3 százalék, 2024-ben 2,9 százalék, 2025-ben pedig 2,1 százalék lesz átlagosan. Több ebből Bejelentkezett a bankóriás a 20 ezer milliárd forintos mentőövért Zsiday: ezért a forintot ütik meg elsőnek, amikor a világon zűrzavar van

Árstabilitás vs. pénzügyi stabilitás

Ebben nincs is semmi újdonság, hiszen az utóbbi hónapokban a legtöbb jegybank hasonló kamatemelésekkel igyekszik gátat szabni az infláció elszabadulásának. A mai EKB-döntésnek azonban az adott fájó aktualitást, hogy az elmúlt napokban több bank is csődöt jelentett, vagy közel került a fizetésképtelenséghez.

Minden Amerikában kezdődött a Silicon Valley Bank és a Signature Bank bedőlésével,tegnap azonban a svájci Credit Suisse óriásbank is nagy bajba került és 50 milliárd frankos gyorskölcsönre szorult a svájci jegybanktól.

A bankokat ráadásul éppen a kamatemelések hozták nehéz helyzetbe, mert a korábbi tevékenységeiket az alacsony kamatok feltételezése mellett alakították ki. A szigorítás azonban jelentősen megnövelte a legkockázatosabb műveleteket végrehajtó bankok sérülékenységét.

Felmerült tehát, hogy az Európai Központi Banknak az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között kell ma választania.

Erős a bankszektor, de azért figyelik a piacot

Az EKB azonban nem így gondolta és továbbra is az árstabilitás fontosságát hangsúlyozta (ami nem is véletlen, hiszen ez a jegybankok elsődleges mandátuma).

Ettől még a bankcsődök sem kerülték el a figyelmüket. Közleményükben kiemelték:

szorosan figyelemmel kísérik az aktuális piaci feszültségeket, és készen állnak a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy megőrizze az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euroövezetben.

Az euroövezeti bankszektor reziliens, tőke- és likviditási pozíciója pedig erős. Az EKB monetáris politikai eszköztára mindenesetre tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euroövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén ellássák likviditási támogatással, és hogy megőrizzék a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját – jelentették ki.

Mit szól ehhez a forint? Semmi jót

Az euróárfolyam a kamatdöntés előtt 396-397 forint körül járt, az emelés hírére azonban hamar 399 fölé ugrott a jegyzés. Apró korrekció után most 398 körül tart az árfolyam. (A 400 feletti eurót már tegnap összehozta a hazai fizetőeszköz.)

Forrás: Google Finance

Mennyi lesz így az eurózóna kamatszintje?

Az 50 bázispontos emelést követően az irányadó refinanszírozási műveletek, az aktív oldali rendelkezésre állás és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai 2023. március 22-i hatállyal 3,50, 3,75, illetve 3,00 százalékra emelkednek.

The post Itt a döntés, a bankcsődök sem vetettek véget a kamatemeléseknek – és ennek a forint sem örül appeared first on Forbes.hu.