Az áremelések ellenére döntöttük rekordot.

Jelentősen megnövekedett a kereslet a külföldi, azon belül is a tengerparti nyaralások iránt. A covid-járványt követő szabadságvágyat, utazási kedvet az szja-visszatérítés is fűthette, idén pedig „az addig utazunk, amíg lehet, és élményekre költünk” attitűd is jellemzi az utazó magyarokat – derül ki a Bank360.hu Forbes.hu-nak eljuttatott összeállításából.

A kutatás szerint tavaly a duplájára, 1075 milliárd forintra nőtt a külföldre utazó magyarok költése.

Több ebből Másfél év után megint átnevezik a Foodpandát – íme az új név Hiába az infláció, rekordösszegben szórjuk a pénzt külföldön

A gazdasági helyzet még befolyásolhatja az idei évet, de az első negyedéves adatok és a nyárra vonatkozó – március végéig tartó, akciós – előfoglalások azt mutatják, hogy a rezsiváltozás és az infláció ellenére a magyaroknak van pénze és igénye külföldi utazásra és nyaralásra, így a hazai utazási irodák összforgalma meghaladhatja a 2019-es szintet is.

Addig akarunk utazni, amíg lehet

Várakozáson felüli érdeklődésről számolt be az IBUSZ is: a hazai piacvezető utazási iroda utasforgalma tavaly már meghaladta a 2019-est, idén pedig a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb keresletet tapasztalnak. „Már 2022 decemberében megnyitottuk az idei nyári előfoglalási időszakot, annyira erős igény mutatkozott a tengerparti nyaralások iránt” – mondta Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója.

A júniustól charter légi járatokkal a mediterrán térségbe – így a spanyol, görög és török tengerpartra – turistákat szállító és szállást szervező irodánál tízezrek foglalták már le a 2023-as nyaralásukat.

A koronavírus-járvány kényszerű bezártsága után tavaly sokan útra keltek, és a családok szja-visszatérítése is fűtötte az utazási kedvet, amely idén az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére tovább nőtt. Az emberek részéről olyan attitűd is érzékelhető – talán épp a háború és a gazdasági helyzet hatásaként –, hogy „utazzunk, amíg lehet”, és a megtakarításaikat inkább élményekre és pihenésre akarják költeni, mint befektetni – véli Termes Nóra.

A kiutazók elfogadták az áremeléseket

Az uniós irányelvek alapján megalkotott hazai kormányrendelet értelmében az utazásszervezők az utazás előtt 20 nappal már nem emelhetik az utazási csomagok árait, előtte pedig legfeljebb 8 százalékos lehet az áremelés mértéke. Ennél nagyobb drágulás esetén az utas indoklás nélkül elállhat az utazási szerződéstől. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kiutazók elfogadták az akár 8 százalékot meghaladó emeléseket – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője.

A szervezett külföldi utazások ára tavaly átlagosan 15-20 százalékkal, idén pedig további 5 százalékkal emelkedett a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése, valamint az energia- és üzemanyagárak emelkedése miatt.

Biztos érdemes Budapestről repülni? A szomszédban tízezrekkel olcsóbb lehet a jegy

Nagyon sokan szeretnének utazni, az utazási kedv ismét olyan jelentős, ha nem jelentősebb, mint a pandémia előtti időszakban – mondta a csoportos körutazásokra specializálódott Fehérvár Travel Kft.-t képviselő dr. Ribi András. „Az áprilistól októberig induló utazásainkat a február közepén megjelenő katalógusunkban hirdetjük meg, ezek 65-70 százalékát az első hónapban, az úgynevezett first minute időszakban lefoglalják az utasaink az elmúlt húsz év tapasztalata szerint. Idén azonban ez az arány még magasabb volt – függetlenül attól, hogy a forint gyengülése, az üzemanyagárak növekedése és a világszerte tapasztalható turisztikai boom miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőttek az áraink.”

Rekordok dőlhetnek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok tavaly 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben. A tartózkodási idő 60 százalékkal, 52,4 millió napra nőtt. A növekedést elsősorban a többnapos, szabadidős utazások eredményezték.

Aki több napra ment, átlagosan 5,8 napig volt kint.

Az utazó magyarok nagyon sokat költöttek 2022-ben külföldön: 1075 milliárd forintot, ami duplája volt az előző évi kiadásoknak, de a 2019-es 970 milliárdot is meghaladta. Az összeg mintegy harmada szálláshelyre és vendéglátó-szolgáltatásokra ment el.

A legtöbbször Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába utaztak tavaly a magyarok.

The post Hiába az infláció, rekordösszegben szórjuk a pénzt külföldön appeared first on Forbes.hu.