Egy magyarországi állásinterjún még mindig elhangozhatnak olyan kérdések egy munkába frissen visszatérő kisgyermekes anyukához, hogy megoldott-e a gyermek ellátása betegség esetén, vagy épp szed-e a nő fogamzásgátlót. Pedig minél sokszínűbb egy csapat (ebbe beletartozik az is, hogy sokféle ember, nő és férfi alkotja), annál kreatívabb, és annál jobb döntések születnek. A munkaadóknak pedig kellene annyira felnőttnek tekinteniük saját kollégáikat, hogy ha mondjuk előbb el kell menni délután a gyerekért, este akkor is visszaül a szülő a géphez és kész lesz a munka.

A magyarországi Forbes történetének legnagyobb eseményén, a szerdai Forbes Power Women’s Summiton Veiszer Alinda beszélgetett a munkába való visszatérésről Czinke Beátával, a Morgan Stanley budapesti irodájának pénzügyi vezetőjével, Fiala Borcsával, a WMN főszerkesztőjével, illetve Juhos Andreával, az LHH Magyarország tanácsadó cég ügyvezető partnerével.

Üzlet Vaszkó Iván 6 perc olvasás

„Bocsánat, de ha vezetőként aláírok, nekem ne mondják meg, mit csináljak”

Üzlet Knittel Martin 3 perc olvasás

BKK-vezér: „Mindig az volt a mondás, hogy nincs pénz. De most tényleg nincs”

Legyél jobb! Takács Dalma 4 perc olvasás

Ha Magyarország olyan lenne, mint Svédország, már megváltottam volna a világot

Vagy visszamész vagy új állást keresel

Czinke Beáta, a Morgan Stanley budapesti irodájának pénzügyi vezetője azt mondja a náluk dolgozó nők többsége egyformán próbál karriert építeni és családot alapítani, és amikor priorizálni kell, akkor a családot helyezik előtérbe. Szerinte a vállalatoknak az a feladata, hogy ne kényszerítsék a női munkavállalókat olyan helyzetbe, amikor saját magukat kell háttérbe szorítani. Náluk 50 százalékban tudnak az anyukák otthonról dolgozni, illetve van részmunkaidős lehetőség is: fontos, hogy a munkakör is alkalmazkodjon a megváltozott élethelyzethez, a munkahely is legyen rugalmas, ezzel viszonozva azt a flexibilitást, amit korábban – a még gyermektelen – munkavállalójától kapott.

Juhos Andrea kifejtette: aki a gyermekvállalás után ugyanoda szeretne visszamenni, ahonnan eljött, gyes alatt is maradjon kapcsolatban az iparága trendjeivel, azokkal a vezetőkkel, akikkel dolgozott, és tervezze meg a visszatérését. Ha valaki nem tud visszamenni az eredeti munkahelyére valami miatt, akkor klasszikus álláskeresés indul. Andrea szerint

az önéletrajzba nem érdemes beírni, hogy gyesen volt x évig, mert az azt üzni, hogy hosszabb időre kiesett a munkából. Nem érdemes megvárni azt a kérdést sem egy állásinterjún, hogy ki fog vigyázni a gyerekre ha beteg lesz, inkább elé kell menni a kérdésnek

és kirakni az asztalra, hogy a gyerekek ellátása megoldott ebben az esetben. A harmadik forgatókönyv, hogy ha valakinek van vállalkozói ambíciója, vagy szeretne valami új dolgot csinálni, akkor a gyes kiválóan alkalmas az új utak keresésére, a tanulásra, a kapcsolatépítésre, gondolkodásra.

Fiala Borcsa: furcsa, hogy bizonyos kérdéseket csak a nők kapnak meg egy állásinterjún. Fotó: Fekete Csaba

Furcsa, hogy ezt megkérdezik

Fiala Borcsa szerint furcsa, hogy egy állásinterjún elhangozhatnak olyan kérdések, hogy mit fog csinálni az ember, ha beteg a gyerek,

„a férfiaknak nem tesznek fel ilyen kérdéseket”.

Pedig akár fel is tehetnének, ha már a gyerek is közös, fejtette ki. Szerinte inkább az a kérdés, hogy mit tehet egy szülő a gyeses évek alatt. A WMN-nél természetes volt, hogy mindenkinek alkalmazkodnak az élethelyzetéhez, és összességében a feladat elvégzése a lényeg. Felnőttként kell kezelni a beosztottakat, megadni nekik azt bizalmat, hogy ha délután például előbb el is kell menni a szülőnek a gyerekért az óvodába vagy az iskolába, akkor attól még este visszaül a géphez, és ugyanúgy készen lesz a feladat, meghálálják a bizalmat.

Juhos Andrea hozzátette: volt olyan női ügyfele, akitől azt is megkérdezték állásinterjún, hogy szed-e fogamzásgátlót, mint ahogy az is realitás, hogy amikor egy apuka az állásinterjún azt mondta, hogy 4-kor el kell indulnia a gyerekéért, akkor a férfi interjúztató azt mondta, hogy akkor itt van vége az interjúnak.

Juhos Andrea: lehet segítséget kérni. Fotó: Fekete Csaba

Nem kell 0-24-ben tolni

Veiszer Alinda felvetésére, miszerint a magyar vezetők között kevés a nő, mindössze 10 százalék az arányuk, Juhos Andrea egy felmérést idézett: ha egy állásinterjú után a befutók shortlistjén csak egy nő van, akkor általában nem ő kapja a pozíciót, de ha kettő, akkor igen. Előremutató lenne ezért, ha a jelöltek között legalább két nő lenne. Czinke Beáta szerint fontosak a példaképek, az ő csapatának fele nő, több területen van női vezető a Morgan Stanleynél. Minél több ilyen példát tudunk felmutatni, annál nagyobb lesz erre a nyitottság, mondta Beáta.

Juhos Andrea szerint azok a cégek, amelyek sokszínűek, jobban ismerik a társadalom igényét, jobb döntéseket tudnak hozni, kreatívabbak, mert többféle szemüvegen keresztül látják a valóságot. Czinke Beáta is kiemelte: ez esetben valóban más lesz a produktum. Az énidő-munka-családi élet egyensúlyával kapcsolatban Fiala Borcsa, aki író is, kifejtette: reggel 5 és 7 között van az énideje, ekkor ír, „az ember megpróbálja kicsit meggörbíteni az időt”. Czinke Beáta a családi munkamegosztásban hisz, Juhos Andrea pedig, aki maga is tanult a gyes alatt, a folyamatos tanulásban. Hangsúlyozta:

anyaként is lehet segítséget kérni, „nem kell nulla-huszonnégyben tolni”.

The post Eltitkoljam, hogy gyesen voltam? Megkérdezhetik, hogy mi van, ha beteg a gyerek? – Vissza a munkába szülés után appeared first on Forbes.hu.