Három új csillagászati könyve jelent meg: a Vénusz formakincse, a Mars felfedező és a Folyadékok a Naprendszerben munkák bolygószomszédjaink jellemzőit mutatják be akár gyerekeknek is.

2023 márciusa óta lehet könyvesboltban kapni Bérczi Szaniszló „kis atlasz” sorozatának két új kötetét és egy új Mars témájú atlaszt, kifejezetten gyerekeknek, Hargitai Henrik tollából és tördelésével. A kiadványok az elmúlt évtized új kutatási eredményét tekintik át, kép- és ábraanyaggal gazdagon illusztrált formában. A kiadványok sok egyedi szakmai érdekességgel szolgálnak, de nyelvezetük révén a szakirányú végzettséggel nem rendelkező, általános érdeklődők is hasznosan forgathatják. Noha az internet korábban szinte bármilyen információ hozzáférhető, a kapcsolódó ismereteknek csak kis része érhető el magyarul, főleg ilyen összeszedett és rendszerezett formában. A Mars felfedező könyv pedig igazi kuriózum: a gyerekeknek segít a Vörös Bolygó megismerésében, képzeletben a Marsra látogatva, felkészítve talán az egyik első jövőbeli marsutazót.

A Vénusz formakincse (Hargitai Henrik) – Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csop. PK, Megjelenés: 2023. március 20.

A Vénusz-kutatás kérdései: volt-e víz a Vénuszon; milyen volt akkoriban felszíne; van-e ennek a kornak nyoma a mai felszínen; milyen a vulkanizmus dinamikája; volt-e élet a Vénuszon és vannak-e ennek nyomai vagy túlélői. Bár ezekre a kérdésekre tehát nem kap választ az Olvasó, hasznos olvasmány, és talán talán majd épp maga az olvasó fogja idővel megválaszolni őket. Ebben a kötetben a felszín jellemző földrajzi képződményeinek képekkel illusztrált leírása található, kialakulásuk elméleteivel. A formák közül jónéhány a Földön ismeretlen. A Vénusz ma izzón forró felszíne nem túl hívogató az ember számára, viszont Földünk múltjáról és távoli jövőjéről mégis sokat tudhatunk meg “ikerbolygónk”, egy geológiailag idegen világ tanulmányozásával. A kötetet 46 egész oldalas radarfelvétel illusztrálja.

Mars felfedező (Hargitai Henrik) – Megjelenés: 2023. március 20.

Zsebatlasz és gyerek foglalkoztató a Mars felfedezéséhez. A térképlapokon túl 6 éves kortól az egyetemistákig mindenki megtalálja a magának való feladatokat, amiken keresztül az olvasó játékosan fedezheti fel a Mars különleges világát. A könyvet a marsi fénykép mellett mesterséges intelligencia és emberi grafikusművész illusztrációi színesítik. Tartalmaz marsi naptárt, 100 oldalnyi térképoldalt, benne az összes rover leszállóhelyével, külön fejezet mutatja be a rovereket és azok üzemeltetését, 40 oldalnyi színes foglalkoztató után 20 oldal tekinti át a marskutatás lehetséges jövőjét, további interaktív feladatokkal. A könyv érinti a hazai marskutatást is, ahol Magyarországon dolgozó geológusok és fizikusok mutatkoznak be. Melléklet: Mars-térkép. Bolygóvédelmi tájékoztatóval.

“Ez a zsebatlasz ugyan a Földön élőknek készült, de ha akkor nyitnád ki, amikor a negyedik bolygón egy félhomályos, porlepte, ködborította tájon próbálod megtalálni az utat a lakóegységed felé a vészesen közelgő naplemente idején, ott is átsegíthet a rögös lávákon és süppedős homokon keresztül meglelni a helyes irányt célodhoz.”

Folyadékok a Naprendszerben (Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Homolya Emese, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Mörtl Mária, Pál Bernadett, Sík András, Tasnádi Péter, Weidinger Tamás) – Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csop. PK, Megjelenés: 2023. március 20.

A Naprendszer bolygói és kisebb égitestei különleges helyszínek a Világegyetemben. E “kozmikus helyszíneken” a nagy anyagsűrűség (valamint megfelelő nyomás és hőmérséklet) miatt létrejöhetett a folyadék halmazállapot. A folyadékok leggyakoribb természetes előfordulása a bolygók légköre. A Vénuszon kénsavból, a Földön vízből állnak a felhők. A Jupiteren, a Szaturnuszon, esetleg az Uránuszon és a Neptunuszon főként az ammónia és az ammónia-hidroszulfid, a Titánon pedig az etán alkot cseppeket, képez felhőket.

A folyadékok természetes anyagok a Föld felszínén. Fél évszázadnyi űrszondás kutatómunka nyomán ma már tudjuk, hogy a folyadékok a Mars felszínén is jelen voltak, bár sokkal ritkábban, mint a földi viszonyok között. A Marson elsősorban a sós oldatok alkotnak folyadékokat a talajszemcsék felszínén, kár napjainkban is. A harmadik égitest, ahol tartósan jelen vannak a folyadéktestek, a Titan szaturnuszhold. Folyadékszerű szivárgás azonban az Europa és az Enceladus hold felszínén is megjelenhet, ha a mélyből felfelé préselődik a víz. A vulkáni eredetű anyagok olvadék állapotban terülnek szét a Föld felszínén és az Io holdon – ez is folyadék.

Vannak rejtett tartózkodású folyadéktestek is a bolygókon, és csak közvetve mutatkozik meg a hatásuk. A Földön ezeknek többféle elnevezése van, mert más-másféle összetételűek. Attól függően, hogy vizes oldatról, szénhidrogénekről, vagy szilikátolvadékokról van szó, nevezik őket víznek (“víztestnek”), kőolajnak vagy lávának. Más égitesteken is valószínű ezek előfordulása, de nem így egyszerre, mint a Földön. A Marson e három földi folyadékforma közül legalább kettőnek a jelenléte valószínű: a vizes oldatoké és a szilikátolvadékoké. Az Europán, a Ganymedesen, és az Enceladuson a vizes oldaltok egy mélyebben fekvő óceánt alkothatnak, a szénhidrogének pedig a Titanon alkothatnak folyadéktesteket, ahol egy mélységi óceáni réteg is valószínűsíthető. A szilikátolvadékok széles köre a vulkanizmus formagazdag világát hozza létre a bolygótestek felszínén. A külső-Naprendszer jeges holdjain a vizes oldatok kitörései sokszor a vulkanizmus jelenségéhez hasonló formákat teremtenek. Az égitestek felszínének jelenségvilágát átszövik azok az események, változások, átalakulások és kölcsönhatások, amelyek a folyadékokhoz kapcsolódnak.