Egyesek szerint ez a legmagasztosabb zeneművészet, másokat a gondolatától is kirázza a hideg. Pedig lehet, hogy csak a komolynak kikiáltott klasszikus zene elnevezésével van baj. A könnyűzenét például mindenki szereti, ahhoz mindenki ért. De mitől komoly a zene? Szerzőjétől? Tartalmától? Előadásmódjától? Az idén 100 éves jubileumát ünneplő – és a Művészetek Palotájában Lawrence Foster amerikai maestróval Enescut és Csajkovszkijt próbáló – Nemzeti Filharmonikus Zenekar két szólamvezetőjével, a több évtizede harmonikus házasságban élő Pap Eszter oboaművésszel és Koó Tamás csellóművésszel hangolódtunk rá a kérdésre: mi a komolyzene-szeretet titka?