A piac fejlődése, a napelemrendelet és az elszálló energiaárak miatt itthon is forró téma lett a napenergia és annak felhasználása. Azonban erről a témáról sem olvashatnánk ennyit, ha nincs Telkes Mária, aki már 1939-ben beleásta magát a napenergia hasznosításának lehetőségeibe. Neve itthon alig ismert, Amerikában a National Inventors Hall of Fame tagjai között is szerepel.

Idén új csúcsot állított be a magyarországi ipari méretű napelemes rendszerek termelése. A villamosenergia-hálózatot felügyelő Mavir adatai szerint egyes napokon a hazai naperőművek termelési teljesítménye a 12:00–12:15 közötti időszakban már meghaladta a paksi atomerőmű kapacitásának elméleti maximumát.

Ezt a hírt sem olvashattuk volna (vagy ha igen, talán sok évvel később, vagy egészen más formában), ha nem lett volna Telkes Mária. Már 1939-ben a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként Bostonban. Tudományos és szakmai életének nagy részét ennek a kutatási iránynak szentelte, és eközben olyan találmányok kerültek ki a keze alól, mint a világ első napkollektoros fűtési rendszerei, szoláris kemencék, sőt egy napelemes vízlepárló rendszer is.

Napkirálynő, de inkább Sun Queen. Telkes Mária ugyan Budapesten született 1900-ban, az ELTE-n szerzett diplomát és doktori fokozatot és Budapesten is hunyt el (1995-ben), de Magyarországon életében alig írtak róla. Igaz, 1925-től az Egyesült Államokban élt, de a magyar energiatermeléssel kapcsolatos hír kapcsán érdemes újra megemlékezni róla.

Több ebből Benzines autók kivezetése: 2035 marad a határidő, de lesz egy kiskapu Tízmilliós jacuzzitól, az AI fűnyíró-Ferrarin és húsevő növényen át a disznószoborig

Honnan a Napkirálynő név?

Budapesten, az Eötvös Lorán Tudományegyetemen, fizikai kémiából diplomát szerzett 1920-ban, négy évvel később pedig doktori fokozatot is. Akkoriban kevés nőnek adatott meg hasonló lehetőség természettudományos területen.

Már az is szinte csoda volt, hogy nőként egyetemre jelentkezett. De Telkes Mária érdeklődését már középiskolás korában felkeltette néhány korai tudományos jóslat arról, hogy a fosszilis energiaforrások hamarosan kimerülhetnek.

A doktori fokozat megszerzése utána nem sokkal kivándorolt az Egyesült Államokba. Ott először a Cleveland Clinic Foundationnál kezdett dolgozni biofizikusként, majd a Westinghouse Electric kutatómérnöke lett. Itt végzett munkája úttörő lépéseket jelentett a napenergia-technológiában, amikor olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek hőenergiát elektromos energiává alakítanak át.

Az első passzív ház

1940-ben csatlakozott az MIT Solar Energy Conversion Projectjéhez, és elkezdett a napenergia gyakorlati felhasználásának és alkalmazásának fejlesztésére összpontosítani. Ennek a munkának az egyik kiemelkedő eredménye lett a Dover-ház, ami a világ egyik első kizárólag napenergiával fűtött épülete lett 1948-ban, Massachusettsben.

A Dover-ház. Fotó: Lechner Tudásközpont

A Dover-ház ék alakú volt, és 18 nagyméretű ablak szegélyezte a második emelet déli fekvésű falát. Közvetlenül ezen ablakok mögé Telkes fém- és üvegpaneleket épített, amelyek a Nap hőjét egy csatornán keresztül 21 tonna glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmazó tárolóedényekbe juttatták. A vízhez képest hétszeres hőtároló képességgel rendelkező – a múlt század első felében leginkább csak hashajtó tulajdonságáról ismert – só napsütéses napokon megolvad, és elnyeli a hőt. Hideg napokon a só lehűl és újrakristályosodik, kibocsátva tárolt hőjét és felmelegítve környezetét.

Az 1970-es években Telkes rájött, hogy ezt a technológiát közvetlenül hűtésre is lehet használni, így a napelemes légkondícionáló is bekerült az általa jegyzett szabadalmak sorába. Bár ezek a technológiák, illetve kísérleti házak a későbbiekben még további fejlesztést igényeltek, jelentősen hozzájárultak a napenergia felhasználásának ösztönzéséhez.

Tengervízből ivóvizet

Telkes maradandó örökségéhez tartozik egyebek mellett a második világháború alatt kifejlesztett napelemes lepárló berendezés is, amely az amerikai hadsereg sürgősségi orvosi készletének is részét képezte. A lezuhant repülősök, illetve tengerészek általi használatra tervezett hordozható (nagyjából focilabda nagyságú, felfújható) eszköz

lehetővé tette a katonák számára, hogy eltávolítsák a sót a tengervízből. Miután a víz lehűlt, a katonák biztonságosan fogyasztható ivóvízhez jutottak.

Ugyanezt a technológiát később kibővítették és újratervezték, hogy megfeleljen a Virgin-szigetek vízigényének. Az ott létesített berendezés a mai napig használatban van.

Üzlet Topolay Gábor 4 perc olvasás

Napelemrendelet: itt vannak az első reakciók

Üzlet Forbes 2 perc olvasás

Itt építi fel az állam az újabb gázerőműveket

Itthon alig ismerik

Találmányai és elméleti eredményei ellenére Telkes Máriáról magyar nyelven csak az utóbbi években született néhány részletesebb cikk, pedig az USA-ban kiemelkedő karriert felépítő tudós kivándorlása után kerek 70 évvel hazalátogatott, és 95 éves korában, 1995-ben itt hunyt el. A Qubit 2018-as cikke szerint itthoni mellőzöttsége lehetett a fő oka annak is, hogy

„halálhíre sem az ország határain belülre, sem azon kívülre nem jutott el. Az Egyesült Államokban csak nyolc hónappal később tudódott ki, hogy a Napkirálynő távozott az élők sorából.”

Telkes Mária az élete során szerzett számos kitüntetése között szerepel a Women Engineers’ Achievement Award és a Charles Greely Abbot Award a Nemzetközi Napenergia Társaságtól, 2012 óta pedig az USA-ban a National Inventors Hall of Fame tagjai között is szerepel.

A cikk szerzője a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Borítókép: A Google 2022. december 22-én ezzel az animációval tisztelgett a magyar feltaláló előtt a keresője főoldalán.

The post A magyar feltaláló, aki nélkül nem tartana itt a napenergia – itthon elfelejtették, Amerikában ünneplik appeared first on Forbes.hu.