Inflációs spekulációról és az akkugyárak szükségességéről beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter, aki azt is elárulta: év végéig lezárhatják Ferihegy visszaállamosítását.

„A budapesti repülőtér egy stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. A kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja, mindegy, ki a tulajdonos” – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban.

Az előkészítő megbeszélések már folynak a Budapest Airport tulajdonosával az értékesítés feltételeiről és az árról. Mint fogalmazott, a megegyezés mindkét szereplő számára fontos, és az üzletet az év végére le lehet zárni.

„A magyar kormány sokkal jobban tudná fejleszteni a repülőteret, a befektetők is látják, hogy a kormány másfajta szemléletben többet tud ebből kihozni”

– mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Az egyik legnagyobb állami üzlet lehet

A legutóbb kiszivárgott hírek szerint a mostani tulajdonosok 4,4 milliárd euróért válnának meg a Budapest Airporttól. Ez kifejezetten magas ár a régiós, tőzsdén jegyzett repterek értékéhez képest. A reptéren számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt időszakban, a koronavírus után pedig kezd helyre rázódni a piac, bár bizonytalanságok még bőven vannak.

A BA stabil pénztermelőképességgel rendelkező cég. A járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben 110 milliárdos forgalom mellett 29 milliárdos adózott eredményt termelt. Az utóbbi két lezárt üzleti év (2020, 2021) ugyanakkor komoly veszteséget hozott, 40 milliárd és 32 milliárd volt a mínusz. Igaz, a forgalom is több mint felére esett vissza, 2020-ban 43 milliárd, 2021-ben 52,9 milliárd forint volt.

Ez nem feltétlenül fogja döntően befolyásolni a végső árat, hiszen a BA 2005-ben 75 évre kapott koncessziós jogot a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működtetésére, és mint láttuk, ha a piac rendbe jön, vissza fogja tudni termelni a veszteséget bőven. A magyar állam viszont nagyon akarja a repteret, miközben a mostani tulajdonosi konzorciumon nincs eladási nyomás – hacsak a kormány nem teremt olyan helyzetet.

Egy 4 milliárd euró körüli vételárral ez lehet az egyik legnagyobb felvásárlás, amiben az állam részt vesz. A Vodafone-tranzakció 1,63 milliárd euróra rúgott, itt az állam kisebbségi befektetőként szállt be. 2011-ben a Szurgutnyeftegaztól a Mol 21,1 százalékos részvénypakettjének visszavásárlására 1,88 milliárd eurót költött az állam.

 

Figyelem, inflációs spekuláció a láthatáron!

Nézzük, milyen témákat érintett még a miniszter az interjúban:

A külföldi tőkének jelenleg az autóipar, az akkumulátorgyártás, a hadiipar a vonzó, de Nagy Márton szerint új céliparágakat kell találni, példaként említette az egészségipart, logisztikát, de a szolgáltatásokat is.„Az autó nyugatról jön, az akkumulátor keletről, nekünk pedig egyfajta hídszerepet kell betöltenünk.”Nagy szerint az év második felében gyorsuló ütemben csökken majd az infláció: „az élelmiszereknél már túltermelés van, így áprilistól gyorsuló csökkenés lehet a boltokban.”Azt vizsgálja a kormány, hogy mekkora azoknak a magyar vállalkozásoknak az aránya, amelyek beszorultak magasabb áron az éves gáz- és áramszerződésekbe, mert ez jelentősen befolyásolhatja az inflációt.Figyelmeztetett, hogy fennáll az inflációs spekuláció veszélye is, amikor az infláció növekedése bizonyos szektorokban extraprofitot hozhat. Mivel erre szerinte a monetáris politikának nincs hatása, ezért a kormánynak kell bekapcsolódnia. A múlt héten már a Gazdasági Versenyhivatal javaslatára egy online árfigyelő rendszer kialakítását kezdték el.

The post Van az a pénz: Nagy Márton szerint az állam jobban tudná fejleszteni a ferihegyi repteret appeared first on Forbes.hu.