Három klímaügyi szakértő beszélgetett Magyarország energiaellátásának jövőjéről az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 konferenciáján.

„Már február közepén megdőlt a napenergia-termelési rekordunk, és ebben nincsenek benne a háztartási kiserőművek” – mondta Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) alelnöke. A klímavédelmi szakértő szerint annyira jó kilátásai vannak Magyarország energiatermelésének, hogy akár exportálhatunk is.

Ürge-Vorsatz szerint az épületek felújításába kellene fektetni a legtöbb pénzt. Ezt azonban kevés politikus vállalja be, mert hosszú távú projekt, évente csak a lakosság három–négy százalékát lehet elérni vele.

Üzlet Vámosi Ágoston 2 perc olvasás

Videoton-vezér: Kevesebb biztonsági őr és kávéfőző kellene Magyarországra

Üzlet Vámosi Ágoston 3 perc olvasás

Itt a bejelentés: jön a fővárosi lakásügynökség

Üzlet Vámosi Ágoston 4 perc olvasás

Navracsics: Csúszhat az a tervünk, hogy az EU egyik legélhetőbb országa legyünk 7 éven belül

Továbbra is alap lesz az atomenergia

Az atomenergia ugyan nem tekinthető zöldenergiának, mégis egy karbonsemleges módja az energiatermelésnek – vezette fel a témát Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klímapolitikai szakértője.

„Az atomenergiára épülő termelésre jó példa Franciaország. Ami Magyarországot illeti, Paks I. üzemidejét legalább húsz évvel szeretné meghosszabbítani a kormány, és Paks II.-vel is számol. Az a cél, hogy a 20–30 százalékos energiaimport-arány ne emelkedjen” – mondta Botos Barbara, a kormány klímaügyekért és klímapolitikáért felelős utazó nagykövete.

Ezzel egyeértett Beck Zsófia, a Boston Consulting Group ügyvezető-igazgatója is. „Gázból és villamosenergiából is kevesebbet kell importálnunk, de nem az a cél, hogy nullára csökkentsük a behozatalt.

Atomenergia nélkül pedig nincs energiamix rövid, közép- és hosszú távon sem. A jelenlegi blokkok üzemidejét meg kell hosszabbítani.”

Botos elmondta: Magyarország villamosenergia-igénye meredeken növekszik. Ennek fő mozgatórugói azok, akik gázfűtésről elektromos fűtésre váltanak, illetve a közlekedés villamosítása is sokat hozzátesz. Az uniós Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) forrásaiból ötször annyit fog energetikai beruházásokra költeni a kormány, mint az előző ciklusban, ráadásul ezeket a beruházásokat 2026-ig végre kell hajtani.

Ürge-Vorsatz azonban óvatosságra intett a költekezéssel kapcsolatban. „Már 2015 óta tudtuk, hogy nem szabad belső égésű motorokra épülő gyárakba fektetni, mert előbb-utóbb ki kell szállni ebből. Most tudjuk, hogy a földgázból kell kiszállni. Rengeteg pénz megy arra, hogy elhagyjuk a földgázt. Az atomenergia használatát most élvezzük, de az árát később fizetjük meg. Ez messze a legdrágább energiaforrásunk, a költségei pedig tovább nőttek az elmúlt években. Abból, amit atomenergiára költünk, fel lehetne újítani az összes magyar épületet” – mondta az IPCC alelnöke.

The post „Abból, amit atomenergiára költünk, fel lehetne újítani minden magyar épületet” appeared first on Forbes.hu.