Írta: Gribek Dániel // Fotók: Belicza László Gábor // Illusztráció: Bárdos László

Talajművelési módok
1. Forgatásos talajművelés (szántás)
Előny
• A gyomnövényeket, illetve a tarló maradványait is beforgatja.
Hátrány
• Könnyen kialakulhat úgynevezett eketalpbetegség, vagyis a talaj összetömörödése.
• Csökkentheti a talaj nedvességtartalmát.
• Gázolajigényes.
• Az elporított, takarás nélküli talajfelszín fokozottan ki van téve a szél- és vízeróziónak.

Ekével 15–45 centiméter mélységig mozgatják át a talajt, így a legfelső termőréteg a mélyebb részekbe jut.

2. Forgatás nélküli talajművelés
Eke helyett más talajművelő eszközöket használnak, például lazítót, kultivátort, grúbert, tárcsát, boronát.
Előny
• Jelentős mennyiségű szármaradvány, úgynevezett mulcs marad a talajon, ami véd a szél- és vízerózió ellen, és a párolgást is csökkenti, így könnyebben megőrizhető a talajnedvesség.
• A technológiától függően akár felére is mérsékelheti a gázolajfogyasztást.
Hátrány
• Mivel ezek a szerszámok csak függőleges hatást fejtenek ki, nem forgatják át a talajt, keverőhatásuk a szántáséhoz képest rendkívül csekély.

2/a. Min-till, vagyis minimális művelés
• A min-till egy forgatás nélküli, regeneratív talajművelési módszer. A talajt mindössze 0–10 centiméter mélységben művelik. Célja főként a mechanikai gyomirtás, a szervestrágya bekeverése a talajba, illetve a magágykészítés. Alkalmazásával a talajfelszín borítottsága legalább harmincszázalékos marad, és így jelentős védelmet nyújt a szél- és vízerózió, valamint a kiszáradás ellen.

Mindössze 0—10 centiméter mélyen művelik a talajt, vagy ultrasekély művelés esetén 0–3 centiméterig. Utóbbival a szármaradványok 80–90 százaléka is a felszínen maradhat, jól takarva a földet.

2/b. Strip-till, vagyis sávos művelés
• Sajátos eszközöket, úgynevezett sávművelőket igénylő, speciális technológia.
• A talajt csak a terület nagyjából negyven százalékán bolygatják meg, a művelt sávok közötti terület érintetlen marad.
• A sávokban a talaj gyorsabban melegszik, így a kelés egyenletesebb lesz, a tápanyagot egyszerűbb a talajba juttatni, miközben a nem bolygatott részek megőrzik a talajnedvességet, és segítik a talajélet fejlődését.

A sávokban 20-25 centiméteres, vagy akár mélyebb művelés, míg a sávok közötti terület érintetlen marad.

2/c. No-till, vagyis direktvetés
– A területen állandó folyamatos a takarás, a lazítást a talajban fejlődő gyökerek végzik el, ez pedig kedvezően hat a talaj biodiverzitására és vízháztartására.
– A no-till rendszert előszeretettel ötvözik a takarónövényes technológiával, azaz adott célokat szolgáló növénykeverékeket vetnek: a pillangósok nitrogént juttatnak a talajba, a talajművelő retek és más karósgyökérzetűek pedig például lazítanak.
– A no-till rendszerben komoly feladat a tápanyagok talajba juttatása, hiszen erre leginkább csak a vetéskor van mód.

A no-till azt jelenti, hogy a vetésen kívül soha, még sekélyen sem bolygatják a talajt. A regeneratív módszerek közül ez a leghatékonyabb a talajmegújításban.

The post Földek, amik alig látnak vasat appeared first on Forbes.hu.