A síelők harmadik legnépszerűbb úticélja a közeljövőben bezárhatja síközpontjait. Az olasz jegybank kutatásából kiderül, a klímaváltozás magyar sípályákat is veszélyezteti.

Monte Cimone síközpontja kedvelt úticél a magyar síelők körében is. Az Appennin-hegységben található síparadicsomban több mint ötven kilométernyi pályán űzhető a legkedveltebb téli sport. A síszezon kezdete előtt bár még nem lehetett tudni, folytatódik-e az elmúlt évek enyhe teleinek sorozata, a biztonság kedvéért az üzemeltető ötmillió eurót fordított a pályák hóágyúzására. Hiába, a levegőbe lőtt vízcseppek nem fagytak meg, mivel egészen január közepéig a hőmérséklet nem csökkent nulla Celsius-fok alá.

Karácsonyi zárva tartás, negyven év után először

Az emelkedő hőmérséklet világszerte fenyegeti a síipart, de Olaszország síközpontjai különösen veszélybe kerültek – írja a Reuters nemzetközi hírügynökség. A nemzetközi hírügynökségnek azt mondta a környékbeli sípályák üzemeltetőit összefogó szövetség elnöke, hogy az éves bevételük 40 százaléka veszett el az emelkedő hőmérséklet miatt.

Idén pedig 40 év után először zárva tartottak karácsonykor, ami a síszezon egyik legnépszerűbb időszakának számít.

Egyre kevesebb hó esett az olasz hegyekben az elmúlt években, ha esett is, ritkán maradt meg. Az olasz Legambiente környezetvédő egyesület szerint az olasz sípályák mintegy 90 százaléka a mesterséges (tehát hóágyú által előállított) hóra épül.

Több ebből „Abból, amit atomenergiára költünk, fel lehetne újítani minden magyar épületet” 90 ezer ember döntött, kitiltják a világvárosból az e-rollereket

Más európai országokban jóval kedvezőbb a helyzet, ugyanez a szám

Ausztriában 70 százalék,Svájcban 50 százalék,Franciaországban 39 százalék körül alakul.

Lassan több vizet fogyasztanak, mint egy hárommilliós város

A globális felmelegedés és a tavalyihoz hasonló forró nyarak aszályhoz vezetnek szerte Európában. A déli állam pedig nem engedheti meg magának, hogy évente több millió köbméternyi vizet a műhó előállításához használjon fel. A Legambiente számításai szerint

az olasz alpesi sípályák éves vízfogyasztása hamarosan a hárommillió lakossal rendelkező Nápoly éves vízfogyasztásával fog megegyezni.

Habár a klímatudósok, sőt, az olasz jegybank is azt javasolja az alpesi központoknak, hogy keressenek alternatív turisztikai bevételi forrásokat, a síterepek üzemeltetői kitartanak. Ha megszűnne a mintegy 220 olasz síközpont, az ország gazdaságára is kihatna.

Az ágazat négyszázezer embert foglalkoztat és körülbelül évente 11 milliárd eurós (4,1 billió forintos) forgalmat bonyolít.

Ausztria és Franciaország után Olaszország fogadja a legtöbb külföldi síelőt – köztük rengeteg magyart is.

A forró tengerpartok alternatívái lehetnek

Az olasz jegybank tanulmányában közgazdászok és klímatudósok amellett érvelnek, hogy az alacsonyan fekvő síközpontok fenntartása kudarcra van ítélve. A hóágyúzás ideig-óráig késlelteti a bezárást, de nem oldja meg a globális felmelegedés okozta problémákat. Giulio Betti, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács klimatológusa azt mondta nemzetközi hírügynökségnek, hogy az 1000 és 2000 méter között síelés gazdaságilag fenntarthatatlanná válik. Emiatt az alacsonyan fekvő síközpontoknak a hegyi kerékpárosok és a túrázók igényeit kellene elsősorban kielégíteniük.

Így az ajánlják, az Alpokban található turisztikai központokat át kell alakítani úgy, hogy be tudják fogadni a lassan elviselhetetlenül forróvá váló mediterrán városok és tengerpartok lakosait a nyári hónapok alatt.

Oggi siamo ai Piani di Artavaggio, una graziosa località posta tra i 1600 e i 1900 metri di altitudine, ideale per gite di scialpinismo o escursioni con le ciaspole…#4gennaio #ciaspole #sci #lecco #lombardia #walking #SkySport #martedi pic.twitter.com/MjGOzwE4Xs

— Secret Maps (@Secret_Maps) January 4, 2022

Két olasz síközpont meg is fogadta a tanácsokat. Piani di Artavaggio Milánótól 100 km-re fekszik. Az 1600 méter magasan található üdülőhelyen leszerelték a sífelvonókat, könnyű túraútvonalakat alakítottak ki a sípályák helyén. A francia határhoz közeli Elvában pedig a hegymászókat várják nagy szeretettel, miután búcsút intettek a sílifteknek. A falu 20 milliós európai uniós támogatást kapott az olasz COVID-19 gazdaságélénkítési terv keretében, amit a falu polgármestere a fenntartható turizmus (a környezetért felelősséget vállaló utazás viszonylag zavartalan természeti területeken – a szerk.) fellendítésére fog fordítani.

A magyar pályák közül még a legmagasabban fekvő bánkúti is csak épphogy 900 méter felett van, így kérdéses, meddig lehet majd határon belül felcsatolni a síléceket.

The post Veszélyben az európai ország sípályái, jelentős részüket bezárás fenyegeti appeared first on Forbes.hu.