Létezik egy Apple termék, amely szó szerint örökre megváltoztatta a jövőt, az átlagemberek mindennapjait, de mégis irgalmatlanul nagyot bukott. Hölgyeim és uraim: íme Apple Lisa!

Az Apple a világ egyik legnagyobb, legfontosabb és legbefolyásosabb cége, ez nem is lehet kérdés.

A vállalat értéke meghaladja a 2 billió dollárt, ami több, mint sok nagy ország GDP-je, és a brandet olyan szintű rajongás övezi, amelyhez hasonlóval maximum a sportautók vagy luxusórák szektorában találkozhatunk.

A jó élet Szalai Péter 8 perc olvasás

Kőkemény technológiai erődemonstráció – az Apple megcsinálta a világ legjobb laptopjait

A jó élet Szalai Péter 1 perc olvasás

Akkora durranás volt, mint a ChatGPT, Jobs imádta, de mégis ez lett az Apple egyik legsúlyosabb bukása

A hívők és a gazdasági sikerek által gerjesztett dicsfény jótékonyan elfedi a kudarcokat, pedig ezek sem kerülték el az 1976-ban alapított vállalatot. Ezek között az egyik legérdekesebb a Lisa, amely annak ellenére lett óriási bukás, hogy egy olyan forradalmi termék volt, amely örökre megváltoztatta a számítástechnikát, és ezen keresztül hatást gyakorol a jelenlegi modern társadalmak mindennapjaira is.

Fafejek és géniuszok

Az Apple a hetvenes évek végén egyike volt a gombamód szaporódó IT cégeknek. A cég alapítói, Steve Wozniak és Steve Jobs folyamatosan keresték az új utakat, amelyek segítségével lefőzhetik vetélytársaikat. Így jutottak el 1979-ben Xerox kutatási központjába, ahol megleshették működés közben a cég egyedülálló számítástechnikai fejlesztését, a PARC Alto rendszert.

A Xerox PARC Alto koncepció volt az ihletadó. Kép: Xerox

Ennél a hagyományos parancssorok helyett egy grafikus felületen keresztül vezérelhette a programokat a felhasználó, amihez nem botkormányt vagy gombokat használt, hanem egy speciális eszközt, amelyet az asztalon kellett tologatni.

A két Steve-t lenyűgözte az, amit láttak, de az még jobban, hogy a Xerox fafejű vezető semmilyen fantáziát nem láttak a dologban, és elengedték a rengeteg pénzt felemésztő projektet. Úgy döntöttek, hogy újrahasznosítják a halálra ítélt ötletet, ebbe az irányba viszik tovább a cégüket. De a Xerox-szal ellentétben a termékükkel már nem csak a tudósokat és a hadsereget célozzák meg, hanem a hétköznapi felhasználókat, azaz kisebb-nagyobb vállalatokat, és a vastagabb pénztárcájú üzletembereket.

Íme az Apple Lisa, egérrel, és a tetején egy nyomtatóval. Kép: Science Museum

Az elhatározást tett követte, a nulláról indulva három év alatt testet öltött a koncepció, és kézzel fogható valósággá vált a termék, amelyért Jobs annyira odáig volt, hogy végül saját lányáról nevezte el: Így született meg az Apple Lisa, amely 1983 elején, negyven évvel ezelőtt a boltokba is került.

Ablakok és egerek

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Lisa forradalmi volt.

A manapság teljesen természetesnek tartott grafikus kezelőfelület, az ablakokban megnyíló programok, a multitasking, azaz az alkalmazások egyidejű futtatása mind-mind olyan dolog volt, ami addig a kompakt, akár egy irodában is elhelyezhető, és bárki által megvásárolható PC-k világában totális újdonságnak számított.

A vezérléshez továbbfejlesztették a Xeroxnál látott, tologatós megoldást, és így született meg az egér, ami szintén egyedülálló volt a maga korában.

Steve Jobs és Lisa. Kép: Apple

Ráadásul a gép páratlan módon beépített rajzprogrammal, szövegszerkesztővel és táblázatkezelővel érkezett. Olyan innovációk jelentek meg tehát az Apple Lisa-ban negyven évvel ezelőtt, amelyek felrúgták az addig ismert összes szabályt. Nem csak új ösvényeket, hanem teljesen új univerzumokba vezető féregjáratokat nyitottak meg az iparágban.

Lerakta az alapokat. Ablakok és ikonok a képernyőn. Kép: Apple

A versenytársaknak leesett az álla, és közülük többen is rájöttek, hogy amit látnak, az csak a kezdet. A Lisa hatására vágott bele a Microsoft egy új, hasonló, egeret használó, grafikus alapú projektbe, felismerve idejekorán, hogy a jövőben az informatika már nem kevesek kiváltsága, hanem a tömegek mindennapjainak szerves része lesz. Ez lett a Windows, ami már nevével is utalt a friss irányra, és amely később egy mindent behálózó komplett ökoszisztémává nőtte ki magát.

Ígéretes, de messze nem tökéletes

Az Apple Lisa első próbálkozásnak remek volt, de azért távolról sem tökéletes. A hardvere a maga korában (Motorola 68000 processzor + 1 MB RAM + saját merevlemez) méregerősnek számított, de a gép által támasztott elvárásokhoz így is kevésnek bizonyult.

A nagy dzsókernek szánt multitasking sokszor döcögött, és úgy általában a Lisa elég lassú volt. Az integrált, nem cserélhető lemezes meghajtó kész rémálomnak bizonyult, de az igazi problémát az ára okozta. 10 000 dollárt kértek el érte, ami ma durván 30 000 dollárnak, azaz mintegy 10 millió forintnak felel meg.

Ennyit pedig kevesen, nagyon kevesen voltak hajlandóak kiadni érte, forradalmi újdonság ide vagy oda.

A sírján kihajt a virág

Nincs mit szépíteni a dolgon, a Lisa elhasalt a pénztáraknál, hisz gazdaságilag óriási bukásnak bizonyult. Az Apple vezetésének dicséretére legyen mondva, hogy nem hajították a szemétbe az egészet, de nem is rohantak tovább fejjel a falnak meggyőződve saját igazukról.

Az utód, a Macintosh óriási gazdasági sikert aratott. Kép: Apple

Hanem szépen finomhangolták a koncepciót, aminek köszönhetően nem egészen egy évvel később megszületett a kevésbé erős, merevlemeztől megfosztott, multitaskingra képtelen, ám sokkal-sokkal olcsóbb, Apple Macintosh. Az óriási felhajtás mellett piacra dobott rokon pedig egy kíméletlen pénztermelő gépezetté vált, amely bebetonozta a céget az élbolyba.

Ilyen lenne ma az Apple Lisa. Kép: WCCFTECH

Bár elbukott, de a négy évtizede csatába küldött Lisa számítástechnikára gyakorolt hatása szinte példátlan. Ez az eszköz tette le az egyik első alapköveit annak az útnak, amelyen ma is járunk. Ha nincs ez e gép, akkor lehet, hogy az egér és a ma ismert grafikus kezelőfelület sosem terjed el. Jó eséllyel nem lett volna Windows, a Microsoft és az Apple nem töltene be ennyire domináns szerepet, és benne van a pakliban, hogy teljesen máshogy és másra használnánk a számítógépeket.

Nem túlzás azt állítani, hogy a maga korának Chat GPT-je volt, amely egyszerre teremtett trendet és formálta át alapvetően a piaci szereplők szemléletmódját, változtatta meg a prioritásokat.

És persze abba is érdemes egy pillanatra belegondolni, hogy mi lett volna ha a Xerox vezetői nem ennyire vaskalaposak, és ők tolják keresztül ezt a koncepciót minden akadályon. Simán lehet, hogy ma már ők uralnák a világot, de ezt már sohasem fogjuk megtudni.

The post Akkora durranás volt, mint a ChatGPT, Jobs imádta, de mégis ez lett az Apple egyik legsúlyosabb bukása appeared first on Forbes.hu.