Mikor kell permetezni, hogy a termés a lehető legkevesebb vegyszerrel is a legjobb minőségű legyen? Erre fejlesztett digitális rovarmonitorozási okosestközt és szolgáltatást a huszonéves magyarokból álló Smapp Lab. Már nemcsak Európában, de amerikai befektetőjükkel a háttérben Dél-Amerikában is aktívan terjeszkednek.

„Hajnalban forrasztottunk, fúrtunk, aztán reggel vittük a csapdát a gazdákhoz. Egy közösségi irodában voltunk akkoriban. Csak akkor tudtuk csinálni a rovarcsapdákat, amikor a többiek már hazamentek” – emlékszik vissza a lassan három évvel ezelőtti indulásra Posta Donát, a Smapp Lab CEO-ja, egyben egyik alapítója. „Aztán át tudtunk lépni abból a sufnituningból” – mosolyog már budapesti irodájukban a másik alapító, a biomérnök Bereczki Anna, a Smapp Lab kutatási vezetője.

A fotózás idejére lehuppanok egy székre, ahonnan épp az iroda játékkészletére látok: A Mars terraformálása című társas mellett egy Monopoly, egy Bang és egy Lego világtérkép kapott helyet. Donáték – kis túlzással – épp a világ meghódítására készülnek: Európában lassan húsz országban használják a gazdák a Smapp Lab csapdákat és a kapcsolt szolgáltatásokat, és már Dél-Amerikában – Brazíliában, Chilében, Argentínában és Mexikóban – is elkezdtek terjeszkedni.

Napi címlap Kis Judit 13 perc olvasás

Két huszonévesnek őrült ötlete támadt, össze is gyűjtöttek rá több mint 500 millió forintot

Zöld Váradi Ibolya 13 perc olvasás

Belvárosi pincéből reformálná meg két magyar egyetemista a mezőgazdaságot 

A jó élet Szalai Péter 7 perc olvasás

Stresszelő növények, permetező drónok, önvezető traktorok – a sci-fi betört a mezőgazdaságba

A covid felgyorsította a növekedésüket, mert az utazási korlátozások, tilalmak miatt minden kontinensen ugyanannyi idő- és anyagi ráfordítással lehetett üzletet kötni. „Amikor korai fázisú a cég, és korlátozottak a pénzügyi forrásai, ez nagy előny. Nem kellett a partnerek között választanunk,

csak azon múlt a tárgyalások száma, hogy adott napon meddig tudtunk fennmaradni,

és az időeltolódásokat is figyelembe véve hogyan időzítettük a megbeszéléseket.”

Mint a Microsoft a maga területén

„Addig akarjuk gyúrni az értékesítési stratégiát, amíg nem leszünk olyanok, mint a Microsoft a maga területén.” A „minden asztalra computert!” elv szellemében Donáték azt célozzák, hogy minden gazdaságban kizárólag adatok alapján avatkozzanak be a termelők a kártevők ellen. Erre a Smapp Labnek jelenleg két megoldása van. Egyrészt egy két kártevőre – a kukoricamolyra és a gyapottok-bagolylepkére – kifejlesztett nagyobb méretű okoscsapda.

Gyapottok-bagolylepke
Számos növényt szeret megrágni. A gyapot mellett a paprika, a paradicsom, a szója, a napraforgó és a kukorica gyakori kártevője Magyarországon is.

Ezt a csapdát idén tavasztól felváltja a Smapp Lab Mini nevű termékük – egy digitális kiegészítő a már meglévő csapdákhoz. „Csak egy lépés választja el a gazdát a Smapp Lab Mini beépítésével attól, hogy a manuálisról átálljon a digitális csapdára. Be kell pattintani egy modult a meglévő csapdádba, és meg kell nyomni egy gombot az eszközön” – a telepítéstámogató alkalmazással nincs sok elcsúszási lehetőség.

A teljes cikk az áprilisi Forbesban olvasható. Donát mesél egy emlékezetes philadelphiai tárgyalásról, arról, hogy mit csinált most márciusan San Franciscoban, hogyan működik a rovarmonitorozás, és hogy mit mond a Smapp Lab csapatáról amerikai befektetőjük, az SVG Ventures, és egy másik befektetőjük, Hodicska Gergely, akit a startupvilág csak Felhőként ismer.

The post Huszonéves és a világ legnagyobb növényvédőszeres cégei figyelnek a szavára – a Smapp Lab sztorija appeared first on Forbes.hu.