Miközben a szomszédban háború dúl, egy magyar személyt is szankciós listára tett az Egyesült Államok. Erős jelzés. A magyar-amerikai kapcsolatok egyértelműen mélyponton, közben a magyar külügyminiszter előbb Moszkvában tárgyalt, majd másnap a fehérorosz külügyminiszterrel találkozott.

Komoly nyomás alatt a magyar kormány az Ukrajna-politikája miatt. Miközben az Egyesült Államok látványosan megunta, hogy Budapest folyamatosan akadályozza a szövetségesek egységes fellépését, és példátlan módon egy EU-s tagállam állampolgárát is szankciós listára tette, a magyar külügy továbbra is látványos gesztusokat tesz a háborús agresszornak és annak szövetségesének.

Moszkva–Minszk–Budapest

A hét elején a magyar külügyminiszternek fontos találkozói voltak – előbb Moszkvában, aztán Budapesten.

Moszkva, kedd: Alexander Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel és Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt. Új gázmegállapodást jelentett be: a Török Áramlaton keresztül kaphatunk még gázt a megkötött, hosszú távú szerződésben lekötött mennyiségen felül. Ebben az esetben 150 euró per megawattórás árszint lehet a maximum – elvileg erről már korábban megállapodtak, amikor a Gazprommal újraütemezték a fizetési felételeket tavaly ősszel. Paks II.: a finanszírozási és kivitelezési feltételeket módosították. A projekt már most komoly csúszásban van, az EU-s szankciók miatt pedig az orosz kivitelező-tervező Roszatom is nehéz helyzetbe került.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a magyar kormány lemondott-e az orosz részvételről Paks II. kapcsán vagy sem. A régió többi országával ellentétben nem nagyon látszik az sem, hogy Budapest csökkentené az orosz kitettséget az energiaimportban.

Budapest, szerda: tegnap a magyar külügyminiszter részt vett a Magyar-Belarusz Üzleti Fórumon és találkozott Szjarhej Alejnyik, fehérorosz külügyminiszterrel is. A gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszélgettek, ami eleve nehéz most, hiszen az EU-s szankciók nagy része a Moszkvát támogató Belaruszra is érvényes.

Belarusz ugyan nem hadviselő fél, de az ország területén állomásoznak orosz katonai egységek, sőt Moszkva több Ukrajna elleni támadást is indított innen. Az EU számos szankciót kiterjesztett az országra emiatt.

Washington: Túl szorosak a magyar-orosz kapcsolatok

Csakhogy szerdán volt egy másik, fontos esemény is Budapesten. Az amerikai nagykövet, David Pressman sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az USA szankciókat vezet be, mert aggasztónak találják a túl szoros magyar-orosz kapcsolatokat.

A budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IBB) több vezetője – és maga a bank is – felkerült az amerikai szankciós listára,köztük a pénzintézet magyar alelnöke, a karrierdiplomata Laszlóczki Imre is. Az amerikai külügy szerint komoly probléma, hogy az IBB vezetői diplomata útlevelet kaptak,Washington több információt is megosztott a magyar kormánnyal, de az orosz fenyegetést Budapest nem vette komolyan. Pressman arról is beszélt, hogy a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok a háborús gépezetet pénzeli.

Az USA egyértelmű nyomásgyakorlásba kezdett. Nem lenne meglepetés, ha a mostanit majd újabb lépések is követnék. Pressman sajtótájékoztatóján azt is egyértelművé tette, biztonsági kérdésként kezelik a magyar-orosz kapcsolatokat.

A régió valamennyi országa vagy kilépett, vagy már bejelentette, hogy kilép az IBB-ből, a bank mellett kevés gazdasági érv szól. Noha maga a pénzintézet tiltakozik ellene, egyszerűen csak „kémbankként” emlegetik.

A Telex szúrta ki, hogy az IBB igazgatóságának magyar tagja, Boros Imre, a korábbi Orbán-kormány egyik minisztere így nyilatkozott a szankciós döntés után a HírTv-ben:

Ha Oroszországot akarják ütni, akkor egyik szövetségesét ütik, Magyarországot. (…) Tudniillik mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak jó ideje.

Szűkül a külpolitikai mozgástér

A múlt héten több amerikai hírszerzési dokumentum is kiszivárgott. A CIA március 2-án keltezett hírszerzési jelentése szerint Orbán Viktor magyar kormányfő egy február 22-i politikai-stratégiai találkozón az Egyesült Államokat legfőbb ellenfélként említette, ami „az Amerika-ellenes retorika szintjének fokozódását jelzi”. A feljegyzés az amerikai nagykövetséget jelölte meg az információ forrásaként, ami felveti annak lehetőségét, hogy az USA megfigyelte a kormánypárti találkozót (ez nem lenne persze példa nélküli, a kiszivárgott iratokból az is kiderült, hogy az USA az ukrán vezetés után is kémkedik).

A magyar-amerikai kapcsolatok egyértelműen mélyponton vannak. Ugyanakkor az is látszik, hogy a különutas magyar külpolitika mozgástere egyre szűkül:

Magyarország tavaly decemberben megvétózta a 18 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtott EU-s támogatási programot. 26 tagállam Budapestet megkerülve mégis átvitte a csomagot, Ukrajna megkapta a kedvezményes hitelt formájában nyújtott pénzügyi támogatást. A NATO-Ukrajna csúcs annak ellenére összeült, hogy Magyarország hevesen tiltakozott az ukrán részvétel ellen.

Ez csak két kirívó példa, ami mutatja, hogy a nyugati szövetségi blokk nem engedi, hogy a magyar vétópolitika túszul ejtse. A magyar kormány a legfontosabb ügyekben eddig végül mindig a NATO vagy az EU-szövetségesekkel együtt szavazott, de sokszor lassítja a döntéshozatali folyamatokat, próbál kicsikarni engedményeket, és továbbra is elkötelezettnek tűnik Moszkva és Peking irányába.

A mostani amerikai lépés sok kétséget nem hagy afelől, hogy a nyugati blokk egyértelmű kiállást vár el a szövetségi rendszer tagjaitól is.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszterrel tárgyal a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. április 12-én. MTI/Kovács Attila

The post Mi épp Moszkvával és Minszkkel tárgyaltunk, amikor Amerika példátlan módon szankciókat hozott egy magyar bankvezér ellen appeared first on Forbes.hu.