Az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, átlagosan minden tizenkettedik nőnél kialakulhat ilyen betegség az élete során. A Nemzeti Rákregiszter 2015-ös jelentése 8275 emlőrákos nőt tartott nyilván hazánkban, az adatok szerint pedig évente mintegy kétezer ember életét követeli ez a fajta daganat Magyarországon. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján 2020-ban világszerte 2,3 millió mellrákdiagnózist és 685 ezer halálesetet regisztráltak a betegség miatt.

Szervezett szűréssel azonban jóval magasabbra emelhető a túlélési arány. Bár a jólléti országok közül az Egyesült Államokban nincs szervezett emlőrákszűrés, Svédországban és Japánban tízből nyolc beteg teljesen felgyógyul a mellrákból. A közepes gazdasági fejlettségű országoknál viszont ez az arány már csak 60 százalék. A fejlődő országokban tíz rákbetegből kevesebb mint négy épül csak fel.

A szűrési programokat lassító radiológushiány azonban nemcsak hazánkban, de globálisan is komoly problémát jelent.

A radiológus szakorvosoknak szűrési műszakonként átlagosan 280–300 képet kell átnézniük, aminek körülbelül egy százaléka pozitív. Amellett, hogy ez egy rendkívül monoton munkafolyamat, komoly felelősséget is ad az orvos kezébe, ugyanis másodpercek alatt kell olyan döntéseket hoznia, amelyek befolyásolják a betegei életét. Itt jön képbe a modern technológia, például a mesterséges intelligencia használata.

Fabrizio Villa / Getty Images Egy nő mammográfiás vizsgálaton esik át a Cannizzaro Kórházban Cataniában, Olaszországban.

A több magyar alapítóval rendelkező Kheiron Medical Technologies olyan, mélytanulással működő mesterségesintelligencia-szoftvert készített, amely képes felülvizsgálni a radiológus szakorvosok döntéseit, és probléma esetén jelezni azt. A cég orvosszakmai vezetője, Dr. Kárpáti Edith a 24.hu-nak elmondta, szoftverük többféle funkciót is képes ellátni az emlődiagnosztikai folyamatban, és leginkább már csak jogszabályi akadályai vannak, hogy nagyobb szerepet kapjon a vizsgálatok során.

Programok segítik az életmentést

A Kheiron Medical Technologies vállalat Mia (Mammography Intelligence Assistant) elnevezésű programja betanításához több mint ötmillió olyan beteg mammográfiai adatait gyűjtötte össze, akiknek diagnózisa már ismert volt. Ezeket az adatokat magyarországi angol és argentin klinikák, valamint orvosi egyetemek bocsátották rendelkezésükre. A modell matematikai úton, több millió eset ismert kimenetele alapján szűri ki a különbséget a normális és a rákos mammográfiai leletek között.

A vállalat alapítója, Kecskeméthy Péter szerint a mélytanulás alkalmazásával nem az embereknek kell beprogramozniuk, hogy a gép milyen információt keressen egy adathalmazban, hanem magától megtalálja, mely adatoknak lehet információértéke. A radiológiában ez azt jelenti, hogy akár olyasmit is észrevesz, amit a szakemberek nem is sejtenek, hogy keresni kellene.

Kárpáti Edith a program legnagyobb előnyeként említi, hogy több funkciót is képes ellátni, minden attól függ, hova állítják be a munkafolyamatban: tud előszűrést végezni, de akár egy diagnosztikus munkát végző radiológus mellett is képes megfigyelőként helytállni.

A programot ráadásul hatféle érzékenységi szintre lehet kalibrálni, így akár a kevésbé feltűnő daganatokat is fel tudja kutatni.

A programot először 2021-ben alkalmazták a budapesti MaMMa Klinikán, 2022 februárja óta pedig minden szűrőcentrumban rutinszerűen használják.

A folyamat lényegében így néz ki: a mammográfia elkészülte után, a vonatkozó egészségügyi hatósági szabályozásnak megfelelően két radiológus rákos megbetegedésre utaló jeleket keres az eredményen. Ezt követően a mesterséges intelligencia is elvégzi a maga vizsgálatát, ám ennek eredményéről az orvosok nem tudnak. Végül a radiológusi végső vélemény után összevetik a két eredményt: ahol a program visszahívná a beteget, de az orvos nem, azt az esetet felülvizsgálják. A végső döntést ugyanakkor továbbra is az orvos hozza meg.

Nincsenek már messze a robotorvosok

A MaMMa Klinika öt magyarországi telephelyén 2021 óta közel két tucat olyan esetet dokumentáltak, amikor a mesterséges intelligencia olyan daganatot azonosított, amelyet a radiológusok nem vettek észre, emellett sok esetben orvosi felülvizsgálatra is szükség volt. Egy 2020-ban elvégzett, közel 280 ezer mellrákos esetet vizsgáló tesztet követően a Kheiron arról számolt be: a szoftver ugyanolyan eredményeket ért el a diagnosztikában, mint egy radiológus.

Emellett nagyjából 30 százalékkal csökkentette a radiológusok munkaterhelését.

Azonban a legtöbb országhoz hasonlóan Magyarországon is jogszabály írja elő, hogy két orvosnak kell leolvasni az emlőszűrési leleteket. Ez azonban a szakemberhiány miatt komoly nehézséget jelent, ami a szűrési ciklus 2 évről 3 évre történő kitolásával járhat. Az Egyesült Államokban pedig akár az is megtörténhet az emberhiány miatt, hogy olyan orvosoknak kell átvizsgálniuk a leleteket, akiknek nem ez a szakterületük.

Kovács Attila / MTI Mammográf.

Kárpáti Edith szerint azonban minél nagyobb az orvosok leterheltsége, annál nagyobb a hibafaktor is.

Ha például a második leolvasót ki tudná váltani a mesterséges intelligencia, már sokkal jobb lenne a helyzet — ez jelentheti az emlőszűrés fenntarthatóságát és biztonságosságát. Előbb azonban a szakmát és a hatóságokat is meg kell győznünk a Mia eredményességéről.

Azt azonban már Dr. Forrai Gábor radiológus, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság (EUSOBI) korábbi elnöke is jelezte, szükség lenne egy olyan kritériumrendszerre, ami segítene a kórházaknak és a szolgáltatóknak is, hogyan válogassanak a mesterségesintelligencia-rendszerek közül. Kárpáti szerint ez azért fontos, mert annyira új technológiáról beszélünk, hogy sokszor az orvosok és a döntéshozók sem értik pontosan azok működését és hátterét, így nem tudják, mi alapján válasszák ki azt a szolgáltatót, amelynek a rendszere valóban biztonságos. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy csak a megfelelő esetszámon betanított, valódi kórházakban is tesztelt rendszerek kapjanak engedélyt.

Magyarországon az emlőrákszűrés kapcsán komoly problémát jelent, hogy csak a 45 és 65 év közötti nők számára elérhető az ingyenes lakossági meghívásos szűrővizsgálat. Ezekre kétévente kerül sor, ám a szakemberek hiánya miatt egyes esetekben ez akár három évig is kitolódhat Kárpáti Edith  szerint.

Arról régóta lehet tudni, hogy van olyan terve a magyar kormánynak, miszerint 40 évre csökkentenék a szűrések alsó korhatárát, a felső plafont pedig eltörölnék. Ez azonban további lakossági rétegek bevonását jelentené, amihez megint csak szakértő orvosok kellenek. A Kheiron Medical Technologies orvosszakmai vezetője szerint nagy előrelépést jelentene a szűrési programban, ha egy biztonságos, hatékonyan működő MI-megoldás alkalmazásával az orvosok és a szolgáltatók terheit csökkenteni lehetne.

The post Egy magyar fejlesztéssel hatékonyabban lehet kiszűrni az emlőrákot first appeared on 24.hu.