Épp csak tíz éve jelent meg Magyarországon az ázsiai márványpoloska, máris újabb kártevők okozhatnak fejtörést a gazdáknak.

A következő évtizedekben minden kontinensről érkezhetnek új kártevők Magyarországra. A kártevők nagyobbak, színesebbek, aktívabbak és szaporábbak lehetnek a jövőben. Ez pedig eddig nem látott feladatok elé állítja a mezőgazdaságot – írja a Másfélfok.

Ma már szinte minden háztartásban ismerősek, de a vándorpoloska 2002-ben, az ázsiai márványpoloska pedig csak tíz éve, 2013-ban jelent meg először Magyarországon.

A Magyarországon regisztrált növényevő kártevőknek már közel 15 százaléka nem őshonos.

Veszélyben a kukorica és a krumpli

Magyarország átlaghőmérséklete több mint 2 Celsius-fokot emelkedett az elmúlt 120 évben. Az elhúzódó, akár több éven át tartó meleg, aszályos időszakok pedig kedvezően hatnak bizonyos fajok szaporodására. Az összes évszak melegszik, nő a hőhullámos napok száma, ami nyaranta akár életveszélyes is lehet a jövőben.

Terület szempontjából az Alföld a leginkább veszélyeztetett, a növények közül pedig a kukorica sínyli meg leginkább az éghajlatváltozást.

Az évszázad végére akár 60-80 százalékkal is visszaeshet az országos terméshozam. A kukorica már most az éghajlatváltozás célkeresztjében van: a század végére a globális terméshozám 10-30%-kal, Magyarországon pedig akár 60-80%-kal csökkenhet, amit csak tovább súlyosbíthat, hogy a kétnemzedékes kukoricamoly kártétele is egyre kiterjedtebb és agresszívebb lehet. A burgonya is veszélyben van: 2016 óta Magyarországon is jelen van a burgonyamoly, a jövőben pedig Dél-Amerikából burgonyabolhák érkezése is várható.

Ezek a kártevők nagyrészt áruszállítással, behurcolással, kisebb részt természetes vándorlással érkeznek Magyarországra.

Huszonéves és a világ legnagyobb növényvédőszeres cégei figyelnek a szavára – a Smapp Lab sztorija A kártevő-monitorozással foglalkozó magyar Smapp Lab-ról áprilisi számunkban írtunk.

Mi a megoldás?

A védekezéshez szükséges lenne egy nemzetközi monitoring rendszer létrehozása; adott esetben karantén alkalmazása; a potenciális import tápnövénytételek ellenőrzése, de a természet is a segítségünkre lehet az idegenhonos fajok természetes ellenségeinek eredeti élőhelyen történő felkutatásával és betelepítésével.A kártevőre adaptált speciális integrált védekezési elemek használata. elsősorban egy szemléletet takar, ahol a védekezés nem elsősorban vegyszerek használatán, hanem egyéb más módszereken alapul. Például mechanikai (pl. metszés), vagy agrotechnikai védekezésen (pl. talajművelés), növénynemesítésen (rezisztencianemesítés, ellenállóság), vagy biológiai védekezésen (pl. fürkészdarazsak, ragadozó atkák).

The post Nagyobbak, színesebbek, aktívabbak, szaporábbak – jobb, ha felkészülünk az új kártevőkre appeared first on Forbes.hu.