A pólós aranygeneráció két és fél órás eposza a magyar dokumentumfilm történetének eddigi legmagasabb állami támogatási összegéből készült el. Egy csaknem harminc éve dédelgetett filmötlet, ami kétszáz órányi nyersanyagból nyerte el végleges formáját.

„Kemény Dénes Kásás Tamásnak az athéni olimpiai döntő utolsó negyede előtt: döntsd el, hét perc vagy négy év?”

Ilyen és ehhez hasonló sorok lógnak az iroda falán. Minden idézet, narráció ki van már emelve a szkriptből rózsaszínnel. Ez azt jelenti, hogy minden snitten végigmentek, és elkészült, sőt már mozikban minden idők legnagyobb állami támogatásával készült magyar dokumentumfilmje, a pólós aranygeneráció három olimpiai aranyát bemutató A nemzet aranyai.

Kétszáz órányi nyersanyagból készült el a közel két és fél órás pólósfilm, ebből csak 110 óra volt a csapattal és a szerb, olasz, horvát és más ellenfelekkel készült interjúk. A kulisszatitkokról már a szomszéd vágószobában beszélgetünk Zákonyi S. Tamás rendező-producer-társíróval, a Flashback produkciós cég ügyvezetőjével.

„Ez volt a film nyitja: a mi fiainkat és a külföldieket is arra rávenni, hogy csukják be a szemüket, agyban és szívben is menjenek vissza a múltba, és úgy meséljenek” – idézi vissza Zákonyi a Forbes.hu-nak.

„Tartottam attól, hogy vajon az ellenfelek is eljönnek-e majd interjúzni. Az egyik legnagyobb meglepetés volt, mennyien kamera elé ültek és hogy milyen lelkesen és őszintén beszéltek.”

A film tényleg bemutatja az aranygeneráció minden fontosabb sikerét. Ugyanúgy visszaidéz fontos tetőpontokat, kulcsmozzanatokat, ahogy megkerülhetetlen hullámvölgyeket, konfliktusokat – és végül nagy béküléseket, feltápászkodásokat – is. Még az első két olimpiai arany közti lendületvesztés korszakából is, amikor tényleg kérdés lett abból, hogy biztos Keménnyel kell-e továbbmennie a csapatnak.

Bárkit kérdeztek a legendás brancsból Biros Pétertől kezdve Kiss Gergelyen át Szécsi Zoltánig – csak néhány példa –, a szereplők tényleg passzról passzra idézték vissza három olimpiai aranyukkal bekeretezett karrierjük minden fontosabb állomását. Most Zákonyi következik a kamerák mögött.

Pénz Fekete Emese 18 perc olvasás

Hogy tűnhet el 800 ezer forint hat perc alatt a Revolutról? Végigmentünk egy egyértelmű csalássorozaton, íme a tanulságok

Napi címlap Kis Judit 10 perc olvasás

Kelenföldi panelből tajvani tévéstúdióba, majd az amerikai New Balance élére

Interjú Bánáti Anna 15 perc olvasás

Paks II valószínűleg holt teher lesz, de folytatni kell – interjú Magyarország energiastratégiájáról

Ott voltam először büszke magyar

A filmes életében fontos szerepet tölt be a sport és a víz is. Az uszodában nőtt föl, tizenegy éves koráig úszott, majd apja levitte a KSI-be a Csasziba vízilabda-előkészítő úszófoglalkozásra, ahol a nála fiatalabb Kásás, Steinmetz Ádám, Székely Bulcsú, Vári Attila, Varga Zsolt, valamint a néhai Benedek Tibor is cseperedtek. „A közeg, a miliő, ennek az egésznek az atmoszférája, szellemisége, engem az ott rabul ejtett.”

A BÚÉK és Az unoka producerének nem ez az első sportdokumentumfilmje, 2000-ben mutatták be az Egerszegit.Zákonyi ez utóbbi kapcsán járt kint és követte a ’94-es római világbajnokságot és hírhedt, erőszakosra sikeredett ütközetünket is az olaszokkal. „Nagyon paprikás hangulat volt, mindezt 11 ezer olasz néző előtt. Nem szeretek különösebben magyarkodni meg pödörni a bajszomat, de ott éreztem életemben először: büszke vagyok, hogy magyar vagyok. Még ha egy góllal alul is maradtunk” – emlékszik vissza Zákonyi. 

Már a ’94-es vb-n is mozgatta a pólósfilm fantáziája („kispadra állítottam a kamerát”). 2000. október elsején Sydney-ben hét góllal vertük az oroszokat a döntőben. Zákonyi ott döntötte el, hogy az olimpiai arannyal hazaérkező csapatot már operatőrrel várja a BOK csarnokban.

Zákonyi S. Tamás rendező-producer-társíró: „A mi fiainkat és a külföldieket is arra kellett rávenni, hogy csukják be a szemüket, agyban és szívben is menjenek vissza a múltba, és úgy meséljenek.” Fotó: Flashback Productions

2000–2003 között negyvenórányi felvétel forgott, Zákonyi szerint a filmbe ebből 4–5 perc került bele. „Ez volt a bizalom megalapozásának időszaka. Tudták, hogy ha zavarok, magamtól kimegyek, és én is odafigyeltem, hogy tekintettel legyek rájuk. Megtanultuk egymást elviselni.”

Zákonyi szerint ez is segített abban, hogy mire 2022-ben kamerák elé ült a csapat, mindkét fél tudta, hogy

„nem másítják meg a valóságot”, olyan történetnek kell filmre kerülnie, ami a lehető legközelebb áll hozzá.

Hiába nyerte közben a csapat második olimpiai érmét Athénban 2004-ben, Zákonyi cége ez idő tájt kapott meg több nagyobb nemzetközi munkát is, a The Amazing Race című amerikai game show-ban, illetve a Steven Spielberg-féle Münchenben is dolgozhattak, ez kicsit elvitte a fókuszukat a pólósoktól.

Utóbbival alig végeztek 2005 végén, Zákonyi már a forgatás alatt is a Szabadság, szerelem című történelmi sportdrámát költségvetette Andy Vajna társproducernek. „Andy tudta, hogy a vízilabda a mindenem. El is vittem őt Honvéd-meccsekre és 2006-ban a világkupadöntőre is. Amikor a fiúk megnyerték a barcelonai vb-t, akkor volt a Terminátor 3.: A gépek lázadása bemutatója Budapesten. Meghívtuk az egész csapatot, hoztak Andynek ajándékba labdát is. Aztán a 2004-es athéni döntőre még ki is repült, nem is tudtam róla.”

Benedek Tibort kérték fel vízilabdás szakértőnek a Szabadság, szerelemhez, Fodor Rajmunddal együtt tanította be a színészeket, valamint segített a castingban és a koreográfiában is. „Ez volt az a film, ami elkezdett minket egyre jobban összehozni a fiúkkal.”

„Tudták, hogy ha zavarok, magamtól kimegyek, és én is odafigyeltem, hogy tekintettel legyek rájuk. Megtanultuk egymást elviselni.” Fotó: Forum Hungary // Flashback Productions

Csak a jogdíjak több mint 200 milliót vittek el

Zákonyi eredeti terve az volt, hogy bevárják a 2004-es olimpiát, és ha a csapat nyer (nyertek is), továbbhaladnak a filmmel, hátha ősszel-télen be is tudják mutatni – már akkor az RTL-lel tárgyaltak erről. Igen ám, de a következő években Zákonyit más munkák és családi ügyek sodorták el a projekttől.

„2013-tól, amikor Benedek Tibor lett a szövetségi kapitány, akkor már azért nem akartam őket piszkálni, mert tudtam, hogy Tibor mennyire ráállt a feladatra. Tiszteltem annyira, hogy nem zavarom őt.”

A háromszoros olimpiai bajnok 2020. június 18-án hunyt el, a filmben archív felvételeken, interjúkon keresztül került be a történetbe.

„Akkor nagyon haragudtam magamra, hogy kihagytam valamit, ami pótolhatatlan” – emlékszik vissza Zákonyi. Ez után kezdett el újra beszélgetni többekkel az eredeti csapatból. 2021 elejére mindenkivel sikerült megállapodni – Kemény Dénes szövetségi kapitánnyal és Benedek-Epres Pannival is. Így adta be Zákonyi a filmtervet a Nemzeti Filmintézethez (NFI).

„Nem titok, jól hangzott Káel Csabának az ötlet”

– Zákonyi szerint a filmbiztos személyesen is örült a projektnek, felesége történetesen Konrád János olimpiai bajnok vízilabdázó lánya. „De nem ezért lett a film.”

A produkció az NFI nyilvános pályázati adatbázisa szerint több mint 770 millió forint állami támogatást kapott (gyártás-előkészítési, filmgyártási és marketingtámogatással együtt). A műfaj korábbi csúcstartója a tavaly bemutatott imázsfilm, a Katinka volt 560 millió forint megszavazott állami támogatással. Ez volt a teljes költségvetés, koprodukciós hozzájárulás sem társult hozzá. 

„Csak a NOB, a FINA, a LEN, az MTVA és a többi archív anyag, közvetítés jogdíja elvitt több mint 200 millió forintot. A másik drágító tényező volt, hogy az egyfős interjúkon két, a páros interjúkon három filmkamerával dolgoztunk, 18 forgatási napunk volt műteremben. Rendes filmes stábbal forogtunk, ha nem is ugyanakkora létszámban, de feltétlenül ugyanazon a technikai, minőségi szinten.”

Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány Zákonyi S. Tamással. Fotó: Flashback Productions

Kétszáz órából két és fél

2021 nyarán dőlt el, hogy megkapják a gyártás-előkészítésre az állami összeget. Itt indult el egy brutális archívkutatás és rendszerezés. Bár korábbi könyvek is rendelkezésre álltak a csapatról Csurka Gergely tollából, de egy rakat meccset végig kellett nézni és szkriptelni, ezzel párhuzamosan pedig az elmesélni kívánt sztorikat, karaktereket is meg kellett találni és filmmé kellett őket összefűzni.

„Minden időszakhoz, tornához, személyhez találtunk valami személyes sztorit, kiemelendő teljesítményt. Azért volt ez fontos, mert mi tényleg a magyar vízilabda rangját, súlyát akartuk megmutatni” – indokolja Zákonyi az archívok kutatásába fektetett félévnyi munkát. Benedek Tibor megszólalásaiból például négy–ötezer keresési találat közül kellett kiszűrni azt a száz–kétszáz anyagot, amit utána érdemesnek találtak kiszkriptelni, majd kiszűrni, mi kerülhet bele a kész filmbe.

Az interjúkat 2022 márciusától forgatták, majd aztán nyár közepén kezdték el megvágni a kétszáz órányi nyersanyagot, így készült el tavaly őszre az első vágás. Az első nyers vágás közel öt órára sikeredett, ezt kerekítették le végül lépésenként két és fél órára.

Ennyi anyagból hogy-hogy nem minisorozat készült, pláne a Netflix-féle The Last Dance és más amerikai sportdoksik korszakában? „Mozit akartam csinálni. Nemcsak vásznon akartam látni, de vásznon is akartam adni – mondja Zákonyi. – Az élményt, amit nekem is adott a nézőtérről, ahogy mellettem nyolc–tízezren őrjöngenek, hogy hajrá magyarok!”

A kilencvenes évek végi világtornáktól a 2008-as pekingi harmadik aranyig természetesen sokat fejlődött a közvetítések minősége. Az egymástól akár 10–15 éves különbséggel forgatott meccsek hangján, képén utólag is tupírozott a stáb, mesterséges intelligencia segítségével javítottak az anyagok képfelbontásán.

A nemzet aranyai április 20-szal került a magyar mozikba. Hogyan tovább ezután? Zákonyi több filmötlettel is zsonglőrködik, egyrészt filmre vinné az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósok, azaz a marslakók életét, azon belül is a Neumann–Szilárd–Teller–Wigner kvartettet, másrészt egy „izgalmas képi világgal és megvalósítással párosított krimi” is formálódik a fejében. Emellett egy másik producerrel közösen zenés játékfilmet is terveznek egy jól ismert korszakról és helyszínről.

Ezenkívül egy másik sporttémával is megtalálták Zákonyit, amiről most csak annyit mond, hogy „hatalmas” projekt, de még meglátja, elvállalja-e.

Hogy a film címe P-vel kezdődik-e, arra már nem jön válasz.

A nemzet aranyai Műfaj: sportfilm, dokumentumfilm Rendező-producer: Zákonyi S. Tamás Társproducer-társrendező: Elek Ottó Forgatókönyvírók: Elek Ottó, Zákonyi S. Tamás, Eckhardt Balázs, Csurka Gergely A főbb szerepekben: Benedek Tibor, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Kemény Dénes, Fodor Rajmund, Vári Attila, Steinmetz Barnabás, Madaras Norbert, Varga Tamás, Gergely István, Kósz Zoltán, Varga Zsolt, Märcz Tamás, Székely Bulcsúm, Varga Dénes, Varga Dániel, Hosnyánszky Norbert, Kis Gábor, Steinmetz Ádám Játékidő: 149 perc Magyar korhatár-besorolás: 12+ Hazai bemutatódátum: 2023. április 20.

A borítóképen a pólós aranygeneráció, középen Zákonyi S. Tamás, A nemzet aranyai rendezője, producere és társírója.

The post 30 év, 200 óra és 770 millió forint – így készült a nagy magyar pólósfilm, A nemzet aranyai appeared first on Forbes.hu.