Wolf László harminc éve dolgozik az OTP Bankban, harminc éve Csányi Sándor a közvetlen főnöke, és húsz éve elsősorban azon dolgozik, hogy az egykor állami, később privatizált és tőzsdére vitt nagybank regionálisan is a pénzügyi szektor megkerülhetetlen szereplőjévé váljon. Ajánló.

Az áprilisi Forbes magazinban ötoldalas portét hozunk a „kettes számú bankárról”, és azt írjuk róla: sokat látott ember.

Wolf Lászlónak oroszlánrésze volt abban a folyamatban, aminek eredményeként az OTP ma egy tizenkét országra kiterjedő régiós bankcsoport. Kezdettől ő irányította a nemzetközi terjeszkedést, csapatával több mint nyolcvan bankot néztek meg, világítottak át, és vettek meg közülük huszonnégyet Szlovéniától Albánián át Üzbegisztánig.

Hogyan (ne) üzletelj Kelet-Európában?

Anekdotáiból könnyen össze lehetne tenni egy Hogyan (ne) üzletelj Kelet-Európában? Kézikönyvet. Konkrét tárgyalópartnerek, országok, esetek nevesítése nélkül most csak pár tanulságot idézünk, amit 2003 óta szerzett tapasztalatai mondatnak vele:

„Attól, hogy valaki barátságos és a legjobb pezsgőket hozza a vacsorára, még nem biztos, hogy jó ember. Hát hány kulturált bűnöző van a világon?”

„A forma és a viselkedés fontos, de ha nagy pénzről van szó, mindig gyanakodni kell. Nem elég, ha valaki meggyőző.”

„Nagy ügyletet azzal szabad csinálni, aki már sok kisebb akadályt átvitt. Akinek már ismerjük a múltját.”

Mit mond Csányi Sándorról?

Kettejük kooperációja az egyik legstabilabb és legtartósabb az OTP csúcsmenedzsmentjében. Hogy harminc év alatt voltak-e erős nézeteltéréseik, arról röviden annyit mond:

„vele nem vitatkozik az ember, ha ő valamit gondol, azt az ember általában elfogadja”.

Bővebben: voltak szakmai kérdések, amikor mást gondolt egy-egy vezérhelyettes, de mivel a döntést mindig a vezérigazgató mondja ki, bizonyos vitáknál Csányi Sándornak el kellett döntenie, hogy ki felé hajlik.

„Nem mindig nekem ad igazat. Néha jól teszi. Ha egy nagy volumenű döntésben ő nem vesz részt, és utólag kiderül, hogy nem nekem volt igazam, azt sokáig emlegeti. Egyes ilyen negatív döntéseknél az elévülési idő nála nagyjából tíz évnél kezdődik” – mondja főnökéről.

További vadkeleti anekdoták és intelmek, kalandos privatizációs tranzakciók és még néhány bennfentes morzsa az áprilisi Forbesban, ami május 3-ig még kapható az újságárusoknál.

The post Hát hány kulturált bűnöző van a világon? – 3 fontos tapasztalat az OTP második emberétől appeared first on Forbes.hu.