Hogyan tudjuk viharos időkben is megtartani a belső békénket? Erről a kérdésről osztotta meg gondolatait Pál Feri katolikus pap, mentálhigiénés szakember az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencián.

Az elmúlt három évben rengeteg olyan vihar akad, amik nagy hatást gyakorolnak ránk, de mi magunk alig tudjuk befolyásolni azokat, kezdte az előadó.

Legyen szó globális krízisről (koronavírus-járvány),európai viharokról (orosz-ukrán háború),speciálisan magyar válságról (élelmiszerdrágulás),vagy a családi és egyéni szintű problémákról.

Mindenképpen lesznek veszteségeink, ha akarjuk, ha nem. Így a gyászfeldolgozásra is szükség lesz – jelentette ki a pap, aki ezt követően a gyászfolyamat közismert öt szakaszán keresztül mutatta be, hogyan tudunk eredményesen megküzdeni a kríziseinkkel.

Több ebből Nem igaz, hogy minden rosszban van valami jó – 6 gondolat Pál Feritől a nehézségekkel való megküzdésről Ha az LG-n múlik, akkor gyilkos lesz a verseny a tévé piacon idén

A problémák letagadásáról:

Ha nagy megpróbáltatás ér minket, akkor a lelkünk úgy igyekszik megvédeni minket, hogy a valóság egy részét eltávolítja tőlünk. Pál Feri szerint tipikusan ilyen reakciót váltott ki az emberekből 2020 elején a koronavírus-járvány kitörése. „Legyintettük és azt mondtuk, szegény kínaiak, milyen jó, hogy mi Európában vagyunk.” De ugyanez játszódik le akkor is, ha rossz híreket közöl velünk az orvos és azt hisszük, biztos valami félreértés történt.

Arról, hogy miért voltunk dühösek a nyunyókára:

A megküzdés második szakasza a harag. „Kikre voltunk dühösek a járvány idején? Tulajdonképpen mindenkire:

a denevérevő vuhani kínaiakra, a kínai kormányra, később az itthoni orvosokra és az egészségügyi szakdolgozókra. Még Müller Cecíliára is képesek voltunk haragudni, hogy ne nyunyókázzon már.”

Azért keletkezik bennünk a harag, mert akadályba ütközünk a céljaink felé vezető úton. Ez a harag pedig keresi a tárgyát – mondta a szakember, aki szerint a düh olyan szempontból jó, hogy hírt ad arról, hogy a lélek rendelkezik a megküzdéshez szükséges erőforrásokkal. Viszont az már nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen irányba fordítjuk. Rossz esetben a szeretteink szenvedhetik el az aggressziót.

Az önkényes alkudozás veszélyeiről:

Ha pedig megtörténik a baj, akkor kezdődhet a harmadik szakasz, az alkudozás. „Például elfogadom, hogy elkaptam a covidot, de kórházba azért ne kelljen bemenni. Aztán ha mégis bekerülök, akkor rendben, csak ne kerüljek lélegeztetőgépre” – illusztrálta a folyamatot. Pál Feri szerint az alkudozás egy belső pszichés folyamat, amikor tulajdonképpen egy szerződést kötünk az élettel, vagy magával Istennel.

Ez egyrészt előnyös,  mert ezzel már elfogadjuk a szenvedés egy részét. Viszont nagyon veszélyes az önkényessége: nem egy valódi párbeszéd, hanem egy belső monológ játszódik le ilyenkor az emberben. Aztán ha mégis rosszabbra fordul a helyzetünk, akkor nagyot csalódunk, mert mi megtettük a magunk részét, de a másik fél nem.

„Sokan ezért vesztik el ilyenkor a hitüket, mert úgy érzik, hogy Isten elhagyta, elárulta őket.”

Ez a kiábrándulás már átvezet minket a depresszív szakaszba – ami Pál Feri szerint hangsúlyosan nem maga a depresszió, mert az egy klinikai diagnózis. Ebben a fázisban lelassul és befelé fordul az ember. „Rájövünk, hogy nem olyan biztonságos a világ, mint gondoltuk. Ez nem egy hír, nem egy adat a világhálóról, hanem az én életem. Az egész világképem változik meg.”

Több ebből 12 kérdés és válasz Pál Ferivel: Mi az, hogy nagy ember? Szerintem mindenki kicsi! Pál Feri 5 erős gondolata válságról, járványról, újraindulásról

Minden rosszban lenne valami jó?

Az utolsó, ötödik lépés az elfogadás. A vihar eddigre már elült, a károk ugyanakkor itt maradtak és valamit kezdeni kell velük. A végső cél az, hogy belássuk: a krízis az életünk része lett. Pál Feri ezen a ponton Edith Eva Eger holokauszt-túlélő pszichológus (aki a legutóbbi Forbes Power Women’s Summitra is bejelentkezett) példáját hozta fel, akinek saját bevallása szerint 50 évébe tellett, hogy ki tudja mondani, mi történt vele Auschwitzban. „Ez egy olyan embert próbáló teljesítmény, hogy nem is mindenki csinálja meg.” A katolikus pap ugyanakkor arra figyelmeztet: mindez nem jelenti azt, hogy meg kell látni a jót is a velünk történt tragédiákban.

„Mondjuk azt egy Ukrajnából menekült családnak, vagy egy gyermekkorában bántalmazott embernek, hogy minden rosszban van valami jó? Ez nettó embertelenség lenne.”

Pál Feri szerint nem azt kell belátni, hogy minden rosszban van valami jó, hanem azt, hogy a traumáink ellenére még maradtak bennünk jó dolgok. „A viharok nagyon megsebesítettek. Lehet, hogy egy életen keresztül kötözöm a sebeimet, mert sosem fognak begyógyulni. De közben azt is tudom, hogy a vihar teljesen nem tett tönkre, hanem van egy teljesen egészséges része a lelkemnek és a testemnek. Ebből a részből lehet aztán kidolgozni a saját életemet.”

„Legszívesebben holnap indulnék Magyarországra” – Edith Eva Eger világhírű pszichológus a Forbes Power Women’s Summiton

Két egyszerű, de nehéz életszabályról:

Az előadás vége felé a mentálhigiénés szakember kifejtette, hogy két nagy életszabály tartozik a megküzdésekhez: nagy viharok esetén mindent érdemes megtenni a rövidtávú egyensúlyért

de csak olyat, ami nem megy a hosszútávú egyensúly (pl. egészség) rovására,és nem fenyegeti az emberi kapcsolatainkat sem.

„Egyáltalán nem bonyolult szabályok, csak nagyon nehéz megtartani őket.” A katolikus pap szerint az elsőre az alkoholizmus az ellenpélda (ahol csak rövidtávon oldódnak a feszültségeink), a másodikra pedig az, ha a környezetünkön vezetjük le a problémák okozta stresszt.

Arról, hogy miben hasonlítanak egymásra a vírustagadók és a vírustól rettegők:

A koronavírus létezését tagadók, illetve a járvány elől a lakásukba zárkózó emberek ugyanazt a megküzdési stratégiát követték, de csak a felét valósították meg.

A vírustagadók teljes biztonságérzet mellett valójában egyáltalán nem voltak biztonságban.A bezárkózó emberek ezzel szemben teljes biztonságban éltek, de az izolációval az emberi kapcsolatok és az aktív életmód elől is elvágták magukat. Ez sok esetben még súlyosabb mentális problémákat okozott bennük.

Pál Feri szerint a helyes megküzdéshez az kell, hogy el tudjuk dönteni, mit érdemes megcsinálni a biztonságunkért és mikor érdemes kockáztatni. Példának egy négygyermekes családapát hozott fel. Lehet, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt sok a gondja, de attól még a nap végén képes azt mondani a gyermekeinek, hogy „gyertek, vegyünk elő egy társast és játsszunk!”

Borítóképünkön Pál Feri katolikus pap a Forbes 2022-es Legyél Jobb! Napján. Fotó: Fekete Csaba

The post Nem igaz, hogy minden rosszban van valami jó – 6 gondolat Pál Feritől a nehézségekkel való megküzdésről appeared first on Forbes.hu.