A Föld-Hold távolság felénél került földközelbe a 2023 DZ2 jelű kis aszteroida, amelyet radarcsillagászati módszerrel és optikai távcsövekkel is megfigyelték – köztük magyar amatőrcsillagászok is lefotózták távcsővel.

A Roque de los Muchachos Oszervatórium (La Palma, Kanári-szigetek, Spanyolország) 2,5 méteres Isaac Newton távcsövével 2023. február 27-én készült CCD felvételeken egy 20,3 magnitúdó látszó fényességű mozgó objektumot fedeztek fel, ami nem mutatott kómát vagy csóvát, hanem csillagszerű volt, tehát aszteroidaszerű kis égitestről lehetett szó. Ez után más obszervatóriumok és amatőrcsillagászok is készítettek felvételeket, illetve követték a kis égitestet, hogy az összegyűlt pozíciókból egyre pontosabb pályát lehessen meghatározni, illetve a fizikai tulajdonságairól, összetételéről ismereteket lehessen szerezni. A megfigyelésekből kiderült, hogy valóban egy kisbolygóról van szó és ezért a 2023 DZ2 ideiglenes jelölést kapta.

Az alábbi képen a Gianluca Masi olasz asztrofizikus és amatőrcsillagász által a Virtual Telescope Project 2.0 egyik robot-távcsövével (C14) távirányítással 2023. március 22-én készített felvétel látszik.

A 2022 DZ2 kisbolygóról Gianluca Masi által a Virtual Telescope Project 2.0 keretében 2023. március 22-én készített felvételek egyike. A felvétel készítésekor a távcső a kis aszteroida látszó égi mozgását követte és ezért a távoli háttércsillagok kissé vonallá húzódtak. Az aszteroidát nyíl mutatja. A robot-távcső: Celestron 14 (C14) + Paramount ME robot mechanika, SBIG ST8-XME CCD kamera, 30 s expozíciós idő. (Gianluca Masi, Virtual Telescope Project 2.0, 2023.03.25.).

Gianluca Masi a felvételeiből egy animációt is készített, amelyet az alábbi kép mutat be.

A 2023 DZ2 földközeli kisbolygó 2023. március 22-én készített felvételeiből összeállított videón látszik a kis égitest elmozdulása a csillagok között (Gianluca Masi, Virtual Telescope Project 2.0, 2023.03.25.).

A NASA JPL pályaadatai szerint a 2023 DA2 a földközelsége előtt olyan ellipszis alakú pályán keringett a Nap körül, amelynek félnagytengelye 2,159 CSE, napközelben 0,994 CSE-re, naptávolban pedig 3,324 CSE-re haladt el az égitest központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,534, a keringési idő 3,173 év. A pálya síkja mindössze 0,08 fokos szöget zárt be a földpálya (ekliptika) síkjával. A pályája alapján a 2023 DZ3 az Apollo pályatípusú földközeli kisbolygókhoz tartozik.

A 2023 DZ2 pályája (fekete vonalal) a Nap körül. A nagybolygók pályái a Merkúrtól a Marsig vannak feltüntetve (NASA JPL).

Kiderült, hogy a 2023 DZ2 2023. március 25-én 14:02 UT-kor 0,0345 CSE-re, azaz mintegy 516 ezer km-re kerül legközelebb a Holdhoz és 19:51 UT-kor 0,00117 CSE-re, vagyis mintegy 174 ezer km legközelebbi távolságban haladt el a Föld középpontjától, ami kb 0,45-szörös Föld-Hold középtávolságot jelent. . A kisbolygó a Föld közelében mintegy 7,8 km/s sebességgel száguldott el.

A 2023 DZ2 földközeli aszteroida áthaladása a Föld-Hold rendszeren 2023. március 25-én 20:00 UT-kor. Az újhold fázisa utáni Holdtól (jobbra fent) messze volt a kisbolygó (NASA JPL, PHYS.ORG, 20230.02.24.).

Várható volt, hogy a kisbolygó pályája a Föld-Hold rendszeren való áthaladás következtében kissé megváltozik. Az ESA (Európai Űrügynökség) földközeli objektumokkal foglalkozó központjának előzetes számításai szerint a földközelsége után az aszteroida pályájának napközelpontja 0,994 CSE-ről 0,991 CSE-re csökkent, az excentricitás 0,539-től 0,524-re csökkent, a keringési ideje 3,317 évről 3,176 évre rövidült. A pályahajlása az ekliptika síkjáéhoz 0,08 fokról 0,15 fokra növekedett. A 2023 DZ2 a mostani földközelsége utáni, a földközelség előttihez képest kissé megváltozott pályáján folytatva útját 2023. április 4-én volt napközelben. A pálya Apollo-típusa nem változott meg.

Adódik a kérdés: a jövőben milyen esélye van annak, hogy a 2023 DZ2 ütközzön bolygónkkal? Ez a kisbolygó 2026. április 4-én 02:01 UT-kor lesz ismét nagyon közel a Földhöz, mintegy 0,00677 CSE-re, vagyis 1,012 millió km-re. Már a mostani, egy hónap időtartamot átfogó megfigyelésekből kiszámított pályája alapján megállapítható, hogy nem jelent ütközési veszélyt bolygónkra ez az aszteroida, hasonlóan, nem lesz ütközés a 2029-es visszatérésekor sem.

A 2023 DZ2 méretét, közelítő alakját és közelítőleg az összetételét földi optikai, infravörös és radarcsillagászai megfigyelésekből már meg is lehetett becsülni. Az optikai fénygörbe, ami a tengelykörüli forgást végző kis égitest elnyújtott és szabálytalan alakjából adódik, mintegy 0,57 magnitúdójú maximum-minimum amplitúdójú és 0,105 óra (6,264 perc) forgási periódusú változást mutatott. A felszíni fényvisszaverő képességét (albedó) még nem ismerjük. A NASA 3,2 méteres Infravörös Teleszkópja (Mauna Kea, Hawaii) megfigyelései alapján a 2023 DZ2 egy X-színképosztályú kisbolygó, azon belül is vagy E vagy M színképtípusú, vagyis inkább a nagy fényvisszaverő képességű E (ensztatit akondrit felszínű) vagy M (fémes) felszínű valószínűbb, mint a szintén X-típushoz tartozó P-típus, ami alacsony albedójú lenne.

A 2023 DZ2-t radarcsillagászati műszerekkel is megfigyelték a NASA nagyhatótávolságú követő és rádió kommunikációs hálózata (Deep Space Network) goldstone-i (Kalifornia) egymástól nem túl messze levő két nagy antennájával, a 70 méteres DSS-14 és 34 méteres DSS-13 antennákkal – a mérések érdekessége, hogy bisztatikus üzemmódban történtek, vagyis úgy, hogy a DSS-14 adta, a DSS-13 vette a jeleket. A radarmegfigyelések egy elnyújtott alakú, gyorsan forgó kis aszteroidát mutatnak, ami megfelel az optikai távcsövekkel kapott megfigyelési eredményeknek. A goldstone-i radarmegfigyelések március 25-én és 27-én történtek. Sajnos az arecibói óriás rádiótávcső már nem működik, amivel még részletesebb radarképeket lehetett volna kapni a közeli aszteroidáról. A felvett radarképek egyikét mutatja az alábbi ábra.

A 2023 DZ2 radar megfigyelése a NASA goldstone-i DSS-14 és DSS-13 antennáival március 25-én. Az aszteroida forgása mutatja a kis égitest elnyújtott alakját. A felbontás: 3,75 m x 1.0 m (NASA JPL, Goldstone DSN).

A 2023 DZ2 méretét 40 és 90 méter közöttinek becsülik, ami egy meteoroid vagy kis méretű aszteroidának felel meg, de a Föld és Hold között csak 5-10 évenként halad át ilyen viszonylag nagyobb meteoroid. Átlagosan 50-70 méteresre teszik ennek a kis aszteroidának a méretét. Egyébként pedig a 10 méteresnél kisebbekből évente több olyat is azonosítanak, amelyek a Föld és Hold között haladnak át, sőt, közülük több a Föld légkörébe is belép és ott megsemmisül, mint például legutóbb a 2023 CX1, amelyet néhány órával bolygónk légkörébe való belépése előtt fedezett fel Sárneczky Krisztián Piszkéstetőn.

A 2023 DZ2 kis aszteroida, űrszikla méretének összehasonlítása a londoni Big Ben torony és a New Yorki Szabadságszobor méretével (Daily Mail online, 2023.03.22.).

Egyébként a most földközelbe került 2023 DZ2 kis aszteroida a belátható
jövőben nem jelent ütközési veszélyt a Földre. Fontos megjegyezni, hogy ma nincs tudomásunk olyan természetes kis égitestről, amelyik ütközne bolygónkkal, de a keresést és nyomon követést, vagyis a megfigyeléseket rendületlenül folytatni kell.

Egyébként a 2023 DZ2 50-70 méteresre becsült mérete megfelel az 1908-as Tunguz-jelenséget előidéző kis aszteroida becsült méretének. A becslések szerint ha a 2023 DZ2 a Föld légkörébe belépett volna, akkor mintegy 4,5 megatonna TNT (19 petajoule) robbanásával egyenértékű energia szabadult volna fel légköri robbanás (tűzgömb és lökéshullám) formájában. A Tunguz-esemény energiáját 3-30 megatonna TNT egyenértékűre becsülik. A Tunguz-esemény is egy lokális, “várospusztító” kozmikus katasztrófának minősíthető, ami mintegy 50 x 50 km2 területet tarolt le a szibériai tajgában. Szerencsére a 2023 DZ2 messze elkerülte bolygónkat.

A 2023 DZ2 földközelsége idején a látszó fényessége 10-11 magnitúdó közötti, ami kis távcsövekkel is lehetővé tette a megfigyelését: vizuálisan is és fotózását is.

Nem véletlen, hogy magyar amatőrcsillagászok is megfigyelték és felvételeket is készítettek a 2023 DZ2 kisbolygóról a földközelsége éjszakáján. A balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgálóból Kocsis Antal, Gubicza László, Németh Csaba sikeresen lefotózták a Föld közelében elhaladó kisbolygót. Az észlelési beszámolójuk szerint kiadós eső után a felhőrések és felhők között kitisztult vagy fátyolos égen, alig 8 fok magasan látható kisbolygót a 100/900 mm-es ED-refraktorra szerelt Canon 500D fényképezőgéppel, ISO 3200 mellett, 30 másodperc expozícióval fotózták. Egész sorozat készült, most csak ezt az egyetlen 30 másodperces expozíciót (vágott) mutatja az alábbi kép, amelyen szépen látszik, hogy mekkora elmozdulása volt 30 másodperc alatt a kisbolygónak nyugatról keleti irányban. Fényességére a JPL 11,7 magnitúdót adott meg, ennél talán kicsit halványabb volt.

A 2023 DZ2 kisbolygóról készült felvételek egyike a földközelsége idején, ami március 25. 23:24:20 UT-kor a balatonfűzfői Balaton Csillagvizsgálóban készült egy 100/900 mm-es ED refraktorral, Canon EOS 500D DSLR géppel ISO 3200 érzékenység mellett. A távcső a Föld forgását kompenzáló mozgatásra volt állítva, így a háttércsillagok nem húzódtak vonallá, de a földközelben a kis aszteroida gyors látszó mozgása miatt halvány csíkot húzott a 30 másodperces expozíció alatt (Balaton Csillagvizsgáló, Balatonfűzfő, Kocsis Antal, Gubicza László, Németh Csaba).

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Goldstone radarmegfigyelések: 2023 DZ2 (NASA JPL)The Virtual Telescope Project 2.0 (G. Masi, 2023.03.25.)SPACE.COM (2023.03.25.)Phys.org (2023.03.24.)NASA Twitter (2023.03.25.)DailyMail online (2023.03.22.)