Egy friss tervezet alapján a nem fizető tagok számláiról is szabadabban vonhatnak el pénzt működési költségekre.

Több működési bevételhez juthatnának a negatív hozam miatt ínséges időket élő önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új, véleményezésre közzétett törvénytervezete alapján – írja a Bank360.hu.

A tervezet szerint a vállalt fizetést nem teljesítő, így a működési költségekhez hozzá nem járuló pénztártagok számláiról nem csak az adott időszakban elért hozam terhére vonhatnak el működési költséget az intézmények. Ha ugyanis nincs hozam, és emiatt az elvonás nem érvényesíthető egy adott időszakban, akkor a következő évben is megtehetik ezt az intézmények.

2008 óta nem volt ilyen rossz évük a nyugdíjpénztáraknak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapvetően a rendszeresen befizetett tagdíjakból finanszírozzák a működésüket, ennek egy meghatározott hányadát vonhatják le a saját kiadásaikra. A törvény szerint évi 10 ezer forintos befizetésig a fedezeti alapba kell utalni a befizetett tagdíjak legalább 90 százalékát, afölött pedig minimum a 94 százalékát, vagyis egy pénztár egy havi 10 ezer forintos tagdíjat fizető tagtól évente legfeljebb 7600 forintot vonhat le a működésére. Ennél kevesebbet is levonhatnak, sok pénztár magasabb arányban utal át a befizetésekből a tagok egyéni számlájára, a fedezeti alapba. 

A tagok mintegy 40 százaléka viszont egyáltalán nem fizet tagdíjat,

a jogszabály az ő esetükben úgy rendelkezik, hogy a minimális tagdíjbefizetés utáni működési elvonást náluk a pozitív hozam terhére érvényesíthetik a pénztárak. Ez azért igazságos megoldás, mert ellenkező esetben a fizető tagokra hárulna a pénztár teljes működésének a finanszírozása, míg a nem fizető tagok ingyen vehetnék igénybe a szolgáltatásokat – magyarázta a Bank360.hu-nak Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) főtitkára.

Nyugdíj: a vártnál nagyobb emelés jöhet, mutatjuk a számokat

Ezzel a lehetőséggel éltek is az önkéntes pénztárak, évente egymilliárd forintos nagyságrendben jutottak így működési forráshoz.

2019-ben például 1,445 milliárd,2020-ban viszont már csak 978 millió,majd 2021-ben 1,238 milliárd forint volt a nem fizető tagok hozamából érvényesített elvonás.2022-ben azonban már ennek az összegnek csupán a töredékét, 149 millió forintot tudtak a jogszabályok alapján levonni a pénztárak,így nem is meglepő, hogy működési szinten 1,66 milliárd forintos rekordveszteséggel zárt a szektor. 

Ha a jogszabálytervezet átmegy a majd a törvényhozáson, akkor innentől kezdve az elkövetkezendő egy éves időszak hozamaiból kipótolhatják a pénztárak a korábbi elmaradást.

A rendelkezés alapján a minimálbér 5 százalékának megfelelő tagdíj után érvényesíthető összeget lehet legfeljebb levonni,vagyis a tavalyi 200 ezres minimálbér után havi 10 ezer forintos tagdíjjal számolva 7600 forinttal csapolhatók meg a nem fizetők számlái. 

The post Itt a remény a bajba jutott nyugdíjpénztáraknak? appeared first on Forbes.hu.